Unokáink az agyukkal fognak telefonálni?

Vica | Olvasási idő: 6 perc

Vica

Kor: 48 Gyerekek száma: 2
"Az informatika természetesebben veszi körül a gyerekeimet, mint engem gyerekkoromban nyaranta a kiscsibék. Szívügyem a lányok érdeklődésének felkeltése az informatika, távközlés, programozás iránt."

Amikor tízéves voltam, sorban álltunk még, éveket várva, hogy kaphassunk otthonra telefont. A mai tízévesek zsebében több számítási képességet tartalmazó készülék lapul, mint amilyenekkel anno levezényelték a Holdra szállást (és mit csinál a gyerek ezzel az atomerőművel, hát főleg chatel, szelfizik és játszik…) Ha a dolog ilyen ütemben halad tovább, a mai tízévesek tízéveseinek lesz majd egy… nem, nem a zsebében lesz! Nem, pont az az érdekes, hogy a jövőkutatók szerint NEM a zsebében lesz. Hanem valahol… sőt, valahogy egész máshol.

„Mi jön az okostelefonok után?”

– tette fel nemrég a kérdést a Business Insider (amelynek követését amúgy melegen ajánlom minden angolul tudónak…) Hát kérem szépen elvileg az, hogy az érzékszerveinket, egyenesen az agyunkat célozzák meg a nagy cégek és az általuk előállított… szóval még szavaink se feltétlenül vannak rá, micsodák. A Microsoft, Facebook, Google szupertrió mindegyike efféle megoldásokon tűnődik, a Google-támogatott MagicLeap például olyan headset előállításán dolgozik, amely egyenesen a szemünkbe „vetíti” a 3D képeket, és állítólag hasonlón dolgozik az Apple is. Az „augmented reality”-nek (virtuális valóság) nevezett dolog váltana le mindent, ami ma képernyőkön kínál információt?

„A Facebook pedig egyenesen az agyunkat célozza meg”

adta hírül nemrég az Index is. A korábban emlegetett „augmented reality” AR lényege, hogy nem teremt körénk egy teljesen új világot, mint a VR, hanem a már meglevő, igaziba rajzol bele hologramszerűen a virtuális objektumokat. Ezt technikailag jóval bonyolultabb megoldani, viszont „valósággá” (vagy mivé) válhat akár a hajdani Szép új világ c. utópia „érzékelős” mozija, vagy régi rajzfilmes kedvencünk, a Varázsceruza kisfiújának mágikus eszköze, amivel csak úgy belerajzolt a levegőbe, és hipp-hopp, ott is volt a csónak, a vizes palack, vagy bármi más, amire szükség volt. A Facebook azonban ennél tovább lépne: állítólag mesterségesintelligencia-specialistákat keresnek orvosi kutatási háttérrel, az agy és a számítógép közötti interfész megépítésére – innen már csak egy ugrás az én gyerekkori álmom, amikor azt szerettem volna, ha a fejemben összerakott rajzfilm mindenféle fáradságos „gyártási” fázisok nélkül csak úgy láthatóvá válna mások számára is.

A Business Insider szerzői már 2015-ben azt írták: mindannyian „kiborgok” leszünk a jövőben. A gondolattal vezérelt művégtagok már a mindennapi valóság részei (bár a használók azért rendre beszámolnak arról, hogy komoly, fárasztó agymunka egy-egy bonyolultabb mozdulat ezekkel, még ha az eredmény nagyon látványos is), de az agy és a számítógépek összekötésének gondolata sokakat izgat, többek közt a másik nagy technológia-fantaszta, Elon Musk is foglalkozik vele, szerinte jóval több van a mesterséges intelligenciában, mint a virtuális robotasszisztensek vagy a virtuális valóság ma már elérhető termékei. Musk akár direkt az agyba is telepítene számítógépet – és ezzel meg is érkeztünk a Mátrix világába, ahol a technológia és az emberi lét összefonódik, és a digitális információ közvetlenül az agyba „írható” vagy onnan kiolvasható.

„Ennek a gépnek nincs agya. Kérlek, használd a sajátodat”

– olvastam a ráragasztott feliratot nemrég programozó projekttársam, a spanyol Alejandro iMac-jén. Jót nevettem rajta – ma valóban ez a helyzet, amit nem érdemes elfelejteni, az „intelligenciát” tőlünk kapja bármilyen okosnak tűnő eszköz, szoftver. Kérdés, a gyerekeink generációja is fog-e még effajta megkülönböztetést tenni gép és ember közt, vagy Elon Musk víziói szerint lassan egybeolvad a biológia és a digitális eszközök világa.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai