A „virtuális valóság” technológiát egyre szélesebb körben használják, találkozhatunk vele játékélményként, de a munka vagy az orvosi kezelések világában is. Arra voltunk kíváncsiak, kik állnak a VR-programok mögött, mennyire nehéz megtanulni ezt a technológiát egy érdeklődő középiskolásnak vagy egyetemistának, és fejlesztőként hogy látják a jövőt.
Fiatal, magyar VR-fejlesztőkkel beszélgettünk, interjúalanyaink Álovits Márton, Balogh Viktor, Busch Olivér, Petrányi Máté és Varga Bence voltak, az UP2VR cégtől.
Általános programozóként indul valaki, ha a VR/AR terület érdekli, vagy programozói előképzettség nélkül is be lehet lépni ebbe a világba?
Nálunk az induló csapatban a 4 főből csak egy embernek volt programozói háttértudása, a többiek teljesen más területről érkeztek, így azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy alaptudás nélkül is be lehet lépni ebbe a világba. Arra is tudunk példát, hogy valaki 5 év jogi egyetem után döntött úgy, hogy inkább ebben próbálja ki magát, és azóta sem bánta meg. Manapság az interneten minden szükséges tudás elérhető ingyenesen is, mi például csak a fejlesztőkörnyezet online dokumentációjára, Youtube-videókra és szakmai Facebook-csoportokra hagyatkoztunk a tanulás során, tapasztalataink szerint a fejlesztő közösség nagyon segítőkész. Viszont mindezek megértéséhez megfelelő angoltudás mindenképp szükséges.
Mennyit idő a VR-fejlesztést „kitanulni”?
Mindig tanulni kell, hiszen folyamatosan fejlődik a technológia, így a megszerzett tudás egy része gyorsan avul és ha nem vagy naprakész, nem vagy piacképes. Cserébe, ha valakit igazán érdekel a VR-fejlesztés, akkor nagyon hamar nagyon látványos fejlődést tud elérni – eleinte mi is hónapról hónapra éreztük, mennyit bővült a tudásunk és miket tudunk elkészíteni. Hihetetlenül motiváló, amikor konkrétan körbesétálhatsz abban a környezetben, amit alkottál.
Hogyan indulhat el egy fiatal, ha érdeklődik a VR világa iránt?
Szoftver szempontból nem jelent problémát az indulás, mi az Unreal Engine 4 nevű játékfejlesztő környezetben dolgozunk, ezért pedig csak akkor kell fizetni, ha már legalább 3000 dollárt kerestél is vele. Ezen kívül vannak egyéb, drágább programok, amiket használunk, ezeknek viszont egytől egyig van ingyenes, diák csomagja. Hardver szempontból azonban már más a kérdés: egy komoly VR-szemüveg önmagában nem kis kiadás, és ehhez még egy csúcskategóriás számítógép is kell. Ennek ellenére, ha valakit érdekel ez a világ, csak bátorítani tudjuk, a drága eszközök nélkül, egy átlagos számítógéppel is el lehet kezdeni a VR-fejlesztéssel való ismerkedést, nem szükséges rögtön hatalmas költségekbe verni magunkat. Tervezzük, hogy a közeljövőben indítunk egy gyakornoki programot, amelynek keretében az alapokon túlmenően akár a piacon, szabadúszóként is hasznosítható tudást lehet majd szerezni. Hiszünk abban, hogy a VR a jövő, hiszen közvetlen közelről látjuk, hogy milyen dinamikusan növekszik ez a piac.
A játékok miatt sok gyereket vonzhat a VR-fejlesztői pálya, de nem csak játékokra lehet használni ezt a technológiát. Szakértőként hol látjátok még a legvalószínűbbnek, hogy széles körben elterjedhet?
Maga a VR-technológia már több évtizedes múltra tekint vissza. Az otthoni számítógépek és a mobileszközök robbanásszerű fejlődésének köszönhető, hogy az elmúlt években reflektorfénybe került, ugyanakkor terápiás kezeléseknél például már a 90-es években is használták. Mi már most is elég sok területen használjuk és azt is látjuk, hogy rengeteg területre fog még berobbanni. Az árak miatt a csúcsminőségű VR/AR nem elsősorban az otthonokba fog betörni, inkább helyszíni élmények formájában fogunk találkozni vele, ott viszont szórakoztatástól az ipari és turisztikai szektorokon keresztül az oktatásig és egészségügyig mindenhol. Ha csak az elmúlt negyedévet nézzük, voltak megkereséseink az autóiparból, egészségügyi irányból, történelmi élmények kapcsán és biztonságtechnikai területről is. Ezekből hármon jelen pillanatban is dolgozunk az ingatlanokat bemutató projektjeinken kívül.
Eljön-e az a világ, amikor nem moziba megyünk a mai 2D, 3D technika segítségével elkészített filmeket nézni, hanem szórakozásként "belépünk" egy elképzelt történetbe?
Talán úgy tűnik, a VR helyettesíteni akarja a 2D filmeket, valójában nem versenyeznek egymással. Míg a mozi egy passzív szórakozási forma, addig a VR kifejezetten aktív. Ha nem is szólsz bele a cselekménybe, akkor is mozogsz, nézelődsz. A szórakoztatóiparban a VR terjedése egy új szegmenst fog nyitni, sőt, szigorúan véve a 90-es és 2000-es évek játéktermeinek piacát fogja újranyitni. Biztos, hogy rengeteg VR-mozi is lesz, ugyanakkor ez inkább kiegészíteni fogja a klasszikus filmeket, kiváltani biztosan nem. Az USA-ban már mostanság is készítenek sok szuperprodukcióhoz VR promóciós élményt, ahol rövid időre beléphetsz a film világába. De amikor tartalmat készítünk, azt mindig érdemes figyelembe venni, hogy ami működik egy filmnél vagy egy sima játéknál, az már nem ugyanaz VR-ban.
Mi lesz a rövidlátókkal? Szemüveggel nem lehet VR-szemüveget használni…
Alapvetően nincs kizárva, hogy valaki a szemüvegre vegye rá a VR-t, általában ez kényelmesen megoldható. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy amennyiben szemüveg nélkül használja az illető, úgysem kell feltétlen homályosnak lennie az élménynek. A VR eszközök alapbeállítása az általános célközönség szemére és fejméretére van kialakítva, ugyanakkor ezt könnyedén személyre lehet szabni. Szinte minden szemüveg esetén változtatni lehet a fókusztávolságot és a szemtávolságot is, így mindenki beélesítheti magának. Az iparág “fiatalsága” ugyanakkor itt abban látszik, hogy még a gyártóknak sem sikerült egy teljesen felhasználóbarát eszközt megalkotni. Legtöbb esetben nem egyértelmű, hogyan kell ezt az optimalizálást elvégezni, így kialakult az a tévhit, hogy ha valakinek rossz a szeme, úgy neki ez nem fog működni. Annak idején, az első komolyabb eszközünkön több hét után vettük észre mi is azt a rejtett tekerős kapcsolót, ami a fókuszt állítja.
Van-e kedvenc VR játékotok, tartalmatok, amit szülőnek -gyereknek ajánlanátok?
Nem kedvenc játékot ajánlanánk, az elég szubjektív, valaki az autóversenyeket szereti, mások pedig a stratégiai játékokat vagy esetleg lövöldözni, amit viszont mindenképpen érdemes kipróbálni az a The Labs és az Earth VR. Elképesztően jól bemutatják a technológiában rejlő potenciált. A The Labs-ben több minijátékot próbálhatunk ki, míg az Earth VR-ban a Google Earth segítségével berepülhetjük az egész bolygót 3D-ben. Ráadásul mindkettő ingyenes.
Legizgalmasabb saját projektünk pedig a VR-szabadulószoba, aminek minden részletét magunk találtuk ki, és az USA-ban szeretnénk piacra lépni vele. Jelen pillanatban még a fejlesztése zajlik, de a szoba bétaverziója tesztelhető itthon is, a Dohány utcában lévő Neverlandben. Talán úgy a legegyszerűbb elképzelni, mintha az ember belépne egy videojátékba.
