Egy nemrég megjelent cikkünk kapcsán, melyben a telefonos nyomkövető alkalmazásokról és gyerekeink biztonságáról írtunk, egy édesapa részletesen beszámolt arról, ő hogyan felügyeli gyerekét távolról.
Tamás szerint a biztonságos nyomkövetéshez van jobb eszköz is, mint a mobilos applikáció: ő gps-es órát vásárolt kisfiának, mellyel kommunikálni és felügyelni is tudja a gyermekét.
„A fiam, aki 4. osztályos, már több mint egy éve gps-es órát hord. Tud telefonálni, el tudjuk őt érni és az aktuális pozícióját is mutatja. Előnye, hogy az óra csak az időt és a dátumot mutatja, így nem játszik vele az órán. Sokkal jobbnak tartom, mint a telefonos applikációt.”
Az édesapa azt is kifejtette, hogy pontosan hogyan is működik ez a digitális kütyü:
„Ez gyerekméret, kell bele egy sim-kártya amin engedélyezni kell a mobil adatforgalmat. (Háromhavonta szoktuk tölteni a kártyát 1500 forinttal).
Ami számomra előny:
Az akkumulátor teljesítménye kicsi, négy óra alatt tölt fel. Harminc másodperces gps pozíció lekérdezésnél 7-8 óra alatt lemerül, viszont tízpercesnél majdnem két napot is kibír. A sim-kártyát az akkumulátor alá kell behelyezni, de az akksit csak egy picike csavarhúzó segítségével (négy csavar rögzíti a hátlapot) lehet eltávolítani. Mi csak androidos rendszeren használjuk, de iOS rendszeren is fut.”
Hogyan látja a pszichológus?A cikk egy édesapa egyéves tapasztalatát idézi a gps-s óra használatával kapcsolatban. 4. osztályos gyermek önálló lépései egy szülők és egy eszköz (gps-s óra) által megteremtett biztonságos lélektani térben. Fontos a biztonságérzet, mind a szülő, mind a gyermek számára. Vajon hol húzódik a határ? Hol válik ez illuzórikussá és hol marad még valódi? Az önállósodás is egy időben elhúzódó folyamat, amelynek különböző szakaszai vannak. Eleinte gyermekünket bekísérjük egészen az iskolába, majd csak a sarokig, és elérkezik az a pillanat, amikor már egyedül jár. A szülőnek is, gyermekének is ehhez bizalomra van szüksége.
Ha a szülő bízik a gyermekében, ő átéli ezt, megtapasztalja, hiszen édesapja, édesanyja kellő tanáccsal és lélektani munícióval látta őt el a feladat végrehajtásához. Azt is megtapasztalhatják, hogy váratlan helyzeteket miként lehet megoldani. Át lehet élni, ki lehet bírni a helyzetből fakadó feszültséget, mert lesz rá megoldás, a gyermek magára hagyatkozva döntést hoz, és például felhívja szüleit. A gps folyamatos követése mellett a magamra utaltság, a szüleimre számíthatok érzés belsővé tétele mellett adhat egy illúziót, hogy nekem kevésbé kell ébernek, felelősségteljesnek lennem, hiszen apa, anya látják, hogy merre vagyok, vigyáznak rám, szinte helyettem is figyelnek sok mindenre.
Emellett egy ilyen óra kínálta lehetőségeket és annak aktív alkalmazását időről időre újra lehet gondolni és az életszerűséghez igazodva egy-egy funkciót ki illetve be lehet kapcsolni. Átgondolás tárgya lehet, hogy ne az óra jelezze, hanem a gyermekünk szóljon, amikor például megérkezett valahová, hogy fontos legyen neki, hogy tájékoztasson bennünket, ha megbeszéltük. Rugalmasan sok lehetőséget rejt magában, amivel élni, de – óvatosan hozzátéve – visszaélni is lehet. Kíváncsian várjuk a folytatást!