Kapcsolódó cikkek
Az okostelefon és az okosóra a jelen, de mi válik „okossá” a jövőben? Szédítő tempóban érkeznek a viselhető technológiák és forradalmi fejlesztések. Már csak egy rakás újdonságot kedvelő felhasználó kellene, akik szívesen viselnének ilyesmit nap mint nap.
Szeretnél lefogyni és karcsú maradni egy direkt agyat stimuláló fejhallgató segítségével? Végleg kiiktatnád a hálószobából a partner horkolását (a partner kidobása nélkül)? Viselnél intelligens ruhadarabokat, amelyek a szíved vagy a magzatod egészségére ügyelnek? Esetleg egy gyűrűt, ami folyamatosan figyeli, hogy futás közben a megfelelő pulzustartományban legyél? Részt vennél virtuális gyógytornán? Ezek ugyanis már mind elérhető termékek és szolgáltatások.
Nem sci-fi, ez a valóság!
A múlt héten ismét Londonban jártam, ezúttal a "Wearable Technology Show" nevű rendezvényen, amihez a "Digital Health Technology Show" is csatlakozott. A két téma - viselhető technológia és digitális egészségügyi technológiák - közt volt jócskán átfedés: az intelligens ruhadarabok, okoskarkötők, okosgyűrűk és hasonlók általában valamilyen egészségügyi céllal készültek, bár néhány eszközt inkább ipari környezetre vagy egyéb speciális munkakörülményekre terveztek. A digitális egészségügyi technológiák közt azonban akadtak olyanok is, amelyekben nincsen semmi közvetlenül hordható darab, mégis megkönnyíthetik az orvosok vagy a betegek életét, mert mondjuk a műtét előtti időrabló kikérdezgetés és adatfelvétel jó része megoldható online is, ahogy a zárójelentéshez szükséges adatgyűjtés és betegtájékoztatás is történhet egy, a kórház folyosóján ácsorgó "kioszk" segítségével, hogy a gyógyítók a tényleges gyógyításra koncentrálhassanak.
Diétázni is okoskütyüvel fogunk?
A ma még szokatlan termékek egy része már meg is vásárolható vagy kereskedelmi forgalomban, vagy a közösségi finanszírozással támogatott gyártásból. Itt van például az első pillantásra sima fejhallgatónak tűnő eszköz, amely az agy éhségközpontjának befolyásolásával igyekszik a pácienst a felesleges zsírtól megszabadítani és karcsúnak maradni. A feltalálók napi egy óra viselést javasolnak, az eszköz állítólag felgyorsítja a páciens anyagcseréjét, az egyik feltaláló maga is állítólag 44%-ot vesztett a testzsírjából. Ez nagyon "reklámszagúnak" hangzik, de állítják: működik. (Én harminc éve vagyok nagyjából ötvenkét kiló, így nem tartozom a célcsoportba, de abban biztos vagyok, most többen utána olvasnak a kis fejhallgatónak, ha túl vannak már pár sikertelen fogyókúrán...)
Gyógyulás videojátékkal
Kevésbé "meredek" a virtuális gyógytorna, amelyet fiatal román startupperek raktak össze Kolozsváron. A (sajnos most épp piacról kivont) Kinect szenzor beépítésével rakták össze a játékos, otthon is végezhető gyógytorna-gyakorlatsorokat, amelyek a videojátékok rendszerét használja a felhasználó motiválására - különféle szinteket lehet elérni kitartó gyakorlással. Nemcsak baleset, sérülés vagy agyvérzés utáni tornát kínálnak, hanem Parkinson-kórban szenvedőknek, autistáknak vagy reumás pácienseknek is van speciális gyakorlatsor.
De a legnagyobb sikerük eddig a gyerekeknél van: az unalmasnak tűnő gyógytornát sokkal szívesebben végzik, ha mondjuk a kezükkel egy képernyőn úszkáló tengeralattjárót kell irányítani közben.
A rendszer követi (és visszajelzi a fizioterapeutának) a páciens fejlődését, illetve azt, helyesen hajtja-e végre a gyakorlatokat. A terapeuta az előírt mozgássorokat így a felhasználó aktuális állapotához igazíthatja. Elmondásuk szerint a Kinect „kivégzése” után se adják fel, nyár elején fogják bejelenteni, milyen szenzort fognak használni, amivel a szolgáltatás továbbra is működni fog.
Tovább fejlődnek az okosórák és az appok
A már széles körben használt okosórák is jelen voltak, igyekeztek a már ismert funkciókat felturbózni, kiegészíteni, de olyan is volt, aki azzal kínálta az eszközét: ezt hetekig, hónapokig nem kell tölteni, és jól bírja a vizet vagy a kisebb-nagyobb ütődést, rázkódást is.
Szintén sok felhasználót lehetne megnyerni a digitális technológiának, ha általa tényleg jobban kezelhetőbbé válik a cukorbetegség: gyógyítani persze okostelefonos appokkal nem lehet, de sokoldalú segítséget nyújthat egy szoftver az életmód, étrend, mozgás, gyógyszerelés terén. Ezt például felismerte a skót egészségügyi szolgálat is, amikor felkarolta az egyik ilyen programot, arra biztatva a cukorbetegeket: minden adatukat tartsák egy ilyen rendszerben, ami könnyedén kommunikálhat a kezelőorvossal és a vércukormérővel is, miközben recepteket, étrendi tanácsokat vagy a páciens alkatához és tulajdonságaihoz illő testmozgásra vonatkozó javaslatokat is tesz. Van, aki pedig külön a terhességi cukorbetegséggel küszködő kismamákat igyekszik az alkalmazással megsegíteni, hiszen az ő esetükben a babára is veszélyes lehet a kiugróan magas vércukorszint.
Milyen az okosruha?
Külön részleg volt az "intelligens textíliáké". Főleg a kardiológia vagy a munka-egészségügy terén fejlesztenek gőzerővel, de egy családi magazin számára mégiscsak a legérdekesebb az a "derékvédő" volt, ami segítségével a magzatmozgást lehet orvosi eszközök és szakértő közreműködése nélkül felügyelni. A jeleket (amik a baba finom vagy erőteljesebb mozgásából adódnak) a kismama mobiljára továbbítja az intelligens "pocakvédő", aki így azonnal megnyugtató választ kap arra, eleget mozog-e a megszületendő kisbaba.
Elég bátrak vagyunk a jövőhöz?
A kerekasztal-beszélgetéseken és a standokon ezzel együtt gyakran elhangzott: szegény feltalálók és fejlesztők egyelőre nehezen jutnak el a felhasználókhoz, még nehezebben pedig azokhoz a bevételekhez, amik elsőre legalább a fejlesztés, befektetés költségeit fedeznék. Az intézmények különösen konzervatívnak tűnnek, nehezen adaptálják az újdonságokat, még ha néhány innovációbarát kivétel akad is köztük. Talán nekünk, fogyasztóknak, családoknak, gyerekeknek kéne kikövetelnünk egyiket-másikat, ha úgy érezzük, tényleg segítenének valamilyen gondunkon.
