Ne a fa alatt szerencsétlenkedj a gyerek új kütyüjével!

Vica | Olvasási idő: 6 perc

Vica

Kor: 48 Gyerekek száma: 2
"Az informatika természetesebben veszi körül a gyerekeimet, mint engem gyerekkoromban nyaranta a kiscsibék. Szívügyem a lányok érdeklődésének felkeltése az informatika, távközlés, programozás iránt."

A boltok már karácsonyi izzókat árulnak, holott még csak november van. Ha azonban valami komolyabb gépet szánunk a fa alá – bárkinek – érdemes már most körülnézni, legalábbis átgondolni, mit is akarunk majd tőle pontosan. A gyerek első komolyabb kütyüje mindenképp ilyesmi, a sikere a használhatóságában lesz, bár az sem elhanyagolandó tényező, hogy jobb-e, mint a padtárs Ferikéé, akármennyire nem tetszik nekünk ez a szempont.

Menőségfaktor és pilótavizsga

Ami ugyanis célszerű, de nem MENŐ, abból aligha lesz karácsonyi ajándék. Hacsak nincsenek komoly anyagi gondjaink, általában nem karácsonyi ajándék a cégtől levetett, és a gyereknek adott desktop vagy laptop (kivéve, ha háromhavonta gépet cserélnek annál a cégnél), de a tábori kapcsolattartásra szánt „butafon” sem, hiába hasznos. Ha a Jézuska hozza, akkor bizony nem árt, ha van némi „menőségfaktora” is, különben csak használati tárgy, mint valami túracipő, nincs mese.

De mielőtt a paci túloldalára esnénk: szánalmas alaknak nézik a gyerekek azt is, aki megkapta a legújabb modell akármit, majd csak szerencsétlenkedik vele, nem tudja jól használni. Az ideális talán olyasmi, amire már áhítozik, amit tudna használni, ha lenne neki, mert már próbálta, már valahogy elsajátította a lényeget, tehát nincs más dolga, mint boldogan birtokba venni, esetleg felfedezni rajta pár kevésbé alapszintű, de annál hasznosabb új funkciót.

Ha telefon, akkor rögtön kamera és videofelvevő is lesz egy kamasz kezében, ha pedig tablet, akkor nagy valószínűséggel az eszköz játékkonzolt is alakít. Az sem árt, ha mi is elboldogulunk vele, esetleg nagyobb cécó nélkül tudunk adatot cserélni egymás közt, működnek rajta a már korábban használt appok, és nem kell pilótavizsga a korábbi telefonszámok áttöltéséhez, ha nem akarunk egy-két heti dühöngést meg kézi pötyögést, meg a szokásos párbeszédet „…és mért nem hívtad a Tamást? – Hát mert csak a régi telefonomban volt a száma, amit nem bírtam átrakni!” Ha akarjuk, hogy használjon Vibert, Skype-ot, böngészőt, speciális appot, akkor rakjuk fel neki, előre, esetleg kényelmesen beállítva.

Ne a fa alatt szerencsétlenkedj a gyerek új kütyüjével!

Múkodj! De azonnal!

Még van idő karácsonyig, kezdjük először a szóba jöhető termékek, funkciók, árszintek vizsgálatával, tartsunk alapos netes piackutatást, garanciáról, szervizről és szoftverekről sem elfelejtkezve.

Apropó garancia és beüzemelés: talán meglepő lehet, amit mondok, de kevésbé rontja az ünnepi hangulatot az, hogy a dobozt legalább egyszer már felbontották, mint a karácsonyi vacsi és ajándékosztás után izzadó szülő, aki képtelen fedésbe hozni a gyerek vadonatúj notebookját a családi wifivel, félórát káromkodik, míg  berakja az új gépet a családi hálózatba, felkínlódja rá a négyéves nyomtatót, majd fejvakarva kideríti, hogy a netezés nem biztonságos, mert az eddigi víruskereső és tűzfal n darab licencet jelent, a gyerek új gépe meg az n+1-edik a sorban. Csinálják ezeket csak meg ELŐRE a családi angyalkák, tegyenek az új gépre ELŐRE víruskeresőt, osszák meg, ha kell, az Outlookot, ne vigyorogjon az első mozdulatnál a képébe, hogy  „telepítsen Javát” meg „nincs PDF-olvasó a gépen””, főleg ha 14 éven alulinak szánjuk az ajándékot. Kapcsolhassa be és örüljön neki azonmód, vagy a Mézga család megfelelő epizódjában érzi magát mindenki.

A játékkonzoloknál sem árt, ha a kiválasztott játékot NEM a fa alatt tanulmányozzuk először, kivéve, ha a gyerek már egy ideje él-hal érte és bár neki még nincs, minden lényeges funkciót elsajátított már. Különben megint Mézga Géza-jellege lesz az egésznek, „Pityukám, a te játékod, neked kell hozzá érteni” – típusú szülői dörgedelmekkel meg egy tanácstalan, esetleg csalódott gyerekkel, ha nem tud az új ajándékkal önállóan játszani, a szülők meg nem szívesen kapcsolódnak be.

Része a nagy egésznek

Ne vegyük úgy a gépet, mintha magunknak vennénk! A 8-20 év közöttiek jó része ugyanis teljesen másként használja az informatikát, mint a szülők generációja. De ne is gondoljuk azt, hogy a gyerek majd egyedül boldogul mindennel. A gépe vagy telefonja jobb, ha a családi hálózat vagy flotta részévé válik, amire lehetőleg egy mozdulattal frissítünk oprendszert, víruskeresőt, ahol a mi kedvező percdíjainkat a gyerek is használhatja, és lehetőleg ingyen hívjuk egymást. Számítsunk rá, hogy mi leszünk a családi rendszergazda és szervizes akkor is, ha az övé az egyetlen iOs rendszerű gép a családban, vagy csak ő használ androidos játékokat.

A Jézuska emlegetése egyébként jó ürügy lehet, hogy elbeszélgessünk kicsit bővebben arról, mire, hogyan használja vagy használná a vágyott gépet, gépeket, mire terjed ki valójában az informatikai tudása, mit szeretne megtanulni, mennyire lenne magabiztos, ha a kezében lenne a vágyott tárgy, és mennyire van fogalma biztonságról. Az információ hatalom – szerezzünk belőle minél többet, ahelyett, hogy csak a „meglepetés” varázsában bíznánk.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai