Mire jó a mesterséges intelligencia?

Vica | Olvasási idő: 6 perc

Vica

Kor: 48 Gyerekek száma: 2
"Az informatika természetesebben veszi körül a gyerekeimet, mint engem gyerekkoromban nyaranta a kiscsibék. Szívügyem a lányok érdeklődésének felkeltése az informatika, távközlés, programozás iránt."

Miközben egyre több cikk szól a mesterséges intelligenciáról, valójában kevesen tudják, pontosan mi az és mire jó – és néha nem is ismerjük fel. Én például nemrég a harmadik e-mail után ismertem fel, hogy egy robottal beszélgetek, miközben Halácsy Péterrel egyeztetettem interjú-időpontot.

Mesterséges intelligencián voltaképp azt értjük, amikor egy gépi folyamat a humán viselkedést igyekszik „hűen” mutatni. Ma kezd a fizikai, a digitális és a biológiai valóság közelíteni és összemosódni, aminek egy jele a mesterséges intelligencia megjelenése.

A „hagyományos” programozásnál a számítógép bemenete a program és a bevinni kívánt adatok, míg a gépi tanulásnál a kimenetnél megkívánt eredmény és az adatok betáplálásával a számítógépünk a programot fogja előállítani. Gépi tanulás esetében akár 13 féle „típust” különböztet meg a tudomány – az egyik legérdekesebb, az angolul „Deep neural networks” (kb. mély neurális hálózatok) rendszere, amely úgy tanul, akár a gyerekek: nem utasítások, instrukciók alapján, hanem tapasztalatból. Az ennek alapjaként szolgáló digitális adatmennyiség jelenleg kétévente duplázódik meg.

Már 2010 előtt létezett olyan rendszer, amely képes volt sakkban megverni a legjobb játékosokat, de csak 2016-ban jutott el odáig, hogy a go nevű játékban is hasonlóan sikeres legyen. 2012-ben a Google szoftvere eljutott oda, hogy előzetes definíció nélkül, pusztán tapasztalati alapon képes legyen felismerni az elé ömlő adatfolyamból a macskás videókat – mindössze tizenhatezer processzor kellett hozzá. A rendszer a leggyakoribb netes „objektumok” közül 81.7 százalékos biztonsággal ismerte fel az emberi arcokat. 76.7 százalékos sikere volt emberi testrészek felismerésében, a macskákat pedig 74.8 százalékos találati pontossággal azonosította.

Mire jó a mesterséges intelligencia?

Az emberi agyat, amely hozzávetőleg 80 milliárd neuronból áll, mindenesetre nehéz egyelőre agyszimulátorral utolérni. De már az emberi agyéhoz hasonló tanulási módszereket használó szoftverek léteznek, és egyre jobb eredményeket érnek el.

Mire lesz ez jó tudományos kísérleteken túl?

Például az „érintőnavigációt” felválthatja az egyszerű párbeszéd – amiben úgy cseveghetünk a digitális asszisztenssel, mint egy kollégával, baráttal, családtaggal. A rendszer képes lesz intelligens módon értelmezni és kiértékelni a kapott adatokat, javaslatokat tenni, vagy a folyamatos tanulás eredményeként akár teljesen új feladatokkal előállni.

Sajnos a mesterséges intelligencia az emberek magánszféráját már most erősen veszélyeztetheti. Izraeli kutatók álltak elő azzal a rendszerrel, amely pusztán arcunk „beszkennelése” után képes megállapítani nemcsak személyazonosságunkat, de személyiségtípusunkat, intelligenciaszintünket, szexuális orientációnkat, számos egészségügyi adatunkat (szívverés, légzés, súly…) vagy betegségünket (például a cukorbajt, szívbetegséget, autizmust vagy a Parkinson-kórt), és azt is, lehetünk-e terroristák vagy bűnözők. Jó-e ez nekünk?

Mesterséges intelligencia az orvostudományban

Az orvostudomány már egy ideje számos problémára használ mesterséges intelligencia-módszereket. Nagy segítség a gépek és algoritmusok ereje a valószínűség számításánál, de a küszöbérték megállapítása nem könnyű. Ha egy gyanús anyajegy mondjuk egy százalék valószínűséggel rosszindulatú (amit egy gépi rendszer meghatározhat), az megfelelő indok-e egy diagnosztikai biopsziához? De fogják használni gyógyszerkutatáshoz, gépi látáshoz, mintavételi analízishez vagy életjel-monitorozáshoz éppúgy, mint a precíziós és optimális terápiák figyeléséhez. Miközben a virtuális asszisztensek vagy kórházi robotok is egyre több területen támogathatják a gyógyítókat.

Mesterséges intelligencia az üzleti életben

Az üzleti életben már most látható, hogy a mesterséges intelligencia számos területen fogja az alacsonyabban képzett munkaerőt felváltani. Lesznek robot-fordítók és robot-ügyfélszolgálatosok, robot-sofőrök. Lesznek „digitális ügynökök” is: jól használhatóak hatékonyság-növelésben, a csalási, visszaélési kísérletek felderítésében, készíthetnek piaci elemzéseket és előrejelzéseket. A marketingesek, projektmenedzserek, logisztikusok is reszkethetnek: algoritmusok fogják optimalizálni a szállítási útvonalakat is, ahogy az „ügyfél-elérési” csatornákat is ők határozhatják meg. Ezt a cikket még egy ember írta, de egyre többen próbálkoznak a hírcsatornákat is algoritmusok segítségével feltölteni. Még nem döntöttem el, jó lesz-e ez nekem: mehetek-e nyugodtan lábat lógázni, hisz a robotok mindent elintéznek – vagy ne legyek olyan nyugodt, hiszen a „mindenbe” előbb-utóbb jómagam is belekerülök.

A cikkhez köszönöm Dr. Marci Thiel (Expert24, Egyesült Királyság) hozzájárulását, akinek 2017. szeptember 28-i londoni előadása során magam is sokat tanultam a mesterséges intelligenciáról.

A cikk elején említett Halácsy interjút itt tudjátok elolvasni>>>

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai