Mennyire kell ragaszkodnunk a „könyv illatához”?

Mennyire kell ragaszkodnunk a „könyv illatához”?

Villányi Gergő | 2019.01.17 | Olvasási idő: 3 perc

Tagadhatatlan, hogy mindazok számára, akik szeretnek olvasni és szeretik a könyveket, az ebook olvasó kényelmes, ám mégis némileg rideg eszköz. Mások, akik éppen azt a kényelmet részesítik előnyben és szeretik, hogy akár több száz könyvet is magukkal vihetnek egy nyaralásra, azzal érvelnek, hogy nem a forma a fontos, hanem a tartalom és mennyivel környezettudatosabb nyomtatás nélkül sokszorosítani.

Papír könyv vagy ebook?

Komoly viták dúlnak azzal kapcsolatban, hogy vajon a könyvektől roskadozó polcok vagy egyetlen elektronikus könyvolvasó a „zöldebb” megoldás. Egy átlagos háztartást nézve 6-800 könyvet találunk egy családnál, de ez a szám több ezres is lehet, életkortól, foglalkozástól és érdeklődéstől függően. A generációs szokások már itt is jól előbukkannak, hiszen a szülőknek akár ezres nagyságú gyűjteménye is lehet könyvekből, míg a fiatalabb korosztály lehet, hogy videókat, ebookokat és online formátumot preferál – ha olvas vagy tájékozódik.

A bekezdés lején említett 6-800 darab könyv nagyjából 1 tonna papírt jelent, előállításához pedig megközelítőleg 420m3 víz, 1650 kg fa és 710kWh energia szükséges, mindezt kiegészíti a gyártási folyamathoz szükséges mészkő, klór és kén. Hazánkban egy évben kb. 12-14000 könyv jelenik meg, a legnépszerűbb kategória még ma is a tudományos és ismeretterjesztő könyvek mellett a szépirodalom.

Az ökológiai lábnyomunk miatt aggódók gyakran hangoztatják azt az érvet, hogy az elektronikus olvasó több száz vagy ezer könyv tárolására is alkalmas és egyetlen fának sem kellett elpusztulnia, hogy olvashassunk. Persze, arról sem szabad elfeledkezni, hogy az ebook olvasónak is vannak alapanyagigényei és egy gyártási folyamat végén áll elő.

Mennyire kell ragaszkodnunk a „könyv illatához”?
Az e-könyv dilemma

Az e-könyv olvasó gyártásához ritka és toxikus fémeket is felhasználnak, az újrahasznosítása (sok más eszközhöz hasonlóan) pedig ha nem is jár már gyerekcipőben, de hatalmas mennyiségű hulladékot termel az összképet tekintve. Tárolása, szállítása a könyvekéhez hasonló folyamat, bár a csomagolás leggyakrabban kidobásra kerül, felesleges szemétként. Folyamatos töltést igényel, a könyvek másolásához, rendezéséhez pedig gyakran számítógép vagy másik okos eszköz is szükséges. Javítása költséges, gyakran a lecserélés a kényelmes megoldás, de a marketinggépezet is arra ösztönöz minket, hogy vegyünk újabb, modernebb eszközt, hiszen a régi „elavult” már nem olyan jó. De gondoljunk bele: olvasásról beszélünk, ahol szövegre és egy kíváncsi elmére van szükségünk, nem csúcskategóriás gépekre. Egy digitális könyvolvasó átlagos élettartama jó esetben 2 év, előállítása nagyjából 100 könyv anyagszükségletének és környezet terhelési "árának" megfelelő.

Ez persze nem azt jelenti, hogy annak a rengeteg könyvnek a legyártása, ami a könyvtárak és könyvesboltok polcain pihen kisebb terhelést jelentene, de évtizedekig, akár tovább is „működőképes” és egy kis leporoláson kívül nem igényel más karbantartást.

Te hogyan olvasol?

Az olvasási szokások megváltozása azonban egy olyan dilemmát is felvet, hogy a digitális formátum milyen hatással van a gondolkodásunkra, a testünkre, az érzékszerveinkre és a memóriánkra. A tapintható, illatos, lapozható könyvek másképp „szólnak” hozzánk – sokak számára ez adja az élmény egy részét és ilyen téren is nagyon más, mintha egy kézben tartott e-könyv olvasóval tesszük mindezt. Összefoglalva a fókuszálás, a memorizálás is jobban megy, ha nyomtatott könyvet használunk – ez tanulásnál fontos főleg, de az ismeretterjesztő könyvek esetében is. Az e-olvasóban könnyebb keresni, kis helyet foglal, elvileg olcsóbb rá könyvet venni, de a legtöbb – főleg, ha online kapcsolata is van – folyamatosan felugró ablakokkal, extra opciókkal (pl. szómagyarázat, szótár funkció) vonja el a figyelmet és tördeli szét az élményt és a fókuszt is.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai