Ki más építené meg a Vasember asszisztensét, ha nem Zuckerberg?

M.anna | Olvasási idő: 6 perc

M.anna

Kor: 29 Gyerekek száma: 1
"Szabad szemmel szinte felfoghatatlan gyorsaságú technikai és társadalmi változások kellős közepén élünk, ahol szülőként felelősségünk odafigyelni és minél kiegyensúlyozottabb környezetet biztosítani a jövő generációja számára."

Ahogy az okoseszközök egyre bonyolultabbá válnak, képesek érzékelni a környezetüket, feldolgozni az adatokat, kommunikálni egymással és észrevétlenül megkönnyíteni az életünket – ha erre tanítjuk őket. Mark Zuckerberg 2016-ban azzal foglalkozott, hogy családi házukban kiépítsen egy, a Vasember Jarvisához hasonló okos-asszisztenst. Persze a beépíthető okosrendszerek már most is léteznek, és elérhetőek akár az itthoni piacon is. Zuckerberg azonban, mint általában, kicsit be szeretett volna kukkantani a jövő függönye mögé. Jarvis ugyanis nem csak egy rendszer, hanem egy AI: mesterséges intelligencia, ami önálló tanulásra képes. Zuckerberg 2016. végén értékelte ki részletesen a(z egyelőre kísérleti) projektet.

Az okosotthonokon túl

Az okosotthonok általában a hűtő-fűtő rendszereket, az árnyékolástechnikát, a világítás,- és biztonsági rendszert, az audiovizuális eszközök és a konyhai gépek irányítását végzik és hangolják össze a külső-belső környezethez, a felhasználóik beprogramozott szokásaihoz és igényeihez alkalmazkodva, fejlettségtől és persze ártól függően differenciáltabban és kevésbé bonyolultan. Egy okosotthon már most képes arra, hogy szenzoraival megmérje a páratartalmat és hőmérsékletet, érzékelje, hogy mennyire süt a nap, majd az előre programozott terv szerint ennek megfelelően állítsa be a fűtő és párologtató rendszereket, vagy a redőnyöket: Zuckerberg célja azonban az ennél összetettebb feladatok megtanítása.

Az Amazonnak is van okosasszisztense

Távolról ugyan, de hasonló fejlesztés az amazon.com Alexa nevű okosplatformja, ami már asszisztensként reklámozza magát: az egyelőre hatalmas veszteséggel forgalmazott, de előremutató rendszer hangvezérlésű, és abban segít, hogy a felhasználója különböző termékeket vagy szolgáltatásokat rendelhessen meg az internetről, és alapinformációkhoz juthasson. Az Alexa azonban globális, standardizált, automatizmusokban gondolkodó rendszer, emiatt lassabban és nehézkesebben reagál, míg Zuckerberg egy olyan agyat szeretett volna, ami személyre szabottan a család igényeihez alkalmazkodva tanul, és válik egyre kényelmesebbé. Alexa például belenéz az amazon.com-os kosarunkba, és a kereséseink alapján választ, majd rendel könyvet, míg Zuckerberg szerette volna családja és az ő személyes ízlésére és hangulatváltozásaira megtanítani asszisztensét, ahogy arra is, hogy egyszerre egy feladatnál komplexebbeket oldjon meg.

Zuckerberg személyre szabott asszisztenst szeretne

Az ő ideálja az volt, hogy a Crestron vállalat által nyújtott mesterséges intelligencia platformot a saját „arcára” programozva át egy személyre szabott asszisztenst hozzon létre: képes legyen új dolgokat tanulni, fejlődni, összekapcsolni egyes részterületeket, egyszerű következtetéseket levonni és annak megfelelően cselekedni. A projekt célja persze nem csak a kényelem volt: Zuckerberg azt kívánta megvizsgálni, hol és miben képes egy AI felülmúlni minket, és mik azok a funkciók és feladatok, aminek a megoldásában segítségre, fejlesztésre szorul.

A Facebook atyja építi meg a Vasember asszisztensét

A projekt értékelése szerint a feladat sikeresnek mondható, de Jarvis-nek még sok tanításra és fejlesztésre van szüksége. Az AI természetesen tudja szabályozni a ház hőmérsékletét és a fényeket, és irányítja a háztartási eszközöket, mindezt kombinálja azonban egy személyre szabott hang- és arcfelismerő szoftverrel, ismeri a lakók ízlését és napi rutinját, és képes új szavakat is megtanulni. Képes például arra, hogy felismerje, Zuckerberg vagy felesége kér tőle valami zenét, és az egyéni ízlésüknek megfelelően válasszon, majd ha azt kérik, módosítson a zenék stílusán (pl. valami lágyabbat), és a visszajelzések alapján tovább finomítsa a kínálatot. Zuckerberg szerint a legnehezebben az volt a megtanítható, hogy mindezt egy bonyolult, komplex feladatként értelmezze, például kövesse a felhasználót, és abban a helyiségben szóljon mindig a megfelelő zene, ahol az éppen tartózkodik. Vagy hogy meg tudja különböztetni: „az irodámban”, mást jelent, ha Zuckerberg, vagy a felesége mondja.

A másik nehézséget, amiben Jarvisnak folyamatos tanulásra van szüksége, a beszélt nyelv értelmezése jelenti. Amellett, hogy fel kell ismernie a nem tisztán ejtett szavakat, vagy a szlenget, rengeteg olyan nyitva hagyott mondatot, vagy nem egyértelmű kifejezést használunk, amihez a programnak alkalmazkodnia kell, ha a valódi  beszélgetés komfortérzését keressük. Az egyszerű parancsokat természetesen könnyebben felismeri, és Zuckerberg azt tapasztalta, hogy ő maga is „illendőbbnek” érzi, ha messengeren kommunikál vele, így nem zavarva a környezetében lévőket.

Jarvisnak sokat kell még tanulnia

Zuckerberg szerint Jarvis messze túlhaladja a már kapható okosrendszereket, ahol a parancsok jóval mechanikusabban és merevebben futnak, de még sokat kell tanulnia. Jelen pillanatban egy okos otthon képes arra, hogy szabályozza a hőmérsékletet, reggel pontban nyolckor lefőzze a kávét és beindítsa a mosást, ha erre programoztuk, vagy  hogy energiát termeljen és takarítson meg számunkra. A jövőben, a zuckerbergi úton elindulva arra is képes lesz, hogy a kávét akkor kezdje darálni, amikor mi kinyitottuk a szemünket, és úgy főzze le, ahogy az aktuális felhasználó épp szereti; vagy hogy elcsevegjen és jókedvre derítsen minket, miközben az épp aktuális hangulatunkhoz igazítja a világítást, a stílusunkhoz tökéletesen illő zenét, a megnézendő filmet, de még a páratartalmat is. Sőt, az is lehet, hogy egyszer arra is képes lesz, hogy kövesse egy népes család összes gyerekének összes ízlésbeli és hangulatváltozását. Ehhez azonban biztos, hogy még több fejlesztésre lesz szükség.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai