Még csak az kéne, éppen eleget ülnek képernyő előtt a gyerekek, legalább az óvodában legyen „digitális tisztaság”! – a legtöbb óvónőnek ez a véleménye az interaktív tábla, tablet, számítógép csoportszobában való megjelenéséről. De vajon miért? Bitter Noémi, óvopedagógus-továbbképzési koordinátor járja körbe a témát.
A hazai óvodákban nemhogy ódzkodnak, hanem általában mereven elzárkóznak bármitől, ami a digitális világ eszköze. Mondván, ezeknek nincs helyük a legkisebbek nevelésében. A régi beidegződéseken alapuló általános óvodapedagógusi szemlélet szerint az interaktív tábla például elveszi a gyerekektől a lehetőséget a mozgásra, vagy a manuális képességek fejlesztésére. Ha képernyő van a csoportszobában, akkor semmi más nem érdekli a kicsiket, a villódzó „másik világon” kívül.
Néhány éve még Ranschburg tanár úr azt latolgatta Áldás vagy átok? – a képernyő a gyerekek számára. Tegnap pedig azt kutatták, hány éves korban optimális a gyerekeket számítógép elé engedni. Ma meg már szinte természetes, hogy az oviba kerülő hároméves biztonsággal kezeli anya telefonját, skype-ol a nagyival és használ néhány appot.
Az óvó néni meg szörnyülködik. Persze szigorúan csak hivatalból! Hiszen, ha körbenéz, ő is látja: a világ (most is, mint ahogy több millió éve) változik. Az óvónő is a bankszámlájára kapja a fizetését, ő is vásárol webáruházból, de minimum fizet bankkártyával a boltban. Használja a netet, így fizeti a villanyszámlát és ügyfélkapu nélkül lassan a gyógyszereihez sem juthat hozzá. Az Alfa generációnak ez a világ. Nem emlékszik másra, mint az idősebbek, számára ez a természetes.
A külföldön élő, X-generációs unokatestvéremnek hosszasan kellett magyaráznia az Alfa-generációs gyerekemnek, hogy miért fognak az otthoniak örülni, ha feladnak egy képeslapot. Postán. A kis Alfám nem értette, miért írnak egy fénykép hátuljára, ami majd csak három hét múlva ér haza. Nem értette, hogy miért nem hívják fel a nagyit Viberen, és mutatják meg magukat és a szép tájat neki élőben.
Nem lehet és nem is kell a világból kimetszve nevelni a gyerekeket az oviban sem. Ahogy például a CD lejátszó is csak egy játéklehetőség a gyerekek számára, miért ne lehetne a digitális eszközöket is így, az egyik fejlesztő lehetőségként használni a csoportszobában?
Már nem csak a frissen végzett óvó néniknek természetes a mindennapi nethasználat, hiszen a legtöbb, sok éve a pályán lévő pedagógus is minimum a Facebookot használja.
Apropó, sok oviban szabályozatlan, hogy a pedagógus hogy használhatja a Viberét, Facebookját a csoportszobában. Ahogy sok szülő és óvodapedagógus sem tudja, milyen veszélyeket rejthet még egy zárt csoportos fényképmegosztás is a gyerekekről a közösségi médiában.
A gyerek pedig utánzással tanul. Az eszközöket úgy használja, ahogy a körülette lévő felnőttektől látja. Nem a mi és az óvónők feladata, hogy a gyerekek megtanulják, a képernyő nem csak bámulásra jó?
Rengeteg kicsiknek való, fejlesztő program, applikáció létezik már, amelyek
Egy alkalommal a karácsonyi Diótörő előadás szünetében várakoztunk az Operaház folyosóján. Álltunk a sorban, vizet akartunk szerezni. Az óvodás gyerekem a fejével egy vonalban lévő eligazító táblát (amire akkor éppen nem volt semmi írva különben) nekiállt húzogatni, valamiért természetes volt számára, hogy az egy érintőképernyős tábla.
A világot és benne mi felnőttek (szülők és óvónők) digitális eszközhasználatát elnézve tehát a csoportszobai digitális tábla ellenzése pusztán csak „történelmileg” alakul így (leszámítva természetesen az anyagi akadályokat). Vagyis egy felül nem vizsgált, át nem gondolt szemlélet következménye. Pedig a gyerekeknek és a szüleiknek is igen nagy szükségük lenne az óvodapedagógusok segítségére a gyerekek digitális írástudásának megalapozásában. Hogy ezzel is fejlesszék a gyerekeket és nekik is, meg a szüleiknek is megtanítsák, mi jelenthet veszélyt a digitális világban.
Bár az óvóképzőn nem tanítanak óvodai digitális módszertant, de rengeteg olyan (pontszerző) továbbképzés van a piacon, amely adott korcsoportnak megfelelő szakszerű digitális módszertant, az IKT eszközöket, és online applikációkat mutatnak be az óvónőknek.
Én voltam már ilyen képzésen óvónő kollégákkal és láttam, hogy a legszkeptikusabb is milyen lelkes lett, és azt is, mennyire felbátorodott az a kolléganő, aki előtte kicsit félt a nettől, s mekkora önbizalmat és motivációt adott ez a szakmai felfrissülés mindannyiuknak.
Hátha.