Tud-e a gyerek jó digitális szöveget írni? Vagy a videó menne könnyebben?

Tud-e a gyerek jó digitális szöveget írni? Vagy a videó menne könnyebben?

Vica | 2019.02.21 | Olvasási idő: 6 perc
Vica
48 éves
2 gyerek édesanyja

Nem írnak, nem olvasnak eleget a mai fiatalok! – hallom sokszor. Szerintem árnyaltabb a kép: a mai gyerekek olvasnak és írnak is, csak nem úgy és nem azt, mint anno a szüleik és a nagyszüleik fiatalon. Ám igazából ez sem meglepő, hiszen átalakult körülöttük a kommunikáció és megváltozott az eszköztár is. Így pedig az igazi kérdés, hogy mi felnőttek hogyan támogatjuk a gyerekeinket ebben az új világban - jól, rosszul esetleg sehogy sem.

Harmadikos-negyedikes koromban fogalmazásórán az első két percben felírtak három címet a táblára. Ezekből lehetett egyet választani. A többi rajtunk múlott és azon, hogy mi jutott az eszünkbe. Se az első, se a második gyerekemnél nem találkoztam efféle feladattal. Inkább az "egészítsd ki az előre gyártott sablont" típus volt a jellemző önálló szövegalkotás (és ezt kiegészítendő némi módszertani támogatás) helyett.

Képes lenne a nyolcévesed sablon nélkül megszövegezni egy egyszerű, digitális szülinapi meghívót? Ácsorogtál-e ingerülten a Corvin áruház előtt, miközben a sarj a Corvin mozi előtt topogott, hiszen ezt beszéltétek meg sms-ben? Bonyolódtál-e végtelen e-mail folyamba, mert a másik fél képtelen volt pontosan fogalmazni? Kifogott-e rajtatok a mesepályázat, ha 2000 karakter volt a maximális szöveghossz? Le bírja-e írni a nagymamának, hogyan használja a frissen vásárolt okostévét?

Tud-e a gyerek jó digitális szöveget írni? Vagy a videó menne könnyebben?
Kisregényt már nem, e-mailt, netes hírt, közösségimédia-közleményt még nem

A "szép új világ" érintetlenül hagyja a tankönyveket, munkafüzeteket. Legalábbis azzal még nem találkoztam (és eddig még nem hallottam), hogy a gyerekek „írjunk e-mailt”, „online hírt” feladatot kaptak volna, vagy éppen egy velős sms vagy LinkedIN bejegyzés megfogalmazását várták volna tőlük, helyette képeslapot "címeznek és írnak Tihanyból". Középiskolában a médiaórán már előkerülnek életszerű helyzetek, lehet, hogy ennek a „tantárgynak” érdeme lenne megemeli az óraszámát…

Ugyanakkor szülőként a saját szemléletünket is tágítani kell. A szöveg ma már a közlésnek csak egy része, mellette egyenrangúvá vált a kép, a videó, a hangulatjelek, a színvilág, a hangok. Ebben a tizen-huszonévesek vitathatatlanul jobbak, jobban az anyanyelvükké válik, mint az idősebb generációknak. Mikor már majdnem morogni kezdtem tizenéves gyermekemre, hogy „bezzeg én az ő korában” mennyi könyvet olvastam el, hirtelen elgondolkodtam azon, hogy ennyi idős korára ő viszont mennyi filmet, videót és animációt nézett meg - és ki miben mélyült el jobban, abban lesz járatosabb. Ő valószínűleg képekkel és videókkal fogja kifejezni a gondolatait, amihez csak egy alkotóelem lesz a szöveg. (Igaz, azt a pár sort ott is meg kellene alkotni.)

Pitch, prezentáció, filmes üzenet - nem csak leendő youtubereknek

A középiskolások egy részében már leendő startupper is - csakhogy mit se ér majd a zseniális találmányával, ha nem tudja a lényegét elmondani öt mondatban vagy tíz-tizenöt percben, ezt hívja, ugye, a művelt angol pitch-nek. Ugyanezt elő lehet adni egy-három perces videóban is, ami mellé időnként szintén szükséges néhány jól eltalált mondat, feliratként vagy alámondott szövegként. Ezek a kis szösszenetek, néhány mondatok időnként több hetes munka, gyakorlás, apró változtatások sorozatai után lesznek olyan frappánsak, amilyeneknek végül jó esetben látják őket - és nem ártana már tizenévesen elsajátítani néhány alapvető fortélyt, mielőtt a frászt hoznák a leendő befektetőikre.

Azok a tinik, akik merő hobbiból, vloggerkednek vagy blogolnak, az önkéntelenül is szereznek némi gyakorlatot. Ha sokat gyakorol, kevésbé lesznek formátlanok a szövegei vagy esetlenek a kameraállásai, ami még jól jöhet később. Profi előadót vagy szövegírót persze nem lehet találni minden bokorban, de legszívesebben mégis bevinném valahogy a témát a suli falai közé, egy sima kémia feleletnek is jót tehet, ha értelmes mondatokban foglaljuk össze, nem is beszélve az iskola újságjáról, weboldaláról, a nyári tábor beszámolójáról.

Persze melléülni és kioktatni a gyereket nem tűnik jó ötletnek, érdemes inkább néhány videót, szöveget, prezentációt megnézni, amik hatásosak, szórakoztatóak és világosan érthetőek, ezekből jobban elleshetőek a fortélyok. Néhány alap szempont, ami talán megkönnyíti a lecke fölött görnyedő ifjú dolgát, ha mégis digitális szövegalkotást adtak fel jövő keddre:

•    Tedd előre, emeld ki a lényeget! Ha nem akarjuk elspoilerezni az egészet az első sorban, akkor utaljunk rá, hol találja az olvasó a fő üzenetet.

•    Tagoljunk! Legyen a szövegünknek logikája, szerkezete, különben az olvasó úgy érzi, egy végtelen mocsáron kell keresztüllábalnia - és a bekezdés felénél elkattint egy macskás videóra. Képernyőn különösen nem szeretjük a végtelen betűtengert.

•    A képek, ábrák, infografikák sokszor tisztábban érthetőek, mint háromoldalnyi szöveg. Ha viszont csapnivaló minőségűek, inkább írjuk le a folyamatot.

•    Gondoljuk végig, kinek szánjuk a szöveget! Kisgyereknek? Egyetemi tanárnak? A gondolatainkat jól ismerő barátainknak? Egy másik kultúrából érkezett cserediák-csapatnak? Biztos, hogy szövegünk egyik eleme se szorul magyarázatra?

•    Tartsuk be a választott műfaj szabályait. Ha mondjuk rövid, tömör és ütős szövegeket akarunk alkotni, gyakorolhatunk a Twitteren - az pont erre való. 

•    Olvassunk sokat! Mások szövegeinek, infografikáinak vagy videóinak erényei-hibái a mi stílusunkat is befolyásolják, és bár "lopni" nem elegáns dolog, pár jó megoldást, módszert azért elleshetünk.

•    Éljünk a digitális világ kommunikációt megkönnyítő lehetőségeivel - publikáljunk és mérjünk, kik olvasták, hányan olvasták, mit jeleztek vissza rá. A gyakorlás a legjobb módja, hogy elegánsan tudjuk tálalni a mondanivalónkat.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai