A gyerekeknek a vakáció az önfeledt kikapcsolódásról és feltöltődésről, a szórakozásról és az élményekkel teli közös családi programokról szól leginkább, de, bizony, legtöbben ekkor próbálják magukat rávenni, hogy elolvassák az iskolában feladott kötelező olvasmányokat. Mutatunk pár ötletet arra, hogyan motiválhatjuk a gyerekeket, hogy örömmel vegyék kezükbe a könyveket.
Még a testvérek sem egyformák. Vannak gyerekek, akik viszonylag lazán megbirkóznak a kötelezőkkel, míg másoknak nehezebben megy egy-egy fejezeten átrágni magukat. Persze, az is könnyen elfordul, hogy időközben feladják, vagy kezükbe sem veszik a könyvet. Ilyenkor kezdenek el otthon gyűlni a viharfelhők vagy - ahány ház, annyi szokás - beletörődnek a szülők, hogy csemetéik bizony nem fogják elolvasni a kötelezőt.
Abba most ne menjünk bele, hogy meg kell-e reformálni a kötelező olvasmányokat vagy sem, tényleg szükség van-e a digitális generációnak Jókaira és Bánk bánra, vagy jobb lenne ezeket “átmagyarítani”, esetleg teljes egészében megválni tőlük, és kortársakat olvasni. Egy másik cikkben majd ezt is szívesen körbejárom, de tényleg nem könnyű kérdés, hiszen a magyartanárok körében sincs e kapcsán teljes egyetértés.
Én azt látom jónak, ha azzal kezdünk el főzni, amink van, vagyis most itt van az Egri csillagok, az Antigoné és Jókai. Ezekkel kell valamit kezdeni, hogy lehetőleg minél több diák számára
könnyen befogadható, elgondolkodtató és tanulságos legyen a könyv.
Sokszor azonban ezek nincsenek meg. Egész egyszerűen azért, mert gyakran egyedül maradnak a gyerekek a kötelező olvasmányokkal: nem kapnak előzetes megfigyelési szempontokat, ami egyfajta mankóként segítené őket.
Előfordul, hogy tanárnéni, tanárbácsi utolsó órán feladja, mit kell elolvasni, otthon pedig vagy behajtják a szülők, vagy megelégszenek egy rövid kivonat átfutásával, esetleg egy filmes feldolgozás megnézésével. Mire aztán következő tanévben tanórán odaérünk, hogy ténylegesen foglalkozzunk a művekkel, már a szereplők nevére sem emlékeznek sokan.
Pedagógusként és szülőként fontos, hogy a gyerekekkel megszerettessük az olvasást, és megismerjenek fontos történeteket. Egész egyszerűen azért, mert ezek formálják az ember jellemét, és fejlesztik számos készségét (képzelőerő, empátia, szókincs, kifejezőkészség). Az olvasást semmi sem pótolja igazán.
Magyartanárként én (egyelőre) csínján bánok az olvasónapló íratásával. Néha engedem, hogy csak olvassa a diák a könyvet folyamatosan, ne kelljen meg-megállnia kiírni a neveket, helyszíneket, eseményeket. Egyébként éppen az Antigonénál vettem észre, hogy egy egyébként jóképességű lány szó szerinti idézeteket kiírt a fejezetekből, de az alaptörténetet sem sikerült megértenie.
Ehelyett inkább olyan gondolkodtató és tevékenykedtető feladatokat találok ki, amelyek miatt muszáj végig gondolni a történetet, de ráér csak a könyv elolvasása után foglalkozni ezekkel. Ezek viszonylag jó visszajelzést adnak arról, hogy megértették a szöveget.
Kérdéseket a pedagógusok és a szülők tehetnek fel a gyerekeknek, még a könyv kézbevétele előtt. Ezek arra jók, hogy felkeltsék a gyerekek érdeklődését, lássák, mire lesz érdemes nagyon figyelni a sztoriban, és mögé nézzenek a tartalomnak. Lássunk néhány példát!
• Ha a Pál utcai fiúk korában lett volna internet, hogyan zajlott volna a kommentháború a közösségi média oldalain? Akkor is üveggolyóval játszottak volna a gyerekek, vagy inkább a telefonjaikat nyomkodták volna?
• János vitézbe miért szeretnének bele a mai lányok? Miről posztolna az instáján Jancsi?
• Milyen életrajzi párhuzamok figyelhetőek meg Petőfi Sándor és Szilveszter között? Szerinted jól tette a mű szereplője, hogy a magánélet helyett csak a közre figyelt? Te hogyan ítéled meg? Te mit tettél volna az ő helyében?
• Melyik Örkény egyperces novella tetszett a legjobban és miért? Melyik gondolkodtatott el a leginkább? Melyik az, ami miatt újraértékelted a saját életed?
• Ibsen Vadkacsájában melyik szereplő számára mit jelenthet a madár? Mit jelent számodra leginkább? Szerinted előnyösek vagy inkább rosszak az emberek életében az élethazugságok? Hogy látod, ezek mikor lehetnek jók és mikor rosszak?
• Szerinted megannyi szerelmes történet közül miért éppen a Romeo és Júlia vált örökérvényűvé? Ha ma Téged kérnének fel, hogy készíts belőle filmet, min változtatnál? Mit üzennél és milyen lenne a környezet?
A digitális eszközöket is bevethetjük az olvasás megszerettetése és az értő olvasás tanítása érdekében. A nyaralásra még a könyvet sem muszáj magunkkal cipelni, elég csupán mobilon megnyitni a Kötelező olvasmányOK appot. A digitális szövegekkel azonban nem árt óvatosnak lenni. Egyre több tanulón veszem észre, hogy nem ismerik a tartalomjegyzéket és a lábjegyzetet. Feltételezhetően ebben az is közrejátszhat, hogy a neten a keresés funkciót használják, lapozás helyett pedig természetesen a csúszkát veszik igénybe. Ezért mindenképpen adjunk nyomtatott könyvet is a kezükbe!
Számos alkalmazással és ötlettel felkelthetjük a gyerekek érdeklődését a könyvek iránt, és még kicsit meg is dolgoztatjuk őket! Például:
• Készítsenek kisfilmes előzetest a könyvhöz.
• Olvasónapló helyett képregényben vagy infografikán foglalják össze a legfontosabb eseményeket. Ezeket a feladatokat azért is szeretem, mert így biztos, hogy nagyon végig gondolják a gyerekek a fejezeteket, hiszen a szöveget képpé kell “átkódolják”, nem pedig egyszerűen kimásolni a szöveget.
• Idővonalon rendszerezzék az olvasott eseményeket időrendben, ehhez töltsenek fel képeket is.
• Gondolattérképen készítsék el a szereplők jellemrendszerét és kapcsolati hálóját.
• Online együttműködésben készítsék el a szereplők profilját, és az ő nevükben posztoljanak. Erre van külön megbízható alkalmazás, ne a valódi közösségi oldalakon folyjon az ilyen munka.
• Írjanak közös olvasónaplót a Google-dokumentumban, majd állítsanak össze ebből prezentációt.
• Állítsanak össze a régies, nehezen érthető szavakból és mai magyar megfelelőjükből szókártyákat. Ez nagyon sokat lendíthet a szövegértésen, és közben számos szótárral, lexikonnal, internetes adatbázissal megismerkedhetnek a gyerekek. Ezt utána különféle kvízekben (Kahoot, Quizizz) is gyakorolhatják a gyerekek.
Ez csak néhány ötlet a sok közül, amelyekkel meghozhatjuk a kedvet az olvasáshoz pedagógusként és/vagy szülőként. Innen már egy hagyományosabb olvasónapló megírása sem okozhat gondot. De a legfontosabb, hogy a gyerekek szeressék meg az olvasást és értsék meg a könyvek lényegi mondanivalóját.