Szükségük van a hátrányos helyzetű gyerekeknek az internetre?

M.anna | Olvasási idő: 6 perc

M.anna

Kor: 29 Gyerekek száma: 1
"Szabad szemmel szinte felfoghatatlan gyorsaságú technikai és társadalmi változások kellős közepén élünk, ahol szülőként felelősségünk odafigyelni és minél kiegyensúlyozottabb környezetet biztosítani a jövő generációja számára."

2013-ban indította Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója azt a programot, aminek a keretein belül a fejlődő országok számára ingyenes internetet ígért. A programot elsőként Afrika fejlődő országaiban indította el, és bár sokan előremutatónak és ígéretesnek tartották, sokan kritizálják azóta is. Zuckerberg programja ugyanis nem az internet teljes használatát teszi lehetővé, hanem az internet.org gyűjtőfelületen keresztül látogatható 32 oldalt, melyek között a Facebook-vállalat közösségi oldalai élveznek kitüntetett figyelmet. Ezzel az érintett országok teljes nemzedékei válhatnak „Facebook-függővé”, behozhatatlan versenyelőnyt teremtve az amúgy is gigavállalat számára. A kritikus felhangok ellenére Zuckerberg terve költséges és kockázatos dolog, voltaképp bárki utánacsinálhatná. Bár a fejlődő országokban lévő potenciál Zuckerberg számára leginkább üzlet, nagyon fontos humanitárius kérdés is: mekkora szüksége van a hátrányos helyzetben lévőknek, főként a gyerekeknek az internetelérésre?

Úgy tűnik, hogy nagyon nagy. Magyarországon sokáig nehézkesen működött, illetve nem is igen volt átfogó internetstratégia: ennek következményeként a 2013-as, európai diákok internetezési szokásait vizsgáló széleskörű és igen alapos tanulmányban Magyarország az utolsó helyen végzett. A tanulmány szerint 2013-ban a magyar diákok 11 százalékának volt internetelérésre lehetősége az iskolában, szemben az Európai Unió 61 százalékos átlagával. A probléma nemcsak az iskolák elavult számítógépparkjában, hanem az elavult szolgáltatási rendszerben is rejtőzik: az iskolák internetellátását 2013-ban még mindig a több mint egy évtizedes Sulinet rendszer biztosította, a maga 1-4 Mbitjével, amihez úgy kellett külön szávszélességet vásárolniuk – már ha a tanári közösség egyáltalán foglalkozott ilyesmivel.

Az EU és a magyar kormány közös programja 2014 és 2020  között az IKT (információs és kommunikációs technológiák) fejlesztését tűzte ki célul, a bürokrácia digitalizálásától egészen addig, hogy a szélessávú internetet minél több ember számára, minél szélesebb körben elérhetővé tegyék. Ez több körben és módon is megvalósult. Egyrészt több olyan pályázati lehetőség is van, aminek segítségével a nagyobb (főként a távközlési) cégek segíteni tudják az iskolás gyerekek internetelérését. Kiemelten fontos ugyanis, hogy a közösségi oldalakat és az internet szórakoztató oldalát használó korosztály megtanulja „okos dolgokra” használni az internetet: ebben elsődlegesen az iskolai környezet segíthet.

Van olyan távközlési cég, amelyik közbeszerzés keretein belül szélessávú internet biztosítását valósítja meg több iskolában is, van, amelyik hátrányos helyzetű gyerekeknek tart előadást az internethasználat és internetbiztonság témakörében, de kiemelten nagy sikere van a Vodafone programjának is: a 2015-ben indított Digitális Iskola Program ötvözi a kétfajta irányt. Nemcsak internetelérésre alkalmas eszközökkel és ingyenes internetelérésekkel segít a pedagógusoknak és az iskoláknak, hanem az internetbiztonságról szóló oktatási programmal is, amire szintúgy hatalmas szükség van .

A botrányosan induló netadó-ötlet után a kormány úgy döntött, még inkább támogatja a szélesebb körű internetelérést. A Digitális Jólét Programon belül 2017 márciusára elérhető lesz egy olcsóbb, de meghatározott szávsélességű  internetcsomag, kifejezetten a hátrányos helyzetű családok számára. Ezt olyan családok igényelhetik majd minden szolgáltatónál, akik egy éven belül nem jutottak interneteléréshez, igazoltan hátrányos helyzetük és alacsony jövedelmük miatt.

Mindezek a programok illeszkednek a nemzetközi trendekbe. Barack Obama még 2013-ban jelentette be Connecthome elnevezésű programját, melyben azt ígérte, hogy öt éven belül az USA-beli általános iskolások 99 százaléka számára ingyenesen elérhető lesz a szélessávú internet az iskolákban és könyvtárakban. A FCC (Szövetségi Kommunikációs Minisztérium) a cél eléréséhez számos céggel, vállalattal és civil szervezettel működött együtt a különböző államokban a Google-től a Cox Communicationig, összesen 260 milliárd dollárt fektetve a fejlesztésekbe. A sajtóbejelentések szerint jelenleg az USA iskolásainak 98 százaléka jut ingyen interneteléréshez az iskolában vagy könyvtárakban, amivel a program majdnem teljesen elérte a célját. Nyáron jelentették be, hogy a programot kiegészítik: egy LifeLine internet nevezetű csomagról tárgyalnak, ami a piachoz képest nyomott áron biztosítana internetelérését az alacsony jövedelmű családok számára.

2016 júliusában hirdette ki az ENSZ Emberi jogok Tanácsa azt a határozatot, ami alapján „az internethez való hozzáférés szándékos megakadályozása az emberi jogok korlátozásának minősül, és így elítélendő”. A határozat ugyan nem bír kötelező erővel, de így is fontos szimbolikus lépés, ami sok korábbi határozatra épül. A szabad internetelérés az emberi alapjogok részévé vált, hasonlóvá, mint a tiszta víz, vagy az élelem. Nem véletlen, hogy a határozat ellen olyan országok tiltakoztak, mint Oroszország, Törökország, vagy éppen Kína.

De mégis, miért olyan fontos az internet a fejlődő országok, illetve a szegényebb családok gyermekei számára? A Voices of Youth gyerekjogi szervezet összefoglalása szerint:

  • Kommunikáció

Az internet a legalapvetőbb kommunikációs eszköz. Ha nem érhetik el, olyan, mintha kizárnánk őket a világunkból, a fejlődésük még jobban le fog maradni. Nem csak az egymással való kommunikáció, hanem a bármilyen ösztöndíjra, iskolára, egyetemre, továbbképzésre való jelentkezés elképzelhetetlen már manapság internet nélkül.

  • Ingyenesen elérhető oktatás

Eddig elképzelhetetlen mennyiségű tudásanyag elérhető ingyenesen az interneten. Számos fejlődő országban, például Indiában és Afrikában használják az interneten elérhető tudásanyagot olyan gyerekek oktatására, akiknek nincs pénzük tankönyvekre és szakiskolákra. Az internetelérés ráadásul a „konnektív tanulás”-t teszi elérhetővé, amiben különösen a legfiatalabb generációk erősek. Ez az érdeklődés alapú tanulást jelenti: ami érdekli őket, elolvassák, megnézik, és utánakeresnek. Az interneten könyvtáraktól kezdve oktatóvideókon át egész egyetemi kurzusok érhetőek el korlátlanul és ingyenesen.

  • Ingyenesen elérhető egészségügyi tudás

Felvilágosítás, prevenció, segítségkérés és kommunikáció akár a legjobb szakorvosokkal: ezt jelenti az internet. Szexualitással, járványokkal, kórokozókkal, baktériumokkal, alapvető higiénével kapcsolatban. Számos app és internetoldal teszi lehetővé, hogy egyes betegségek jeleit még időben diagnosztizálni tudjuk. Gyógyszerhez és ellátáshoz is könnyebb interneten keresztül jutni.

  • Munka, ingatlan, iskola, utazási lehetőségek keresése

Akár fejlődő, akár fejlett országokról beszélünk, a keresés az internet egyik legalapvetőbb funkciója. Jobb feltételeket keresni, és megtalálni a személyre szabott legjobbat. El se tudjuk képzelni már, mekkora leszakadást jelenthet egy család, egy gyerek életében, ha ehhez nincs segítségükre az internet. Gondoljunk csak olyan alapvető különbségre, mint az apróhirdetések elérhetősége nyomatott, vagy online formában.

  • Kitörési lehetőség

Végül és nem utolsósorban: az interneten keresztül bárki és bármi elérhető. A szegény sorsú gyerekek és felnőttek számára a fejlődés, tanulás, saját vállalkozás, új felfedezések kulcsa jelenleg az internet elérésében rejlik: kétségkívül eddig ez a legjobb kommunikációs eszköz, amit az emberiség feltalált. Most már rajtunk múlik, mire is használjuk.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai