Kapcsolódó cikkek
Értelmezhetetlenné vált az a kérdés, hogy mikor kezdjünk el „számítástechnikai ismereteket” tanítani a gyerekeknek, mert a legtöbben még írni, olvasni se tudnak, amikor már nagy magabiztossággal kezelik a digitális eszközöket, (játék)programokat és appokat. Ez viszont még nem digitális kompetencia, amire minden mai gyereknek szüksége lenne.
Dr. Lénárd András egyetemi docenssel, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Digitális Pedagógiai Tanszék tanszékvezetőjével beszélgettünk gyerekekről, oktatásról, robotikáról és kódolásról.
Miért fontos, hogy a gyerekek már kisgyerekkorban foglalkozzanak robotikával és kódolással?
Dr. Lénárd András: Talán sokaknak meglepő lesz, de elsősorban nem technológiai jelentősége van. A gondolkodásra hat. A robotok programozása során a gyerekek átélik, hogy gondolkodásuk eredménye kézzelfoghatóvá válik. Irányíthatják a robotot, próbálkozhatnak, kísérletezhetnek. Egy robotpálya megoldása kihívás, és alkotás is egyben. Az eredmények azonnal láthatóak és ez rendkívül motiváló.
A gyerekek imádják, a felnőttek általában tartanak a robotoktól…
Dr. Lénárd András: A padlórobot olyan játék és taneszköz is egyben, amely fejleszti a gondolkodást és motivál. A gyerekek számára a robotok modern mesehősök, amelyekkel menőség foglalkozni, így életkoruk és érdeklődésük miatt olyan feladatokra is kaphatóak, amelyek amúgy nem lennének vonzóak számukra. A robotok miatti szülői ellenérzések csökkentek az utóbbi időben, mert úgy gondolják, hogy a kódolás és a robotika előnyös lehet a későbbi tanulmányaik során, esetleg a pályaválasztásban. Mi úgy látjuk, hogy lehet előnyös, de csak közvetve. A robotokkal való foglalkozás segíti a technológiával szembeni haladó attitűd fejlesztését. A gyerekek megtanulják, hogy nem kell félni a robotoktól és a technológiai újdánságokról, mert irányíthatóak. Eszközök, amelyek megkönnyítik az életünket. Emellett a technológiai önmérsékletet is megtanulják.
Technológiai önmérséklet?
Dr. Lénárd András: Gyakori szülői aggodalom a túlzott kütyüzés és függőség, illetve arról is hallani sokszor, hogy a Szilícium-völgy nagyjai eltiltják a digitális eszközöktől a gyerekeiket. Pedig a gyerekektől nem elvenni vagy eltiltani kellene az eszközöket, amelyek amúgy is körülveszik őket, hanem a tudatos eszközhasználatot ösztönözni. Megtanítani nekik, hogyan kell problémamegoldásra és a megfelelő funkciókra használni az eszközöket, nem pedig az unalom elűzésére.
Milyen korban érdemes elkezdeni a kódolást?
Dr. Lénárd András: Megfelelő módszertannal már óvodás korban el lehet kezdeni, és nem megfelelő módszertannal felsős korban sem túl hasznos. Módszertanát tekintve a cselekvésközpontú oktatás a belépő szint. Ilyenkor az óvodások vagy a kisiskolások nem kódsorokat és parancsokat tanulnak papíron vagy tankönyvből, hanem elsősorban játszanak, játékos, cselekedtető feladatokat oldanak meg, például padlórobotot vezetnek végig a feladatszőnyegen.
A padlórobot olyan kisgyermekek számára készített robot, amelyet az eszköz tetején található gombokkal lehet programozni. Egy-egy utasítás egy-egy gombnyomásnak felel meg, és a padlórobot ennek megfelelően halad jobbra-balra, előre hátra vagy éppen áll meg. A padlórobot önmagában is működőképes, de a gyerekek számára a vezérlés akkor igazán szórakoztató és fejlesztő, amikor előre definiált pályán kell a robotot irányítani, egyik helyről a másikra eljuttatni.
A padlórobotok otthon is alkalmazhatóak vagy jobban működnek közösségekben?
Dr. Lénárd András: Megvenni a padlórobotot önmagában nem megoldás, kell mellé a módszertan és szükség van egy hozzáértő, kellően nyitott pedagógusra, aki végigvezeti a gyerekeket a gondolkodásfejlesztés útján. Motiválni és segíteni tudja a gyerekeket, ha megakadnak. Szintén a közös robotprogramozás melletti érv, hogy megtanulnak csapatban dolgozni, egymás sikereiből és tévedéseiből is tanulhatnak.
Arról se szabad megfeledkezni, hogy a robotok a drágább játékok közé tartoznak. Esélyegyenlőségi szempontból is fontos, hogy a közoktatásban is meghonosodjon a robotika és minden gyerek számára nyitott legyen a kódolás és az ilyen típusú gondolkodás erősítésének lehetősége. Erre nagyon erőteljes törekvéseink vannak.
Az informatika óráról azonban nekünk szülőknek ritkán van jó tapasztalatunk. Elég csak számítógép- és a nyomtató bebiflázandó részeire gondolni.
Dr. Lénárd András: A szakmának van egy nagyon rossz gyakorlata: elméletben, papíron programozunk és tényszerű, ám gyorsan avuló lexikális tudást adunk át és kérünk számon. Egy ideje már dolgozunk azon, hogy ezt a gyakorlatot megváltoztassuk és az oktatást az informatikai eszközökkel történő problémamegoldás felé fordítsuk. Például ne Word-öt és képszerkesztőt tanítsunk, hanem annak a folyamatát és lépéseit mutassuk meg, mit kell tenni, milyen eszközöket és programokat kell használni, ha pl. szükségem van egy meghívóra. A régi, sokszor okkal bírált informatika helyett már inkább egy digitális kompetenciákat komplex módon fejlesztő tantárgyban gondolkodunk, ami más tantárgyakhoz is kapcsolódik. Ebbe beletartozik a környezetórára készített prezitől a tesin használható appig minden.
A digitális kompetencia egyik fontos tényezője az algoritmikus gondolkodás. Mit jelent az algoritmikus gondolkodás és miért fontos?
Dr. Lénárd András: Az algoritmus egy probléma lépésről lépésre történő megoldása, tartalmazhat ismétlődést és feltételeket is. A gyerekek, amikor padlórobotot vezetnek végig egy adott útvonalon, akkor a probléma megoldásához olyan gombokat használhatnak, amelyek egy robot számára érthető utasításokat jelenítenek meg: lépj előre egyet, fordulj jobbra, lépj hátra egyet stb. Később már tabletről, telefonról fogják irányítani a robotot, utána pedig már kódsorokkal vezérelnek másfajta robotokat is. A digitális eszközökkel együtt a programnyelvek is rohamosan változnak. Fogalmunk sincs arról, de még becsülni se tudjuk, hogy a mai kisiskolásoknak milyen programnyelvet illetve felületet kell majd használniuk, amikor felnőttek lesznek, vagy milyen problémákat kell majd megoldaniuk, de az biztos, hogy az algoritmusok értelmezésére, tesztelésére, átalakítására, létrehozására és az algoritmikus gondolkodásra a jövőben nagy szükségük lesz a gyerekeknek.
