Mit tanulhatunk a videojátékokból?

Sokan kritizálják a videojátékokat, attól tartanak, hogy káros viselkedésekre tanítják a fiatalokat. Arról, hogy a videojátékok nem vezetnek egyenesen agresszióhoz már itt olvashattatok, most nézzünk bele kicsit a játékok világába, hogy egészséges keretek mellett mire is taníthatják a fiatalokat. 

Kísérletezz, próbálkozz, kockáztass!

Szemben az iskolai neveltetéssel, ahol a hibázástól való félelem régóta uralkodik, a játékokban általában nincsen jó és rossz válasz, nem egy fiktív teljesítményszinthez mérve kerülnek megmérettetésre a gyerekek, így nincs büntetés, se elégtelen, hanem a legkisebb befektetett energia is elismerésre kerül. A passzivitás ugyan nem kerül jutalmazásra, de azon túl minden interakció igen. Kimondottan bátorítja a játék a játékost, hogy kísérletezzen, merjen újra meg újra hibázni, s így legyen a hibázás, a tanulás egy szórakoztató folyamat. Igen, a játékban bármit lehet kockáztatni, és a való életben nincs se mentési pont, se több élet, de amelyik gyereket nem hagyják évekre magára, hogy szülő helyett a játék nevelje, az nem fogja összekeverni a kettőt. Ugyanakkor azt biztosan tudjuk, hogy az állandó szorongástól mentes, egészséges közérzetnek, önálló gondolkodásnak és a kreativitásnak elengedhetetlen előfeltétele hogy

a gyerek merjen kísérletezni, kockáztatni, és hibázni.

Egyre nehezebb lesz és ez így jó!

Nem ismerek olyan játékot, ahol ne kellene megdolgozni a sikerélményért, ellenkezőleg többnyire kihívások sorozatával kell szembenéznie a játékosnak, hogy előre jusson, ráadásul ezek a kihívások a játék során, bizony, egyre nehezebbekké is válnak. - A játék egyik definíció szintű ismérve, hogy abban önként vállalunk be nehézségeket. - Minden játéknak megvannak a maga szabályai, amiknek a betartásával voltaképpen saját magunkat korlátozzuk, kihívás elé állítjuk. Egy közismert példa: gondoljunk csak bele, mennyivel egyszerűbb lenne a sakkban ledönteni az ellenfél királyát, ha egyszerűen odanyúlhatnánk és felboríthatnánk. Ehelyett kötött szabályok, specifikus lépések sorozata által érhetjük csak el ezt, miközben van egy ellenfelünk is. A nehézség élvezete, a kihívás, a kaland a játékok esszenciája, amik nemcsak szórakozást, de a nehézségek leküzdése által sikerélményt is adnak. Ez azon túl, hogy kellemes élmény taníthat akár arra is, hogy

keressük a hasonló kihívásokat az élet más területein is.

Kooperáció- kommunikáció!

Szemben a való élettel ahol gyakran félünk segítséget kérni, a játékok világában ez sokkal természetesebben megy. Ha belefutsz egy olyan nehézségbe, ami kifog rajtad, kérj segítséget. Van, aki szívesen segít. Nem vagy egyedül. Ennek következtében jóval nagyobb fokú kooperáció és akár altruista viselkedés jelenik meg a játékokban, mint ami a hétköznapokban jellemző. Az együttműködésnek vannak bizonyos szabályai, ami online és offline is megegyezik, így aki gyakorolja ezeket játék közben, az a való életre is hasznos szociális készségeket szerezhet.

Tiéd a felelősség!

Bár a játékokat gyakran támadják olyan vádakkal miszerint arra tanítják a játékosokat, hogy tetteiknek nincs következménye, ennek sokszor éppen az ellenkezője igaz. Tény és való, hogy mondjuk egy „Grand Theft Auto” játékban a bűncselekményeknek nincs reális következménye, így a jogrend működését nem mintázzák reálisan, de ugyanezt felemlegethetnénk a sakknál is, ott se tartóztatják le a bábukat, de ott senki sem várja ezt el. Így van ez a videojátékokkal is, nem ez a céljuk. Ugyanakkor minden játékban maga a játékos dolgozik meg az eredményeiért. Neki kell gazdálkodni a rendelkezésre álló erőforrásokkal, észrevenni az adott játékban fellelhető mintázatokat, kitalálni a megoldást, szükség esetén ügyesebbé válni é így tovább.

Önmagának köszönheti a sikert és a kudarcot is. Az egyik felszabadító kvalitása a játékoknak a teljes szabadság, és autonómia.

Érezd jól magad!

Az „érezd jól magad” a játék és ezzel együtt a videojáték alfája és omegája. Sokan gondolják, hogy a játék egy haszontalan dolog, időpocsékolás, és a játék egy olyan dolog, amiből ki kell nőni. Ugyanakkor, ha pszichológiai szempontból tekintünk rá, mint tanulási lehetőség, stressz oldás, szórakozás, rekreáció, kikapcsolódás, vagy töltekezés, egész más fény vetül rá. A problémáink megoldásában, stressz kezelésében, és így az egészség megőrzésében egy remek eszköz lehet a játékosság. Ha a gyermekkorban természetes játék iránti lelkesedésünket nem felejtjük el, hanem időnként teret adva neki megőrizzük, az életünk végéig megmaradhat, és hasznunkra válhat majd.