Minden tizedik Alfának a tablet az első szava?

Vendég | Olvasási idő: 6 perc

Vendég

Kor: 35 Gyerekek száma: 2
"Van tapasztalatom és véleményem a digitális világ és a gyereknevelés kihívásaival kapcsolatban, és szívesen meg is osztom az olvasókkal."

Arról már biztosan te is hallottál, hogy bennünket, akik a 70-es, 80-as évek tájékán születtünk, a tudósok Y generációnak neveztek el. Ha van egy iskolás korú gyereked, akkor ő a Z generáció tagja. De, ha 2010 után született, akkor már az Alfák táborát erősíti! Dr. Bernschütz Mária főiskolai docenssel, generációkutatóval arról beszélgettünk, hogy a mennyire és miben tér el a generációk digitális tudása. Miben mások a szokásaik, mindez milyen helyzeteket hozhat elő a családokon belül, milyen lesz, milyen lehet az alfák jövője?

A gyerekek magától értetődően használják az internetet,ezért is hívjuk őket sokszor úgy, hogy digitális bennszülöttek. Mi a helyzet a legkisebbekkel, akik az Alfa generáció elnevezést kapták?

-Az Alfák kutatása nagyon kezdetleges, ez abból is adódik, hogy még nagyon fiatalok, 0-6 éves korúak. Még az amerikai kutatások száma is alacsony, és a szülők bevonásával készülnek. Viszont már most sok érdekes dolog derült ki ezekből. Például, hogy a 0-2 évesek között 30%-os a táblagép használat és egy 2012-es kutatás szerint 10 százalékuknak a tablet volt az első szava. Ez nyilvánvalóan az érintőképernyős eszközök elterjedésnek köszönhető. De tisztában kell lenni azzal, hogy ha a szülők már a féléves gyerekek kezébe is odaadják tabletet, az meghatározó lehet az ő fejlődésükben. De azt még nem tudjuk pontosan, hogy milyen módon.

Mi, Y generációsok már felnőtt fejjel sajátítottuk el az internet használatát, miután az iskolában megtanultunk írni, olvasni, számolni. Hogy lehet, hogy a mai gyerekek már minden ilyen előzetes tudás nélkül képesek használni az okoseszközöket?

-Persze még most sem születik senki úgy, hogy ott van a chip az agyában, a mostani gyerekeknek is tanulni kell ezeket a képességeket, de tény, hogy ők sok időt és energiát tesznek ebbe – és itt most a Z generációról beszélek. De pont emiatt is van egy nagy különbség a szülők és a gyerekek digitális tudása között, mert mi nem töltünk ezzel annyi időt. A mai srácok például már a Youtube-ról tanulnak, legyen szó egy nyelv elsajátításáról vagy arról, hogy hogyan kell egy videójátékot játszani. Piaget az információfeldolgozás folyamatát vizsgálta 0-12 évesek között, és azt állapította meg, hogy a csecsemők séma alapján dolgozzák fel a külső környezetet – követik a szülői példát. Arról van szó tehát, hogy ha egy kisbaba azt látja, hogy az édesanyjának van egy különleges kapcsolata a mobiljával, a laptopjával, a táblagépével – tehát szeretettel néz valamilyen képernyőre – akkor automatikusan ő is azt viszonyt szeretné ezekkel az eszközökkel. És itt van a szülök felelőssége, ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ha anya szeme felcsillan az okostelefonja láttán, akkor ezt a gyerek is átveszi, hisz amit anya szeret, én is azt akarom szeretni.

generaciokutato-800-shutterstock

Melyek azok az alapvető szabályok, amit a szülőknek be kellene tartani, és amit be kellene tartatniuk a gyerekekkel?

-Amióta ezzel a területtel foglalkozom és előadásokat tartok, sok szülő jön oda hozzám, és megkérdezik, hogy én mit és hogyan csinálnék. De egyrészt nekem még nincs gyermekem, másrészt én csak kutatom ezt a területet – megmondani, hogy mit tegyenek, ennek a felelősségét nem vállalnám. Annyit tudok mondani, hogy egyes tanulmányok azt állítják: nem jó, ha a gyerek kezébe két éves kora előtt kerül okoseszköz. De azt megértem, hogy a gyerekek rövidebb-hosszabb időre történő lefoglalására bevett eszköz lett a mobil, a táblagép. Sok szülő pedig szándékosan adja a gyerek kezébe ezeket az eszközöket, mert azt gondolja, hogy ez a gyerek fejlődésében előny lehet. Még nem tudjuk, hogy hosszú távon mit okoz, milyen előnyökkel járhat az ilyen fiatalon elkezdett eszközhasználat – épp az átalakulás időszakában vagyunk, nem lehet pontosan megjósolni a hatásokat.

A Z-k esetében azért már most sok pozitív hatását lehet látni a digitális fejlődésnek, nem?

-Valóban, a Z generációsok például igazi üzletemberek – vegyük például a videóbloggereket. Talpraesetten menedzselik magukat, stratégiákat dolgoznak ki, tudják, hogy mit kell posztolni, mikor kell posztolni, el tudják magukat adni. Nagyon profik. Ez komoly pozitívum, és egyre többeket érint. Én is dolgoztam együtt ilyen fiatallal (Goodlike) akinek 247 000ezer követője van. Dezső Bence (186 000 követő), pedig egy erdélyi fiú, aki Magyarországon lett közkedvelt a fiatalok között- nála például az internet által eltűntek a földrajzi korlátok is. Ezeknek a fiataloknak azt is meg kell tanulniuk, hogy a kirakott tartalmakat követő kommenteket, hogy kezeljék, és a legtöbben ezt is nagyon jól csinálják. Míg nagy cégek marketingmenedzserei „vért izzadnak”, hogy egy posztra három lájkot kapjanak, addig ők kitesznek bármit, bármilyen időpontban és 2000 lájkot kapnak. Amerikai kutatások alapján sok vlogger kikopik 20 éves kora körül, és általában olyan pályák felé indulnak el, mint például a színészet vagy valamilyen kommunikációs szakma, ahol már azt a gyakorlatot, amit így megszereztek, tovább tudják vinni. Nagyon okos ez a generáció, és én is rengeteget tanultam tőlük a munkám során. Például azt, hogy a YouTube-on tanulni is lehet, akár még matematikai függvényelemzést is. Vagy például amikor az unokahúgommal egy zsúfolt helyen kellett találkoznom, telefonon magyaráztam neki, hogy merre vagyok, erre ő csak annyit mondott: fotózd le és küldd el! Ő pedig így a fotó alapján talált meg engem – a Zék gyorsabban és praktikusabban kommunikálnak képekkel és képekben.

Milyen alapvető különbségek vannak a generációk tartalomfogyasztási szokásai között?

-Azt el kell mondani, hogy vannak átfedések. De érdekes különbség, hogy a Z generációs fiatalok a kereséshez, például már YouTube-ot használják, míg mi, Y generációsok még a Google-t nyitjuk meg először. És más is mozgatja őket: csináltunk egy kutatást a tartalomelőállítás motivációjára, hogy miért készítenek képeket, videókat, bejegyzéseket a gyerekek. Kiderült, hogy van egy szűk, aktív mag, egy 50%-os passzív mag és 40%, aki outsider. Az aktívak a véleményvezérek, akik megmondják a tutit, a passzívak, akik ezeket továbbítják, és egymás között értékelik. Az ousider pedig, bár tudja, hogy mi történik, nem állít elő tartalmat, nem is továbbítja és nem is lájkolja. Ők csak úgy elvannak az interneten, képben vannak, tudják, hogy mi a menő, de nem állnak ki a nyilvánosság elé. És ez nem függ össze feltétlenül azzal, hogy ki mennyire introvertált vagy sem.

generaciokutato2-800-shutterstock

Hogyan követhetik a szülők a gyerekük digitális aktivitását az interneten? Ez egy olyan téma, ami sokakat érint, és amivel kapcsolatban sok felnőtt hadilábon áll.

-Ezek mind ajánlások, amelyek most következnek. Vodafone által támogatott országos kutatásból az derült ki, hogy a szülők 49 százaléka semmilyen módon nem szabályozza a gyermeke (13-15 évesek) internethasználatát. A legfontosabb lenne az idő szabályozása, hogy mikor és mennyit használhatják a gyerekek az internetet, vagy annak a szabályozása, hogy melyik applikációt, vagy oldalt használja a fiatal, de legalábbis még az ajánlásom a szülők felé a biztonságos internetezés beállítása minden eszközre (van Google-ra és YouTube-ra is, avagy reklámblokkolók alkalmazása). Így agresszív, vagy felnőtt tartalmak nem kerülhetnek a találatok közé. A kutatás eredményeiből arra kellett következtetnünk, hogy a szülők nagyon elfoglaltak és nem tudják teljes mértékben követni a gyereküket ebben. Van olyan szülő, aki maga regisztrálja a 13 év alatti gyerekét azzal a szándékkal a Facebookra, hogy így ellenőrizhesse. Így viszont ő az, aki kinyitja a kaput az online csínytevéseknek. A szülőkről sokszor az is kiderül, hogy fogalmuk sincs, hogy milyen applikációk vannak letöltve a gyerek telefonjára, mivel játszanak. A gyerekekre, tinikre mondhatjuk, hogy technofilek, míg sok Y generációs felnőtt inkább technofób és elzárkózik, nem is értik, hogy hogyan működik például egy-egy játék. Pedig időt kellene például arra szánni, hogy megnézzük, hogy miről is szól a videójáték, amivel a gyerek játszik! Sajnos kevés olyan átfogó kutatás van, ami mankót adhatna szülőknek, hogy mikor és mire figyeljenek. Azonban kutatni is nehéz felnőtt fejjel a tinik internetezési szokásait, merthogy a mi kérdéseink felnőtt kérdések, és nem is látjuk át, hogy ők mikor és mit tesznek a neten. És az egy dolog, hogy sok szülőnek nincs teljes rálátása ezekre a dolgokra, de a másik, hogy simán kijátssza őt a fiatal. Van például olyan suli, ahol a tanítás alatt le kell adni a telefont. Elvisz a gyerek magával két vagy három telefont, és leadja, azt, amit nem használ, ami nem működik.

A gyerekek gyakran megpróbálnak rejtőzködni a felnőttek elől és olyan csatornákat használnak, amelyeket a szüleik nem láthatnak – ez nem új keletű dolog.

-Azok a fiatalok, akik most válnak szülővé, már rendelkeznek digitális múlttal, vagyis privát fotókkal, bejegyzésekkel évekre visszamenőleg a közösségi oldalakon. A mostani gyerekek viszont, ha lehet, köszönik, és inkább nem kérnének ebből. A Snapchat például ezért lett hihetetlenül népszerű, mert ezt az érzést adja nekik. Az amerikai tinik óriási százaléka használja, mert azt hiszik, hogy törlődik az oda felrakott tartalom. Pedig nem. De egy olyan látens motivációt talált meg a fiataloknál, ami az egyik legnépszerűbb platformmá tette. A Facebook, ahol a nagymama, a szülő és a gyerek is fent van, másról szól.

Generációkutatóként hogy látja, milyen lesz a jövő, milyen felnőttek válnak az alfákból?

– Az, hogy mi a jövő még nagyon képlékeny, mi is csak találgatni tudunk, de pontosan megjósolni nem. Biochipek, augmented reality…. ezek a trendek fejlődnek most. Sok konfliktus megoldása is leegyszerűsödött a digitalizáció által, ami kényelmesebbé is tesz bennünket. Nyilván jó is egyfelől, hogy a telefonszámlánkat már egy egyszerű applikáción keresztül be tudjuk fizetni anélkül, hogy fel kellene állnunk az asztaltól, és elmenni a postára sorban állni. Viszont kevesebb a személyes találkozás, mert gépen, telefonon megoldunk sok mindent, így bizonyos helyzeteket, szituációkat az Alfák nem tapasztalnak meg. Digitális eszközökön keresztül szocializálódnak, ami a jövőképükre is komoly hatással van. 2015-ben a BCE Jövőkutatás Tanszéken végeztünk egy kutatást arról, hogy ők hogyan képzelik el magukat 2025-ben: úgy gondolják, hogy az űrben fognak utazni, legális drogokat fogyasztanak és az interneten keresik a párjukat.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai