Mi kell az igazán jó (iskolai) prezentációhoz?

Hiába infoguru valaki, és van meg benne az előadóktól elvárható egészséges önbizalom, bizony ezek nem elegendőek egy magával ragadó prezentációhoz. Előző cikkünkben összegyűjtöttük a legnépszerűbb prezentációkészítő akalmazásokat, most pedig azt járjuk körbe, mitől válik igazán hatásossá egy bemutató. Előre viszont már annyit elárulhatok, hogy az „iskolai” és a „munkahelyi” prezentációk titka ugyanaz. Ha a gyerek az iskolában elsajátítja az apró fortélyokat, akkor azokkal a felnőttként is könnyebben boldogul majd.

Külcsín, belbecs

Ha azt hinnénk, hogy néhány kattintás és digitális látványosság elegendő a jó prezentációhoz, nagyot tévedünk. Ne felejtsük el, hogy jóval a digitalizáció előtt már az ókori Ciceró és Arisztotelész, a retorika, vagyis a szónoklattan nagy alakjai milyen fontosnak tartották, hogy az előadó személyisége megnyerő, beszéde pedig meggyőző legyen. Azóta is trénerek, kommunikációs szakemberek és beszédtechnika tanárok dolgoznak azon, hogy valakiből minél jobb előadót faragjanak.

A technika fejlődésével számos olyan tartalomkészítő oldal áll rendelkezésünkre, amelyekkel kiegészíthetjük mondandónkat: előző cikkünkben végigvettük, milyen előnyei vannak a Prezi-nek vagy épp a Sway-nak, ha jól bánunk ezekkel a programokkal.

Van, amit a hallgatóság nem tolerál, de van megoldás

A prezentáció a hallgatóságnak szól. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert neves rendezvényeken is lehet látni olyan prezentációkat, amelyek nem éppen nyerik el a közönség tetszését. Hogy mennyire így van ez, elég csak bekukkantanunk a legnagyobb közösségi oldal Pocsék Prezentációk csoportjába. Igen, már létezik ilyen is… Ebben a csoportban számos példát találhatunk arra, hogyan ne prezentáljunk, de sokkal hatékonyabb lehet, ha az élet napos oldala felől közelítjük meg a témát!

Termetes szakirodalma van a hatékony és hatásos prezentációk készítésének. Van olyan is például, aki a távol-keleti zen filozófia tanait ötvözi a prezentációkészítés technikájával.

A jó prezentáció szempontjai

•    A prezentációból egyértelműen kiderül, hogy tanulmányoztam a témát, ezért válaszolni tudtam a megadott kérdésekre.

•    A betűk elég nagyok, és a színeket is jól választottam ki, valószínűleg a hátsó sorban ülők is kényelmesen el tudják majd olvasni.

•    Nem animáltam öncélúan, feleslegesen az elemeket.

•    Ügyeltem arra, hogy ne kövessek el helyesírási és nyelvhelyességi hibákat.

•    Elegendő és informatív képet/ábrát helyeztem el a mondandóm illusztrálásához.

•    A képi és szöveges információk forrását mindig szabályosan megjelöltem.

•    Feltüntettem a nevem, az elérhetőségem és az előadás dátumát is.

•    A prezentációra írtakat nem felolvasom, hanem igyekszem összefüggően, értelmesen beszélni, és érdekességeket mondani.

Ellenőrző lista

Ezek olyan szempontok, amelyeket érdemes pontról pontra végig vennünk, az elkészített bemutató végén sorra vennünk, és kipipálnunk. Már a gyerekeket is rászoktathatjuk ezekre, ha otthon vagy az iskolában egy-egy prezentációs feladat előtt előzetesen megkapják ezeket a szempontokat. Számukra így talán már bevésődik, hogy milyen összetett feladat egy téma feldolgozása és eredményes előadása.

A digitális írástudás mellett tehát nagyon fontos az is, hogy egy prezentációt esztétikusan el tudjunk készíteni, valamint tanúbizonyságot tegyünk arról, hogy elmélyültünk a témában. Ehhez szükséges némi kreativitás és leleményesség is. Ma már egyre népszerűbbek az olyan prezentációk, amin alig vagy egyáltalán nincs szöveg, csak a témával kapcsolatos képek, úgynevezett vizuális metaforák, illetve áttekinthető grafikonok és könnyen értelmezhető táblázatok színesítik az előadó mondandóját.

+1 tipp: Digitalizálunk, de a lényeg az emberi elme

Ezek mellett egy-egy személyes történet, jó példa, velősen megfogalmazott mondat vagy esetleg oda illő humor még rengeteget “dobhat” a prezentáción. Így talán már mindenki érti, hogy a digitalizáció itt sem helyettesíti az embert, csak épp kiegészíti.