Legyen vonzó az informatika a lányoknak is!

Vica | Olvasási idő: 8 perc

Vica

Kor: 48 Gyerekek száma: 2
"Az informatika természetesebben veszi körül a gyerekeimet, mint engem gyerekkoromban nyaranta a kiscsibék. Szívügyem a lányok érdeklődésének felkeltése az informatika, távközlés, programozás iránt."

Lányok a tech-iparban. Lassan megszokott lesz a látványuk és a jelenlétük. Mivel a világból lassan több millió képzett informatikus hiányzik (a végfelhasználók fele pedig általában nő), sokan tartják fontosnak, hogy a nők számára is vonzó legyen ez az iparág. Az informatikus képzés egyre fontosabbá válik.

A brit The Telegraph év elején megjelent összefoglalója szerint a nők számára már a második legvonzóbb szektor a digitális ipar, az informatika. Közvetlenül a közszféra után, amely jelenleg is a legtöbb nőt vonzza az Egyesült Királyságban – ők lesznek a tanárok, köztisztviselők, rendőrök, hivatali alkalmazottak, orvosok, nővérek. A megkérdezettek 28 százaléka voksolt erre, miközben a technológiai szektort tizenhat százalékuk választotta, így bekerült az öt legnépszerűbb karriercél közé.

Vonzó a nőknek a technológiai munka

Az amerikai Forbes 25-ös felsorolásában („a 25 legjobban fizetett szakma nők számára”) is jócskán szerepel technológiai munka a tíz legjobb „álommeló” közt: a hagyományos programozói munkakör mellett az adatelemzők, alkalmazásfejlesztők, információs rendszerszervezők is a legjobban keresők közé kerülhetnek a magazin szerint. De ha csak a témával foglalkozó weboldalak számát nézem, akkor is látható, micsoda erők küzdenek azért, hogy a lányok – minél fiatalabb, fogékonyabb életkorban  – elköteleződjenek a természettudományos és informatikai pályák iránt, lányoknak szervezett programozósulikkal, szakmai eseményekkel, ösztöndíjakkal támogatva a nemes célt.

Az ENSZ is fontosnak tartaná, hogy a nőket támogassák kutatói vagy innovátori karrierjükben

Az ENSZ főtitkára, António Guterres kijelentése szerint is támogatni kellene a nőket, hogy kiteljesedhessenek a tudományos pályákon. Az elmúlt 15 évben a nemzetközi közösség már sokat tett azért, hogy a lányok-nők helyzetét javítsa a természettudományos területeken, számos országban még mindig kizárják őket számos lehetőségből. Egy tanulmány szerint az alap, mester és doktori fokozatokat a természettudományi területeken 18, 8 és 2 százalékban szerzik meg nők, a férfiak aránya ugyanitt 37, 18 és 6 százalék. A A/RES/70/212 sz. ENSZ közgyűlési határozat szerint február 11-ét a természettudományban tevékenykedő nők és lányok napjává (Nők a tudományban napnak #WomenScienceDay) nyilvánította. 

A Techcrunch és a Harvard Business Review elemzései szerint ezzel együtt a Szilícium-völgy még mindig nem épp barátságos a fiatal nőkkel (más kutatások szerint a természettudományos kutatói fellegvárak sem), főiskolán-egyetemen egy számjegyű a természettudományos, informatikai témában szakdolgozatot író lányok száma, miközben középiskolában még nagyjából hetven százalékuk érdeklődik a terület iránt. A friss diplomások közel fele nő, de a nagy tech cégeknél alig 30 százalék az arányuk – a magasabb pozíciókban pedig alig akad belőlük. De aki mégis belép, annak a fele is pár éven belül elpárolog. Persze részben az amerikai rendszerben szinte nem létező  gyermeknevelési támogatások is ludasak ebben. A nők ma már ritkán panaszkodnak látványos megkülönböztetésre, inkább a finom elszigetelődés a jellemző, bár némileg javult a helyzet fiatal korom óta: akkortájt itthon is gyakran jártam olyan szakmai eseményen, ahol a recepcióson, rajtam és még egy-két „unikornison” kívül kizárólag férfiak (ötvenen-százan…) ültek a teremben.

Férfiak többségben – egyelőre

Egyelőre a kockázati tőkebefektetők nagy része is férfi, akik főleg a férfiakból álló startup-közösségeknek adnak szívesen pénzt, tehát elkelne több nő mind a befektetői, mind az innovátori oldalon (a pénzügyi szektor egy része rohamtempóban nőiesedik, de a kockázati tőkebefektetési csoport egyelőre kimaradt). Ez nem jelenti, hogy nincsenek sikeres női innovátorok, akik a befektetők számára is vonzó céget építenek. A múltkori, mesterséges intelligenciáról szóló cikkem ihletője, az Egyesült Királyságban élő, amerikai Marci Thiel épp ilyen céget épített fel, majd adott el sikeresen, talán ki kéne faggatnom a titokról, ha legközelebb Londonban járok.

Ahol viszont már megtörtént az áttörés, ott két érdekes mellékjelenséget tapasztaltak sokan. Ahogy specializálódik maga az informatikai ipar („programozó” helyett ma már „frontend” és „backend” fejlesztő van, ami a közhiedelem szerint nemek szerint polarizálódik: előbbi kategóriát inkább nők, a másodikat pedig inkább férfiak űzik), úgy nőiesedik el néhány része. Az egészségügyi szakmákhoz hasonlóan pedig ezzel párhuzamosan több országban lefelé indultak az adott szegmensben a fizetések, ahogy egyre több nő számára váltak elérhetővé ezek a munkák.

Legyen vonzó az informatika a lányoknak is!

A természettudomány a legtöbbek szerint még mindig „imidzsproblémákkal” küzd, ami sok lányt elriaszthat tőle. Ezen legjobban maga az informatika és a modern, kísérletezéssel, látványos bemutatókkal fűszerezett tanítási módszerek segíthetnek, és olyan iskolák, ahol a matematikát vagy a fizikát nem mumusnak használják. (Paradox módon az iskolákban a matematikát is nagy számban tanítják nők, ha jól csinálják, akár szerepmodellek is lehetnek lány tanítványaik számára.) Általában, több példaképpel és követendő „szerepmodellel” kellene a lányokat megismertetni, ahogyan érdemes már középiskolában azt is bemutatni, mennyiféle munkakör létezik a tech szakmán belül, ebben ígérem, magam is szerepet vállalok. Tudja például valaki, mit is csinál egy „üzleti elemző” vagy egy „termékfelelős” vagy egy „user experience manager”? (Még tisztességesen lefordítani sem tudom.) Ha megígéred, megmutatod a lányodnak, a következő hetekben elmondom.

A Vodafone is támogatja a nők nagyobb részvételét az informatikában

Olyan úttörők nélkül, mint Hedy Lamarr vagy Barbara Liskov, nem létezne a mai formájában ismert Wi-Fi és e-mail. A nők és a lányok viszont  jelentősen alulreprezentáltak a műszaki, természettudományos, mérnöki és matematikai (STEM – Science, Technology, Engineering and Mathematics) oktatásban és munkakörökben. Európában a természettudományos szakokon diplomázóknak mindössze 18-22 százaléka nő, az informatikai fejlesztők nagy része is férfi. A Code First: Girls társadalmi kezdeményezéssel együttműködve a Vodafone #CodeLikeAGirl programja idén ötnapos kódolási workshopokat kínál majd 14-18 éves lányok számára európai piacain (köztük hazánkban is).  A #CodeLikeAGirl és a #CFG2020 kampány célja, hogy 2020 végére 20 ezer nőt tanítson meg ingyenesen kódolni.

Források:

The Guardian

Techcrunch

hbr.org

The Telegraph

Forbes

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai