Ki osztja be a gyerek idejét, ha otthon tanul?

A rendkívüli helyzetnek köszönhetően az iskolarendszernek gyakorlatilag egy hétvége alatt kellett átállni a hagyományos, tantermi oktatásról a digitális otthontanulásra. Nem kétséges, hogy ez a szokottnál nagyobb terhet ró a szülőkre is. De vajon hogyan találjuk meg a középutat a „mindent irányítani” és a „teljesen szabadon engedni” között?

Az iskolarendszer minden résztvevőjének, a pedagógusoknak, a diákoknak és természetesen nekünk, szülőknek is nagyon hirtelen kell átállni egy eddig szinte ismeretlen rendszerre. Mindeközben igyekszünk otthon dolgozni és a háztartást is nagyjából egyensúlyban tartani. Ráadásul mindenki saját vérmérsékletéhez alkalmazkodva reagálja le a helyzetet. Van, aki a gyerek minden percét órarend szerint osztaná be, van, aki pedig valamivel lazább kereteket szabna.

A home office nem iroda otthon!

Valamelyest előnyben érzem magam, hiszen több évtizedes szabadúszó múlttal rendelkezem. A home office fegyelmet és önállóságot igénylő munkamódszer. Most pedig adott a helyzet, hogy ennek a kereteit a gyerekek is élesben tanulják meg.

Az önállóság nem megy azonnal

Ez persze nem azt jelenti, hogy itthon teljesen szabadjára engedek mindenkit. Bár sokan ellenzik, hogy a szülő együtt tanuljon a gyerekkel, én nem szoktam ezt teljesen kizárni. Van, amiben segítséget igényelnek, és szívesen segítek is, amiben tudok, ahogy az apukájuk is. Most pedig, ebben az eddig ismeretlen helyzetben fokozottan rászorulnak arra, hogy legyen mellettük egy felnőtt, aki segít megérteni a tankönyvet. Végül is eddig is volt, mégpedig olyan, aki nálam valószínűleg jobban ismeri a saját tantárgyát. Ráadásul, lássuk be, általános iskolás gyerekektől eddig senki nem várta el, hogy a reggeli felkeléstől az esti lefekvésig önállóan osszák be a napot.

Eddig minden strukturálva volt, megvolt az ideje az óráknak, az ebédnek, a délutáni foglalkozásoknak. Miért várnánk el most hirtelen, hogy azonnal mindez egyedül is menjen?

Mindenki bizonytalan

Természetesen azokban a családokban, ahol a szülők most is a munkahelyükön vannak, nehezebb a helyzet, ez valóban gyorsabb alkalmazkodást igényel. A másik oldalról azt is elismerem, hogy ilyenkor könnyebben kibújik belőlünk a valahol mélyen mindannyiunkban jelen levő helikopter-szülő, aki szívesen mikro-menedzselné a gyerek minden percét és minden leírt mondatát. Hiszen most látjuk, most ellenőrizhetjük, sőt, rajtunk múlik, hogy ne az online játékok előtt, a tanulást lazára véve töltse a napját... Ráadásul, ha már ennyire ránk van utalva a tanulásban a gyerek, nem lenne érdemesebb mindent aprólékosan kikérdezni, hogy biztosan jól menjen? Közben pedig, ha mi magunk is otthon dolgozunk, úgy kell beosztani az időt, hogy a tanulásra és a mi munkánkra is jusson belőle, sőt, még a család is együtt lehessen legalább egy kicsit. Mindenki bizonytalan – ugyanakkor a totális ellenőrzésbe sem hiszem, hogy érdemes lenne belecsúszni. 

Újfajta készségekkel vértezzük fel őket

A magam részéről ebben is a rugalmas keretekre szavazok.

-    Van, amit együtt tanulunk, különösen, ha valami nem világos a könyvben.

-    Megnézem a házi feladatokat, megbeszéljük a leckét, de nem kérdezek ki mindent részletesen.

-    Azt is megbeszéljük, mikor mit tanulnak, meddig lenne érdemes befejezni, hogy ne húzódjon el egész napra a tananyag.

-    Amikor ott kell lenni a gép előtt, természetesen ott vannak, amikor önállóan kell dolgozni, akkor önállóan dolgoznak. Így közben a saját munkámat is tudom végezni, ha nem is olyan gyorsan, mint egy átlagos napon.

-    Úgy érzem, hogy most itt van az idő arra, hogy a tananyag mellett még egy értékes tudással felvértezzük őket: a tanulnivalók önálló feldolgozására, az időbeosztásra, valamint a határidők betartására való képességgel. Azzal, hogy képesek legyenek akár több forrásból is összeszedni a feladataikat, listákat írni, fontossági sorrendet felállítani, és persze rávenni magukat a rendszeres munkára. Ahogy mostanában épp átalakul a munka világa, erre legalább annyira szükségük lesz felnőttként, mint arra a bizonyos, sokat emlegetett kovalens kötésre.

Ajánlott cikk

19 tipp, hogy tanulás után, délután se unatkozzon a gyerek

Négy fal között nem csak azért nehéz, mert az oktatás digitális távoktatás lett, hanem azért is, mert a délutáni programokat is otthon kell megoldani. A feladat nagy, de nem lehetetlen!