Hogyan alakul a gyerek jövője, ha az anyja elutasító az új technológiákkal szemben?

Bár a gyerekeink beleszülettek a digitális világba, a digitalizációhoz való viszonyuk sok esetben a szülői mintából, példamutatásból ered. Nem mindegy, mit gondolunk a digitalizációról és a hatásairól.

A Vodafone Institute az új technológiák elfogadottságát vizsgáló Digitising Europe című tanulmánya azt vizsgálta, hogy van-e összefüggés a digitalizáció különböző szintjei és a technológiák elfogadottsága között. Az eredmények nem csak a jelenlegi munkavállalóknak, hanem a szülőknek is elgondolkodtatóak, hiszen a ma ismert munkák többsége el fog tűnni és a „kiszámíthatatlan jövőre” kell felkészíteniük a gyerekeiket.

Mit gondolunk a digitalizációról?

A Vodafone Institute megbízásából az Ipsos közvélemény-kutató intézet reprezentatív felmérést végzett, amelyből kiderült, hogy az európaiak általánosságban kevésbé optimisták a digitalizációt és a jövő technológiáit illetően, mint az Ázsiában élők.

A válaszadók szerint a digitalizáció legnagyobb előnyét azok az okos rendszerek jelentik, amelyeknek köszönhetően lehetőség nyílik az erőforrások megtakarítására, valamint a közlekedés fejlesztésére. Ugyanakkor a megkérdezettek 63%-a tart attól, hogy a technológiai fejlődés miatt a gépek átveszik az uralmat az emberek felett.

Eltérés mutatkozik abban is, hogy amíg Kínában és Indiában a férfiak és nők nagyon hasonlóan vélekednek a digitalizációról, Európában a nők sokkal kevésbé optimisták az új technológiák használatát illetően, mint a férfiak.

„Egy biztos pont van a mostani világban: a változás”  – mondta Kánai András jövőkutató, amikor arról beszélgettünk, milyen lesz jövő, milyen új kihívások és lehetőségek befolyásolják majd gyerekeink életét.

Hogyan hat a digitalizáció a munkavállalásra?

A kutatás során 9 országból (Bulgáriából, Kínából, Németországból, Indiából, Olaszországból, Spanyolországból, Svédországból, Egyesült Királyságból és az Amerikai Egyesült Államokból) 9 ezer válaszadót kérdeztek meg és a Digitising Europe című tanulmány főbb megállapításai igen figyelemreméltóak:

-    A válaszadók 85%-a nyilatkozta, hogy a munkakörében szüksége van digitális készségekre, 56%-uk gondolja úgy, hogy a készségeit tovább kell fejleszteni, és csak 29% tartotta azokat megfelelőnek.

-    Kínában a válaszadók 78%-a, Bulgáriában pedig 70%-a érzi szükségét digitális készségei fejlesztésének, szemben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság 42%-os, valamint Németország 43%-os arányával.

-    Az európai válaszadóknak csak 32%-a sajátította el digitális készségeit munkahelyén vagy tanulmányai során, míg 67%-uk nyilatkozta, hogy egyedül kellett megtanulnia azokat. 

-    Az indiai válaszadók 83%-a, míg Kínában a megkérdezettek 76%-a részesül legalább heti 5 órányi digitális oktatásban, míg Nyugat-Európában ez az arány 50% alatti. 

-    Kínában a válaszadók 53%-a fordít szabadidejéből heti 1-5 órát készségei fejlesztésére, 14% pedig még ennél is több időt áldoz rá. Németországban erre a tevékenységre vonatkozóan a válaszadók 35, illetve 6%-a adott azonos választ.

Hogyan készülhetünk fel a jövőre és hogyan készítjük fel a gyerekeinket?

A tanulmányban megkérdezett szakértők szerint két oka van annak, hogy az európaiak kevésbé hajlamosak készségeik fejlesztésére. Először is, az új készségek megszerzésére irányuló erőfeszítést nem követi kellő elismerés vagy pénzügyi javadalmazás. Másodsorban Európában még mindig az az elképzelés uralkodik, hogy mindenki egy állást választ egész életére. Ezzel szemben Kína és India lakossága az elmúlt években közvetlen hasznot húzott a digitalizáció gyors fejlődéséből.

Nem elég a gyerekeink kezébe adni a digitális eszközöket, hiszen senki se tanult meg írni csak attól, ha elé tesznek egy golyóstollat és a könyvek forgatása sem eredményezi az olvasást. Nagyon tudatos és lépésről lépésre felépített stratégia szükséges ahhoz, hogy a gyerekek megszerezzék a digitális készségeket. A te gyereked rendelkezik a digitális kompetenciával?

- A digitalizáció gyorsan változtatja a munka világát, a tanulmány eredményei pedig azt mutatják, hogy a digitális készségek ma már minden munkakörben alapkövetelménynek számítanak – mondta Joakim Reiter, a Vodafone Institute Tanácsadó Testületének elnöke, valamint a Vodafone Csoport Vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese. - A digitális készségek terjeszkedésének azonban lépést kell tartania a technológia folyamatosan változó világával, ami jelentős váltást követel a digitális készségek oktatási módszerében az iskolákban, egyetemeken és a munkahelyeken.