Egyre több szülőt aggaszt, hogy gyereke egyfolytában a számítógépet vagy a mobilját nyomkodja, míg mások egyfajta bébiszitterként tekintenek a digitális eszközökre, és szinte kontroll nélkül hagyják, hogy csemetéik kütyüzzenek. Bármelyik tábort is erősítsük, némi ráhatással akár karrierjük útján is elindíthatjuk a gyereket, ha megismertetjük őket a kódolással, majd erre építve a programozással. Ráadásul ezek a készségek utat nyitnak a robotikának is akár egyénileg, akár iskolai keretek között.
Azt gondolom, a mesehallgatást vagy a zsírkrétás rajzolást semmi nem pótolja, de jó hír, hogy előnyt is kovácsolhatunk a gyerekek „kütyürajongásából”, mégpedig úgy, hogy ha kódolni tanítjuk őket. Nem alábecsülendő ez a készség, hiszen a kódolás a programozás alapja. Ez azért is fontos, mert már látszik, hogy a jövő munkavállalóival szemben egyre nagyobb elvárás, hogy tudjanak programozni, ráadásul az informatikai területeken óriási a munkaerőhiány.
Nyilván nem lesz mindenkiből programozó, szoftverfejlesztő vagy robotokat irányító mesterségesintelligencia-szakértő, de akkor is érdemes kódolással fejleszteni a digitális bennszülöttek algoritmikus gondolkodását, amely alapja a logikus gondolkodás kialakulásának is. Egyre inkább úgy tűnik, az algoritmikus gondolkodás, illetve az erre épülő kódolás és magasabb képességeket igénylő programozás legalább olyan fontos lesz a munka világában, mint például az angol nyelv ismerete. Persze, azzal sem árt tisztában lenni, hogy kódolással, programozással vagy egy kis játékos robotikával nemcsak az logikus gondolkodást lehet fejleszteni. Egy-egy feladatsor megoldásával fejlődik a gyerekek közötti kommunikáció és együttműködés, a problémamegoldó képességük és a kreativitásuk is.
Lényegében mindennap algoritmusokat, ismétlődő eljárásokat hajtunk végre. Egy algoritmuson megyünk végig, amikor levezetünk egy egyenletet, és némi sarkítással azt is mondhatjuk, hogy egy vers elemzése során ugyancsak algoritmusokkal van dolgunk, amikor verselemzési szempontokat veszünk figyelembe, bár egy verselemzés egészen más jellegű tevékenység.
Algoritmikus gondolkodásnál a gyerekek lépésenként értékelik az adott helyzetet, valamint elvetik vagy megerősítik gondolataikat Minden sikeres lépés és sikeres feladatmegoldás erősíti az önértékelést.
A Scratch egy könnyen kezelhető, blokkalapú programozási felület. Ez azt jelenti, hogy az egyes utasításokat (mozgatás, zene, animálás,) úgy lehet egymáshoz illeszteni, mint a legódarabokat: mindennek megvan a maga helye, amely nagy segítség a kódsor létrehozásában. A Scratchben a gyerekek létrehozhatnak különféle történeteket, az ügyesebbek pedig leprogramozhatnak animációikat és játékokat, amelyet aztán megoszthatnak másokkal is az interneten. Sőt, vannak olyan robotok, amelyeket kifejezetten a Scratch-csel lehet programozni.
Ezt a programot alapvetően 8 és 16 éves közötti gyerekekeknek találták ki, de szerte a világban használják kicsik és nagyok egyaránt. Új családi esemény lehet a közös programozás, foglalkozhatnak vele informatikaórán, természettudományos foglalkozáson, de némi pedagógiai fantáziával beépíthetjük használatát az idegen nyelvek vagy épp a humán tantárgyak tanításába is. Például: készítsenek a gyerekek animációt arról, hogyan pottyant az alma Newton fejére, és ezen keresztül mutassák be a gravitációt, vagy sétáltassuk meg a virtuális kis cicát, miközben megtanuljuk angolul az irányneveket.
A Scratch magyar nyelvű odalán rengeteg ötletet és segítséget megtalálhatunk, így bárki tényleg könnyedén elkészítheti a saját digitális történetét. Gyerekeknek Androidos tabletre letölthetjük a program junior verzióját, a Sratch Jr-t is.
Pár ezer forintért ma már egészen jó oktató jellegű robotokat lehet kapni, amelyet Scrath-ban vagy ahhoz hasonló programozási környezetben lehet irányítani.
A micro:bit alapvetően egy kisméretű programozható panel, amelyben mindenféle különlegesség megtalálható. Például hőmérő, iránytű, fényérzékelő, gyorsulásmérő és LED-mátrixos kijelző. Az ember szinte Mézga Aladár vagy Dexter laboratóriumában érzi magát, hiszen a lapkához tartozó ki- és bemeneti csatlakozási lehetőség, a szenzorok, illetve a bluetooth és rádió kapcsolódási lehetőségnek köszönhetően lépésszámlálót vagy okosórát is programozhatunk.
Ez a kis eszköz egyébként a BBC fejéből pattant ki, hogy minél hamarabb megismerkedjenek a gyerekek a programozással, illetve betekintést nyerjenek a STEM-szakmákba (science - természettudományok, technology - technológia, engineering - mérnök, mathematics - matematika), így az informatikus és mérnöki területekre is.
A szerkezethez egy programozási környezet is tartozik. Ezt természetesen a lapka nélkül is könnyen kipróbálhatjuk, hiszen a képernyőnkön kódolás közben megjelenik az eszköz virtuális változata. Létrehozhatunk itt integető figurát, szimulálhatjuk a szívdobbanást vagy kódolhatunk zenélő akváriumot.
Hasonlóan a Sratch-hez ez is blokkalapú, ugyanakkor a szerkesztőfelületet bármikor átállíthatjuk egy kattintással JavaScript programnyelvre, így egy bonyolultabb rendszerrel játékosan is megismerkedhetnek az érdeklődők.
A kis eszközt pár ezer forintért lehet rendelni az interneten, bizonyos robotokhoz pedig hozzá is lehet kapcsolni.
Iskoláknak arra is lehetőségük van, hogy kölcsönözzenek micro:biteket pár napra. Számos tudnivaló és érdekesség megtalálható a micro:bit-ről magyar nyelven, sőt egy teljesen ingyen letölthető módszertani kiadvány jobbnál jobb ötleteket és leírásokat gyűjt össze kódolós projektekhez.
Még kisebb gyerekeknek a Bee-Bot robotméhecskét érdemes kipróbálniuk. Ez egy egyszerű és gyerekbarát játékrobot, mely tökéletes eszköz az óvodapedagógusok és tanítók számára az irányok tanításához és gyakorlásához, valamint a programozás alapismereteinek játékos elsajátításához. Mindehhez játékos, feladványokkal teli pályát is beszerezhetünk, amin “röptethetik” a kicsik zümit.
A robotméhecske többe kerül ugyan, mint egy micro:bit lapka, viszont intézményes keretek között ingyenesen kipróbálható. Érdemes a közösségi oldalon a Robotcsámborgás csoportban szétnézni, hiszen ezt is ki lehet kölcsönözni pár napra.
Természetesen nemcsak digitálisan fejleszthetjük az algoritmikus gondolkodást. Jó példa erre a Robotteknőcök nevű társasjáték is, amelyben kicsik és nagyok együtt kódolnak és mozognak mindenféle digitális eszköz nélkül. Sőt, akár saját kreativitásunkat is használhatjuk ilyen fejlesztő játékok megalkotásához.
Óriási mértékben fejlődik ma már a robotika. Gondoljunk csak a robotporszívókra vagy robotpincérekre! Nem csoda, hogy az oktatásban is egyre nagyobb figyelmet kap a téma tanórákba beépítve vagy épp robotika-szakkörön. Otthonra is be lehet szerezni ilyeneket. Én személyesen eddig a robotméhecskét, a Silverlit MacroBot-ot, a Clementoni Mio robotot, a Lego Minsdtorms robotait és néhány napelemes solar típust próbáltam ki, de nagyon színes ebben is a választék. Imádták a diákok, hogy ezek segítségével sajátítjuk el a szövegtípusok írásának fajtáit, és nagy családi programokat is köszönhetünk ezeknek az eszközöknek, ahol kicsik és nagyok egymást tanítgatták, mit lehet még felfedezni egy-egy műveletben.
A Z- és Alfa-generációt sok vád érheti, de javarészt szülők, pedagógusok és mentorok erőfeszítésén múlik, hogyan mozgósítjuk a bennük lévő erőket. Három nyolcéves nebuló legutóbb például legóból vakvezető robotkutyát épített. Ezzel hírnevet szereztek nemcsak maguknak, de egész Magyarországnak is. Így, ha már kütyüznek a Z-ék és az alfák, ismertessük meg őket idejében a kódolással!