Bukta a felvételit a gyerek, ha nincs fent a Facebookon?

Bár nehéz elképzelnem, hogy a mostani tizennégy évesek közül van, aki ne használna közösségi oldalt, de azok a szülők, akik úgy vélik, jobb a gyereknek a digitális világ nélkül, és tiltják is őket tőle  (mert „bezzegrégenmindenjobbvolt”) most elgondolkozhatnak egy kicsit: tetszik-nem tetszik, „digitális tudás” nélkül a gyerekek hátrányban vannak – az élet szinte minden területén. Például az idei középiskolai központi magyar felvételin, ahol a közösségi oldalak használatával kapcsolatban kérdezték a nyolcadikos tanulókat.

„Manapság egyre többen tagjai az internetes közösségi oldalaknak, míg mások ellenzik a kapcsolattartásnak ezt a formáját. 10–12 mondatos fogalmazásodban alakítsd ki álláspontodat, és írj legalább 2-2 érvet, amely a közösségi oldalak (pl. a Facebook) használata mellett, illetve ellene szól.”

-szólt a felvételi feladatsor utolsó, kifejtős kérdése (melyen az összpontszám húsz százalékát lehetett elérni).

El lehet merengeni azon, hogy milyen fogalmazást írhattak azok a diákok, akik nincsenek fent közösségi oldalakon (ha vannak egyáltalán ilyenek). Ha azok a szülők, akik tiltják őket a közösségi oldalaktól (és egyéb digitális újdonságoktól) korábban elmagyarázták és megbeszélték a gyerekükkel, hogy miért nem használhatják például a Facebookot – azaz a családon belüli kommunikáció jól működik – akkor nem lehetett probléma tíz-tizenkét mondatban leírni a felvételi lapra az otthon megbeszélteket. (A véleményért egyébként sem lehet pontot levonni, mert nem a hozzáállásra voltak kíváncsiak a felvételiztetők, hanem arra, hogy tud-e érvelni a gyerek.) A probléma ott kezdődik, ha valaki csak tilt, de nem magyaráz. Na, az ő gyerekeiknek fejtörést okozhatott a felvételi kérdés (de bízom benne, hogy nem sok ilyen van).

Megkérdeztem a felvételiző lányomat, hogy ő milyen érveket írt. Nem emlékezett szó szerint, de megpróbálta felidézni:

„Az én véleményem, hogy a közösségi oldalak hasznosak a kapcsolatfenntartás, a barátságok szempontjából. A Facebookon információkat is lehet gyűjteni, de azzal vigyázni kell, hogy milyen az infó, mert nem minden igaz, amit ott olvasunk. Lehetnek komolyabb veszélyei is a Facebooknak, például nagyon szélsőséges dolgok: ha valaki megadja a címét, akár bűncselekmény áldozata is lehet. Tehát óvatosnak kell lenni a közösségi oldalak használatában.” 

(Itt egy picit azért büszke voltam arra, hogy a 14 éves lányom bár látszólag kamaszos nemtörődömséggel fogadja a digitális eszközökkel és programokkal kapcsolatos szabályokat, azért mégiscsak ragad rá valami, és ő is fontosnak tartja ezeket.)

A Facebookra hivatalosan 13 éves kor fölött lehet regisztrálni, de sok gyerek vallja idősebbnek magát, hogy használhassa a közösségi oldalt. Az internetbiztonsági szakértő tanácsai itt olvashatók a témában.

A digitális eszközök és az újfajta kommunikációs csatornák az általános műveltség részei lettek. Ha valaki ezektől teljesen eltiltja a gyerekét, azzal nem megvédi a digitális világ ártalmaitól, hanem legfőképpen a lemaradását segíti elő. A megoldás itt is az őszinte kommunikáció, a bizalom és az érthető, betartható szabályok, hogy meglegyen az egyensúly a digitális és a „való világ” között.