Ami a nagyinak fikció, az a mai fiataloknak hétköznapi?

Hochvárt Benjámin 17 éves a Katolikus Keri informatika szakos tanulója. 5 éves volt, amikor először találkozott az ikonikussá vált Nokia 3310-zel, mint minden gyerek ő is rajongott érte, majd a digitális fejlődés hullámán egyre nagyobb érdeklődést mutatott az informatika iránt. Kezdetben videojátékokkal töltötte az idejét a számítógép előtt, majd elkezdett programozni. Először „csak” HTML kódokat, ma pedig már Java nyelven írott, működőképes számoló/kalkuláló programok kerülnek ki a „keze alól”. A Digitális Témahéten meghirdetett cikkíró pályázatra olyan munkát küldött be, amely tudományos megközelítésben vizsgálta a generációk közötti digitális szakadékot. Pályamunkájának elkészítéséhez felhasználta a tanulmányai során megszerzett ismereteket és az interneten fellelhető információkat is.

A Mesterséges Intelligencia ’MI’

Nem kell messzire menni ahhoz, hogy egy olyan nem mindenki számára ismert dologba fussunk, ami egy család generációi között nagy véleményeltéréseket rejtegethet. Ez a dolog pedig nem más, mint a „MI”, azaz a Mesterséges Intelligencia, amely már megtalálható valamennyi eszközünkben.

A Mesterséges Intelligencia múltját tekintve elég körülményes. Habár maga a fogalom a 20. század szüleménye, előjelének tekinthetjük a mechanikus digitalizálás első lépését, amit 1642-ben Blaise Pascaltól ered. Ez volt az első digitális számológép, ami bár primitív, kezdésnek tökéletes volt. Ezt követően jelentős változás már csak a 19.században történt amikor tényleges számítógépek programozásán dolgoztak. Az ’50-es években aktivizálódik a kutatás az MI irányába, aminek lényeges változást jelentett a mesterséges neurális hálózatok elméletének létrejötte (ez jelenti a mesterséges tanulás elvét).

A környezetemben élőktől megkérdeztem, mit tudnak az MI-ről, esetleg hallottak-e róla, netalán valaki használja is a technológia adta szolgáltatásokat. Meglepő, hogy a szülők nagyrésze tud róla, legalábbis hallott már felőle, és számoltak be olyanok is, akik tudják, hogy gyermekeik vagy munkatársunk használt már ilyet. Az idősebbek már nem igazán hallottak róla, használni pedig egyáltalán nem tudják azt…legalábbis azt hiszik, hogy nem tudják.

Míg az interneten böngésző diáktársaimhoz elérhetett a hír 2017-ben, hogy egy mesterséges intelligencia állampolgárságot kapott, addig a nagyszülők egy fikciónak tartják. Volt, aki azt mondta, hogy „butaságokat beszélek”. Állításomat megerősíteni az tudja, hogy a lévő dolgok, egyre tökéletesebbé válnak, mint például az ún. ’önvezető autó’ melynek legnagyobb fejlesztője a Tesla, Inc. amely szintén mesterséges intelligenciára alapul, csak ugyan, mint a Apple ’Siri’-je.

Nagy sajnálatomra a digitalizált mindennapokban, rengeteg olyan ember van, akik csak egyes részét támogatná ennek az önálló, döntésképes „szoftvernek”.

Amikor meghallják egy gyár dolgozói, hogy mesterséges intelligencia, rögtön a robotokra gondolnak, amelyek ugyan szintén elképesztő munkát végeznek, nem érnek fel a MI-hoz, mégis hozzá kötik.

Ugyan többről van szó, mint egy robotról. És miért is? -merül fel a kérdés… 

Pár gondolat a MI -funkcióiról :

-    Döntéshozatal (a jó megoldást jutalmazzák vagy a rosszat büntetik)

-    Feladatokat elsajátítása (Ma legelterjedtebb a felügyelt, (supervised) tanulás, amikor a gépnek előre felcímkézett adatok alapján tanítják meg, hogy néz ki például egy repülő.)

-    Kommunikálás (emberrel vagy akár másik MI-val rendelkező eszközzel)

Legáltalánosabb használata a mobilon keresztül történhet, amikor kérdéseket tehetünk fel, melyre választ keres, majd válaszol. Ezek a kérdések irányulhatnak bármilyen téma felé, mégis a legáltalánosabb talán a „milyen idő lesz”. Ekkor a MI tudását használva keresi fel a legmegfelelőbb oldalakat, és jeleníti meg a felhasználó számára. Esetleg kérhetjük, hogy tárcsázzon egy bizonyos számot, amit meg is tesz, és nekünk meg se kellett keresni a névjegyzékben az illetőt. Emellett számos funkciója van ennek a technikának, de egy biztos. A mai világban elkerülhetetlen, hogy ne fussunk bele és véleményem szerint így van rendjén. A technológia adta lehetőségek használata ezesetben nem veszélyforrás, sokkal inkább könnyebb munkavégzés.

Nem árt tudni, hogy többek között a legismertebb közösségi oldal is használ mesterséges intelligenciát tartalomszűrésekre.

Nem vesszük észre, mégis körbevesznek. Nem ártanak, ellenben segítenek. Így bátorítanék mindenkit, hogy merjen utat hagyni ennek a viszonylag új technológiának.