Általános iskolások is tehetnek számítógépes vizsgát

Vica | Olvasási idő: 6 perc

Vica

Kor: 48 Gyerekek száma: 2
"Az informatika természetesebben veszi körül a gyerekeimet, mint engem gyerekkoromban nyaranta a kiscsibék. Szívügyem a lányok érdeklődésének felkeltése az informatika, távközlés, programozás iránt."

A számítógépes ismeretek egyik jó tulajdonsága, hogy nemzetközileg érthető. Akármilyen nyelven is dolgozol vele, a Word az Word, a .NET az .NET, a CISA meg CISA – ha bármelyik országban lengeted az erről szóló „sztenderd” papírodat, tökéletesen érthető, nagyjából milyen szinten állsz szövegszerkesztésből, programozásból vagy informatikai biztonsági ismeretekből. A gyereknek legalább a „felhasználói szintet” bizonyító oklevelet érdemes megszereznie, akkor is, ha a választott szakmája nem informatikai jellegű lesz.

A belépőszintű tudást az ECDL, az európai számítógépes ismereteket bizonyító moduláris vizsgarendszer letevésével lehet bizonyítani (ennek „nemzetközibb” párja, az ICDL, amiben az “I” International-t jelenti, az “E” vagyis európai helyett). A képzés/vizsga szerencsére igyekszik követni a változó követelményrendszert és körülményeket: a korábbi Windows-hegemónia a múlté, az alapmodulok szövegszerkesztés-táblázatkezelés-prezentáció tudománya már nem csak Office-tudással és használattal mutatható be, a mára elavult szoftverek kikerültek, bekerült viszont az online világ ismerete („online alapismeretek”), a számítógépes biztonság, sőt, a webszerkesztés is.

A számítógépes alaptudás, az e-mailküldés, az alapvető online és biztonsági ismeretek, sőt, a szövegszerkesztés is olyasmi, amit szerintem a közoktatásban kellene mindenkinek elsajátítani. Ettől azonban messze vagyunk: az informatikára fordított órák a közoktatásban az utóbbi években inkább csökkentek, mint nőttek.

Vannak persze jófej iskolák, akik mintha felismernék a dolog fontosságát. A nagylányom hetedikes, idén indult a program, aminek keretében ingyen segítenek nekik felkészülni (igaz, csak heti egy, délutáni alkalom keretében), a vizsgát is megszervezik, amennyiben van jelentkező, és a szülők állják a jópár ezresbe kerülő vizsgakártya-díjat és vizsgadíjat. A Nagylány az első sikeres vizsgán van túl nagyjából két hónapnyi iskolai oktatás után, a heti egy alkalmon túl persze gyakorolt itthon is. (Vannak ingyenes vizsgasorok, például itt meg itt.) Aki hozzá hasonlóan online készülne fel, jól nézze meg az „évjáratát” a gyakorlófeladatnak: rövid keresésem alapján találni 2008-as, 2011-es anyagokat is, amik a megújult követelményrendszernek nem valószínű, hogy megfelelnének.

Az iskola tehát jelenleg a felkészülés egy részének költségét, valamint a szervezés nagy részét vállalhatja át. Ahol nincs ilyen lehetőség, talán érdemes utánakérdezni, nagyobb szülői érdeklődés esetén indulna-e hasonló program. Mivel a vizsgákon nem programozást vagy más „magas szintű” tudást, mindössze megbízható felhasználói alapismereteket kérnek számon, nem kell vagyonokba kerülő oktató, és a tudás egy része „autodidakta” módon és önképzéssel is elsajátítható, csak valamennyire rendszerbe kell állítani, amit tudunk már. A vizsgadíjak egy része egységes (regisztráció, vizsgakártya) – ezek aktuális díjait itt lehet megtekinteni, míg az esetleges tanfolyamok, kihelyezett vizsgák díja változó lehet. Általános azonban, hogy a diákoknak felszámított díj valamivel alacsonyabb. Magyarországon az indulás óta már több mint 300 ezren szereztek bizonyítványt.

Körbenéztem kicsit, akad-e ennek a korosztálynak másféle, akár hazai, akár nemzetközi, informatikai felhasználói ismereteket mérő vizsga, bizonyítvány. Igazából nem találtam: az OKJ-képzések jellemzően érettségi, vagy esetleg 16 éves kor után indulnak, és inkább bizonyos munkakörökre vannak „kihegyezve” (CAD, adatbáziskezelés, rendszergazdai ismeretek). A felnőttképzések egy része persze az ECDL-hez hasonlóan oktat szövegszerkesztést, táblázatkezelést, adatbáziskezelést vagy webszerkesztést felhasználói szinten, de egyrészt a papírjuk nem igazán exportképes, másrészt szerintem furcsán néznének, ha egy 12-13 éves jelentkezne ezekre, amik egyébként is gyakran csak  kihelyezett, céges képzésekként érhetőek el.

Más országokban van többféle, szakképzés jellegű IT-felhasználói bizonyítvány (pl. az Egyesült Királyságban itt, vagy itt), illetve természetesen széles választékban érhetőek el a gyártók-fejlesztők (Microsoft, Symantec, stb.) saját tanfolyamai és vizsgái is. Ezek inkább programozókat, webdesignereket, adatelemzőket képeznek, a képzések akár százezres költsége csak akkor térül meg, ha a bizonyítvány birtokosa jól fizető munkát kap új készségeivel.

Az ECDL bizonyítványhoz az egyes vizsgákat az első sikeres vizsgától számított (legfeljebb) három éven belül kell teljesíteni. A vizsgák Magyarországon kívül is, bármely ECDL-tagország vizsgaközpontjaiban letehetők, ehhez csupán egy érvényes vizsgakártyára van szükség, és bármely akkreditált szoftver használható hozzájuk.

Az ECDL jelenleg élő moduljai (kiemelve a kötelező, legalapvetőbb ismereteket összefoglaló modulokat, amik már diákkorban elsajátíthatóak):

*: Az ECDL Standard bizonyítvány megszerzéséhez 7 modult megszerzése szükséges, ebből 4 kötelező, valamint további 3 választható.

**: Az ECDL Base bizonyítvány megszerzéséhez 4 modult megszerzése szükséges, ebből 3 kötelező, 1 választható.

***: A modul látássérült emberek számára készült és a prezentáció modul helyett javasolt az ECDL jogosítvány megszerzéséhez.

Ezeknek az ismereteknek közoktatásba integrálása (a tanuláshoz szükséges alapvető környezet megteremtésével együtt) az elkövetkező néhány évben mindenképpen szükséges volna – hiszen nem adott munkakörhöz vagy akár csak a munkavégzési képességhez kötődik a használatuk, hanem a mindennapi élet mindennapi tennivalóihoz, adóbevalláshoz, kapcsolattartáshoz, banki ügyeink intézéséhez, tehát a digitális kompetenciák alapjait jelentik.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai