Néhány elejtett mondattal ugyanúgy befolyásolhatjuk gyerekeink pályaválasztását, mintha tudatosan mutatnánk neki különböző lehetőségeket. De valóban képben vagyunk vagy félinformációk alapján próbáljuk megérteni a világot? Mi kell ahhoz, hogy napjainkban egy informatikus könnyen boldoguljon? Hogyan működik az álláskeresés jelenleg és mit látunk a jövőből? Kárpáti Tímeával a BeMyBoss, a digitális fejvadász megálmodójával beszélgettünk a tapasztalatairól.
Kárpáti Tímea: Az elmúlt években azt vettem észre, mennyire sokan elégedetlenek a munkahelyükkel, mégis sajnálják az energiát az álláskeresésre. - Ami persze érthető, hiszen az álláskeresés egy tortúra. - Foglalkoztatott, hogyan lehetne ezt a láthatatlan réteget megmutatni a munkaerőpiacon és közelebb juttatni őket egy olyan munkához és munkahelyhez, amit szeretnek. Ezzel jól járnának a munkavállalók és a munkáltatók is. Így született a BeMyBoss, ahol ezek a munkavállalók megmutathatják magukat. A statisztikák szerint 10-ből 8 ember elégedetlen a jelenlegi munkájával. Meglepően nagy arány, ám hiszek abban, hogy csupán egy elmozdulásra van szükség: minden pozíció lehet álomállás valakinek csak annyi kell, hogy „egymásra találjanak”, főleg egy ilyen munkaerőhiányos időszakban.
Kárpáti Tímea: Az IT szektorban nagyon sok szakembert keresnek, elsősorban szoftverfejlesztőket, vagy az ezzel kapcsolatos munkaköröket (Tech PM, Business Analyst, Devops, stb). Rendszergazdából viszont úgy látom, hogy a kínálat meghaladja a keresletet. A junior szintű szoftverfejlesztőkkel a programozó iskolák ellátják a piacot, a magasan képzett, jó szakemberekből van hiány.
Kárpáti Tímea: Pár éves tapasztalattal rendelkező, egyetemi végzettségű, angolul jól beszélő szoftverfejlesztőnek Budapesten nagyon sok lehetősége van, napok alatt talál állást. Ha ettől bármilyen irányban eltérünk (nem beszél angolul, nincs egyetemi végzettsége, nincs tapasztalata), akkor az esélyek és a kereslet arányosan csökken, és az elhelyezkedési idő meghosszabbodik. Továbbra sem vesznek fel bárkit bárhova.
Kárpáti Tímea: Női programozót kevesebbet látok, és egy gyors statisztikával nagyjából 30 százalékra saccolom a nálunk levő női jelöltek arányát. Viszont azt gondolom, hogy a női programozók aránya szépen lassan emelkedik. Annyi lehetőség van, ami a lányok érvényesülését segíti a STEM területeken, hogy szépen lassan el fognak tűnni a különbségek. Én mindenkit biztatok arra, hogy azzal foglalkozzon, azt tanulja, amit szeret. Meg fogja találni a helyét ennek megfelelően.
A szülők tévednek, akkor is, ha azt gondolják,
- „játékfejlesztőként nem lehet megélni”,
- „a programozás fiúknak való”,
- „a játékokból semmit sem tanulnak a gyerekek”.
De akkor is tévednek, ha azt gondolják, „gépezzen csak sokat a gyerek, mert ez a jövő”, hiszen a digitális kompetenciához több szükséges, mint a digitális írástudás.”
Kárpáti Tímea: 15 évvel ezelőtt nem volt Facebook, 20 évvel ezelőtt még internet is alig. 10 évvel ezelőtt nem volt UX designer, Business Analyst, Data Scientist. Most pedig ezek a legkeresettebb szakmák között vannak. Új szakmák születtek, amelyeket korábban elképzelni se tudtunk, és ilyen ütemben szűnt meg jó néhány régi szakma. Ez a trend megmarad. Az automatizáció már itt van a küszöbön: önkiszolgáló kasszák a boltokban, netes vásárlás, online jegyvásárlás repülőkre - fel tudunk szállni a repülőre úgy, hogy ügyintézővel csak a beszállásnál találkozunk -, online adóbevallás, stb. Már most látszik, hogy a digitális forradalom erősen sújtja majd a pénzügyi, a logisztikai, a termelési, az egészségügyi és a HR szektorban dolgozókat. De hatni fog az életünkre a klímaváltozás is, hiszen az ezzel kapcsolatos problémák megoldása és vízhiány meghatározói lesznek a mindennapoknak, ahogyan a mesterséges intelligencia fejlődése is.
Kárpáti Tímea: Sokak szerint belátható időn belül nem várható, hogy a gépek öntudatra ébredjenek, de a mesterséges intelligencia jelentős hatással lesz az életünkre. Idézek egy fejlesztőtől: „A jogi tanácsadásban már ma jobb egy gépi tanácsadó, mint egy emberi. Mindeközben a jogász szakma alig érti az informatikát.” Az egyértelműen látszik, hogy a jövőben egy digitális alapműveltség, ami jóval magasabb, mint a jelenlegi, elengedhetetlen lesz mindenkinek. Így vagy úgy azok a szakmák is szorosan kapcsolódni fognak az informatikához és a digitális világhoz, amelyek ma még nem, és aki ezzel nem tud lépést tartani, hátrányba kerül.
Kárpáti Tímea: Sokat beszélgettem erről IT-sokkal. Az egyik legérdekesebb vélemény az volt, hogy meg fog szűnni az általános szoftverfejlesztői szakma, és mindenki az alapszakmája mellett szoftverfejlesztő is lesz. Az orvos-szoftverfejlesztő, olyan orvos lesz, aki a saját eszközeihez programot is tud majd írni, akárcsak az ügyvéd-szoftverfejlesztő, és hasonlók. A szakmák szakismeretei mellett elengedhetetlen lesz, hogy a jó szakemberek magas szinten ismerjék a technológiákat is. Éppen ezért mindenki javasolná a gyerekének, hogy tanuljon programozást és persze nyelveket, elsősorban angolt. A technológia, a programnyelv szinte mindegy, mert ahogy mondják: ha valaki tud programozni, bármilyen technológiát képes megtanulni. Ha nem tud, akkor akármilyen technológiát tanulhat, sosem lesz belőle jó fejlesztő. Tapasztalataim alapján mindezt azzal egészíteném ki, hogy aki teheti, menjen egyetemre, mert olyan generális tudásra tehet szert, amit később jól tud hasznosítani.
Kárpáti Tímea: Ha teheted, szoftverfejlesztést tanulj fő szakmának, ha nem, akkor a szakmád mellett mindenképp foglalkozz a digitális tudás megalapozásával, hogy tudd követni, mi történik a világban. A fejlődés olyan gyorsnak tűnik, hogy nagyon le tud maradni az, aki nem tarja a lépést. Megfelelő kitartással és sok-sok tanulással azonban bármelyik álomállás elérhető.