A digitális mesék is jók a gyereknek?

A digitális mesék is jók a gyereknek?

Judit | 2018.03.22 | Olvasási idő: 4 perc
Judit
47 éves
2 gyerek édesanyja

Sokak szerint a digitalizált mesék nem érnek fel azokkal, amelyeket a szülők olvasnak fel esténként a gyerekeknek, sőt, akár árthatnak is a kicsiknek. Egy magyar kutató vizsgálata cáfolja ezt: eredményei szerint, bár a szülők által olvasott mese továbbra is nagyon fontos, az igényesen kivitelezett digitális mesék jó hatással lehetnek a gyerekekre.

Takács Zsófia Katalin, az ELTE PPK adjunktusa, a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport vezetője doktori munkája során a Leideni Egyetemen kutatta, vajon milyen hatást gyakorolnak a digitális mesék a gyerekek szókincsére és szövegértésére. A doktori kutatás során elsősorban az olvasni nem tudó, óvodás korú gyerekeknek szánt meséket vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy az igényes kivitelezésű digitális mesék kifejezetten jó hatással vannak a gyerekekre.

Mik azok a digitális mesék?

Először is vessünk egy pillantást arra, mit tekinthetünk digitális mesének: Takács Zsófia Katalin szerint minden olyan mese ide sorolható, ahol a mesemondásban szerep jut valamilyen digitális eszköznek, és ahol a szövegen, a narráción van a hangsúly. Ide tartoznak a beszkennelt mesekönyvek, ahol meg is tudjuk hallgatni a mesét, de azok is, amelyek a narráció mellett animációs és interaktív elemeket is tartalmaznak. Ebben az értelemben akár a klasszikus Magyar Népmesék sorozat is digitális mesének tekinthető, ugyanakkor nem tartoznak a digitális mesék körébe azok a rajzfilmek, ahol a szöveg csak párbeszéd formájában van jelen.

Fontos a vizuális inger

A kutató saját kísérleteket is végzett arra vonatkozóan, hogy a gyerekek szókincsét, szövegértését javítják-e a digitális mesék. A laptop képernyőjébe beépített szenzorral még a gyerekek szemmozgását is követték. A saját kísérleteket az ide vonatkozó szakirodalom meta-analízise egészítette ki.

A kutatás eredményei szerint a gyerekek az igényesen kivitelezett, jó digitális mesékből több szót tanultak, és nagyobb hatásfokkal tudták azokat felidézni, mint akkor, ha egyszerűen csak könyvből olvasták volna nekik a meséket.

"Ehhez arra volt szükség, hogy a képek és az animációs elemek valóban szorosan kötődjenek a szöveg értelméhez, és támogassák azt" – teszi hozzá Takács Zsófia Katalin.

A digitális mesék is jók a gyereknek!

A kutató szerint a digitális mesék nagyon jól használhatók például a kétnyelvű gyerekek, vagy a hátrányos helyzetből induló gyerekek nyelvi fejlesztésében. Hollandiában például a bevándorló hátterű gyerekek óvodai nevelésében bizonyultak nagyon hasznosnak. Itt ugyanis még fontosabb, hogy a képi világ alátámasztja a történetet – az a gyerek, aki nyelvi nehézségekkel küzd, hamarabb jegyzi meg a szöveget akkor, ha valamilyen vizuális ingerhez kötheti.

Az otthoni mesélés továbbra is fontos

A kutató szerint az sem egyértelmű, hogy az animációk, vagy a statikus illusztrációk által kínált kész képek akadályozzák a képzelőerő működését. A gyerek ugyanis akkor tudja elképzelni a mese által elmondottakat, ha megérti magát a mesét. A megértést pedig nagyban segíti a képi világ – akár a hagyományos mesekönyvekben levő illusztrációk is.

Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a szülő által olvasott, vagy fejből mondott mese ne lenne fontos. Ez még mindig az egyik legjobb módja a közös élmények szerzésének, és a kötődés kialakításának, illetve megerősítésének, és az olvasóvá nevelésnek. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a digitális meséktől sem kell túlzottan tartani. Ha az igényességet tartjuk szem előtt, használhatnak a gyereknek, és azt is biztosíthatjuk velük, hogy a gyerekünk garantáltan neki való tartalmat fogyasszon a képernyő előtt.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai