4 izgalmas, tudományos app lányoknak

4 izgalmas, tudományos app lányoknak

Myreille | 2018.10.11 | Olvasási idő: 4 perc
Myreille
42 éves
2 gyerek édesanyja

A Leánygyermekek Nemzetközi Napjává jelölte ki október 11-ét az ENSZ, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a lányok jogaira és azokra az élethelyzetekre, amelyekkel a lányok nap mint nap szembesülnek. Ezek közül az egyik jelentős terület a nemi sztereotípiák, a lányok hozzáférése a tudományos területekhez. 

A Girl Effect nonprofit szervezet és a Vodafone Alapítvány nyilvánosságra hozta az első olyan átfogó nemzetközi tanulmány eredményét, amely azt vizsgálta, mennyire férnek hozzá a fiatal lányok a mobiltechnológiához, és mennyire tudják azt használni. A tanulmány szerint a telefon által a lányok úgy érzik, jobban be tudnak kapcsolódni az élet vérkeringésébe (50%), hozzá tudnak férni a tanulási lehetőségekhez (47%), csökkenthetik az unatkozást (62%), jobban hozzáférhetnek előlük eltitkolt információkhoz (26%), illetve megerősíthetik önbizalmukat (20%). Viszont a fiúk jóval több appot telepítenek az okostelefonjukra, mint a lányok.

Leánygyermekek Nemzetközi Napja

Szülőként a gyerekeinknek iskolát választunk, könyvet és fejlesztő játékokat veszünk, de arra ritkábban gondolunk, hogy a digitális kütyüikre is tudatosan keressünk alkalmazásokat. Most négy olyan ingyenes applikációt mutatunk, amely lányok (és persze fiúk) okoseszközein is elérhetőbbé és főként szerethetőbbé teszik a tudomány és a technika világát.

Építs hidat!

Mindig lenyűgözött a spagettit tésztából épített hidak versenye, ahol az győzött, akinek a száraztésztából épített hídja a legnagyobb terhelést bírta az összeroppanásig. Ennek a kihívásnak a digitális változata nagyon régóta szerepel a számítógépes-telefonos játékok között és számtalan formában elérhető. Elég egy „bridge builder” keresés bármelyik app áruházban és több tucatnyi találat közül választhatunk. Lehet sematikus vagy komplex a képi világ, a feladat lényege ugyanaz: a kijelölt pontrácsos területen pillérekből hidat kell építeni, majd a megépített hidat különböző módokon terhelni. A hídpillérek színe (általában a zöldtől a piroson át a feketéig) jelzi, hogy az autók, a szerelvények vagy éppen a felhalmozott golyók által milyen terhelést kapnak az egyes hídelemek és hol vannak az általunk tervezett hidak gyenge pontjai. Az erő(hatások) és a vektorok fogalmának bemutatásának ez az egyik leglátványosabb módja, miközben teret enged a bátor és vállalkozó szellemű kísérletezésnek is. Persze, végül ott a felismerés, hogy azok a hídszerkezetek működnek a játékban is a legjobban, amiket általában a való életben is építeni szoktak.

Hogyan működnek a gépek?

Általában bonyolultnak hisszük a dolgokat, pedig néhány fogaskerékkel, áttéttel, lánccal, motorral egészen különleges szerkezetek építhetők. A Crazy Gears-ben pályáról pályára nehezednek a feladatok, de a vége mindig egy működő szerkezet. Attól függetlenül, hogy gépelemeket kell összeilleszteni, ez a játék nem a szerelésről szól, hanem a logikáról, a (fizikai) összefüggések felfedezéséről (pl. tapasztalati úton értelmet nyer a fogatónyomaték és szögsebesség) és akkor is hasznos tudásra tesznek szert a gyerekek, ha éppen nem a megfelelő sorrendben illesztik egymáshoz az alkatrészeket, hiszen a hiba okát meg kell keresni és el kell hárítani. Azt pedig egy életre elfelejthetjük, hogy a fogaskerék és a motor fiús játék.

A 2018-as fizikai Nobel-díjat megosztva Arthur Ashkin, Gérard Mourou és Donna Strickland nyerte. Donna Strickland a harmadik nő, akinek munkáját fizikai Nobel-díjjal ismerték el. Előtte 1903-ban Marie Curie Henri Becquerellel és Pierre Curie-vel megosztva, 1963-ban pedig Maria Goeppert-Mayer Johannes Hans Daniel Jensen-nel megosztva részesült ebben az elismerésben. Amikor a friss Nobel-díjas Donna Sticklandot arról kérdezték, milyen érzés, hogy ő mindössze a harmadik nő, aki elnyerte a díjat, azt válaszolta: „Ez tényleg igaz? Azt gondoltam, többen vannak. Ünnepelnünk kell a női fizikusokat, mert létezünk. Remélhetőleg idővel még többen leszünk.”

4 izgalmas, tudományos app lányoknak
Elmét próbáló (fizikai) fejtörők!

Arrébb tudod csúsztatni a poharat úgy, hogy csak a gravitációt és egy egyszerűen megrajzolt szerkezetet használhatsz? Tudsz olyan szerkezetet rajzolni, amivel a falhoz tudod ütni a labdát? A Angry Birds-ön edződött gyerekek saját kreativitásukat megélve fedezhetik fel a fizika alapvető fogalmait (a gravitációt, az erő-ellenerőt, a surlódást stb.) és azok működését. A Brain It On! - Physics Puzzles játékban a fejtörők megoldásához egyetlen vonallal kell egyszerű eszközöket, egyszerű gépeket rajzolni. A rajz szépsége másodlagos, a lényegi szempont a funkcionalitás és az ok-okozati viszonyok feltérképezése.

A pingvin küldetés

Nem túl merész állítás, hogy nincs olyan gyerek, aki szívesen gyakorolná az algoritmikus gondolkodást. Nagyjából olyan lelkesítő ez a gondolat nekem is, mint a szögfüggvények. Pedig az algoritmikus gondolkodás a digitális világban az egyik leghasznosabb kompetencia. Fejleszthető fejtörőkkel, feladatokkal és a programozás alapját képezi. Ráadásul az algoritmikus gondolkodás nem 21. századi találmány, hanem a matematikai gondolkodás része évezredek óta. Ugyanakkor mennyivel érdekesebb, ha azt mondjuk, hogy vezesd végig ezt a vicces pingvint (vagy cuki katicát) a pályán úgy, hogy közben gyűjtsd össze az aranytallérokat. Persze, ha csak ennyiből állna a játék, akkor nem lenne több, mint a Super Mario egyik mutációja, azonban az Algorithm City: Coding Game for Kids with Animals–ban (egyszerű) kódsorokkal kell felírni a játékban a karakterünk útját és cselekedeteit, nem gombnyomásokkal. A feladatok a teljesen kezdő szintről indulnak néhány egyszerűbb paranccsal, míg a legnehezebb pályákon egészen összetett programok születnek. És a gyerekek úgy sajátítanak el egy hasznos készséget, hogy „csak” játszottak.

Próbáljátok ki együtt ezeket az appokat!

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai