A családban hatan osztozunk egy internet-előfizetésen feleségemmel és négy gyerekemmel. A legidősebb 17, a legfiatalabb 4 éves, és nem tudnám egyértelműen eldönteni, melyikük kezeli nagyobb biztonsággal az érintőképernyőt vagy az egeret.
Alsó tagozatban bolondultam bele a számítógépekbe, amikor az évtized még nyolcassal kezdődött, és 48 kilobyte sokkal többre volt elég, mint most. Később az autók felé fordultam, és az ezt követő évtizedekben ez a két dolog töltötte ki szabad- és munkaidőm döntő többségét. Azon szerencsések közé tartozom, akiknek a hobbija a munkája is egyben. Autós webshopot készítek és működtetek, ezzel párhuzamosan pedig a webshop mögött álló cég rendszereit és eszközeit alakítom és tartom mozgásban. Ha létezik a grafománia digitális formája, én vagyok az iskolapéldája. Már az internet előtt időkben írtam floppyn terjesztett lemezújságokba, majd a késő kilencvenes évektől autós oldalakon, saját és közösségi blogokon publikáltam mindenről, ami foglalkoztatott. A kétezres évek végétől a legnagyobb magyar online autós magazin rendszeresen publikáló külsőse is lettem. Közlési mániámra jellemző, hogy néhány cikkem egy-egy túl hosszúra nyúlt fórumos vagy facebookos hozzászólásból kerekedett ki - egyszerűen nem fértem bele a karakter-keretbe. A legkisebbik gyerekem önállóan töröl és telepít magának appokat a Play Áruházból, a nagyobbik németül tanul olaszt és spanyolt Android alkalmazásban, a középsők meg videót vágnak egymásnak születésnapjukra. Szerencsére az offline világ is érdekli őket, szívesen jönnek kirándulni vagy ülnek le egy táblás játék mellé, a nagyobbik lányom pedig épp most kap rá a kötögetésre. Remélem, köt nekem egy szép lila telefontokot. Nem: férfi Kor: 42 Gyerekek száma: 4