Kegyetlen a digitális személyi edző

Tünde | Olvasási idő: 6 perc

Tünde

Kor: 40 Gyerekek száma: 3
"Szeretném úgy nevelni a gyerekeimet, hogy a digitális világ minden előnyét ki tudják használni - és közben elkerüljék a veszélyeket is. Igyekszem megteremteni a közös szórakozás lehetőségét a lányaimmal az online világban is." (tovább…)

Vica múltkori cikke adta az utolsó lökést ahhoz, hogy végre nekiálljak kezdeni valamit az évek alatt szép lassan rám rakódott pluszsúllyal.  Ehhez a „sors” is megadta a lehetőséget, találtam ugyanis egy aktivitásmérő órát, ami két, okostelefonra tölthető applikációnak köszönhetően teljes körű infókat ad bevitt és elégetett kalóriákról, célokról, sőt! A karóra bizonyos idő után pittyegni kezd, hogy itt az ideje egy kis testmozgásnak.  

A nagylányom elismerően bólogatott, hogy „haladok a korral”, és szemmel láthatóan érdeklődve figyelt, amikor röviden beszámoltam neki a tapasztalatokról. Ekkor jött az első gondolat, hogy milyen jó ez a kütyü és az applikációk, akár túlsúlyos tinik is tudják használni – a szülővel együtt pedig nyomon tudják követni a változásokat és segítséget tudnak kérni dietetikustól is az adatok ismeretében.

Na, de lássuk a karórát! Az óra külseje szilikon, állítható pántú, biztonsági zárral, hogy ne tudjam elhagyni. Benne egy kivehető, kb. 2×1 cm, mini kijelző, melyet át lehet tenni a hozzá kapható más színű és dizájnú pántba. És ami a legjobb: a kütyü vízálló, így fürdéskor, úszáskor sem kell levenni a csuklóról. Mert ugye ez az egyik legfontosabb funkciója: a nap 24 órájában rögzít, és az adatokat továbbítja a vele párosított okostelefonra. Az órát össze lehet párosítani pulzusmérővel is.

Az eredményeket a hozzá tartozó applikáció dolgozza fel a telefonon, és csinos kis grafikonokon és ábrákon mutatja meg, hogy 1. hány lépést tettél aznap, 2. mennyit kell még menned ahhoz, hogy teljesítsd a napi célt, 3. hány kalóriát égettél el a napi mozgásoddal,4. milyen tevékenységeket (futás, úszás, biciklizés, súlyzós edzés stb.) és mennyi ideig végezted. A kedvencem az alvás monitorozása: az óra megkülönbözteti a mély és a könnyű alvási fázisokat, melyet grafikonon mutat meg reggel a telefon (miután szinkronizáltad az órát az appal). Az adatokból pontosan látszik, hogy mikor aludtam el, éjjel felébredtem-e és mikor keltem fel reggel. (És persze az átaludt órák számát is meg lehet tudni, ami egy kamasz esetében sem jelentéktelen információ.)

Egy különálló, ám hozzá tartozó másik applikáció segítségével nyomon lehet követni, hogy egy adott nap hány kalóriát vittem be, és azon belül is leolvasható, hogy hány gramm szénhidrátot, zsírt és fehérjét fogyasztottam. Itt lehetőség van az ételek és italok manuális rögzítésére, de a beépített árukód-leolvasó segítségével másodpercek alatt be lehet táplálni az elfogyasztott ételek fajtáját és mennyiségét.

Amikor az órát használni kezdtem, meg kellett adni a jelenlegi súlyomat és azt, hogy mennyi szeretnék lenni. Beállíthattam a kívánt fogyási ütemet (heti fél kilóban állapodtam meg magammal). A kütyü ezután meghatározta, hogy egy nap hány kalóriát és milyen tápanyagokat vigyek be a szervezetembe, hogy elérjem a célt, valamint előírta azt is, hogy hetente hányszor kell könnyű, közepes és intenzív edzést végeznem. (Jajnekem!) Sőt, reggeli-, ebéd- és vacsoraidő környékén küld egy üzenetet a telefon kijelzőjére, ha elfelejtettem volna betáplálni, mit ettem.

Megdöbbentő volt számomra, hogy bár úgy éreztem, nagyon odafigyelek a kajára, az első napok eredményei sokkolóak voltak. Kiderült, hogy jóval többet kell tennem kajaügyben annál, hogy „ma csak egy kocka almás pitét ettem” és „ma csak két tejeskávét ittam”. Az előírt kalóriamennyiséghez képest az első három napon másfélszer annyit zabáltam, és a megszabott hétezer lépésből is csak a fele lett meg (amikor elsétáltunk fagyizni a gyerekekkel).

Lányommal együtt néztük végig az elfogyasztott ételek kalória-, szénhidrát- és zsírtartalmát, így ő is látta, hogy miből érdemes kevesebbet fogyasztania, ha nem akar meghízni (most még a vékony kategóriában van). Elterveztük azt is, hogy majd együtt elmegyünk futni (vagy sétálni), és ha szeretném, az edzőterembe is elkísér.

Azt hiszem, ennél jobb személyi edző nem is kell… No, nem a lányom, mert őt rá tudnám dumálni, hogy engedékeny legyen, és ne kelljen annyit mozognom! (A Nutelláról nem is beszélve.) A karóra viszont kegyetlen. Egyrészt „kiabál”, ha túlléptem a napi kalóriamennyiségemet, másrészt egyre hosszabbodó piros csíkkal jelzi, ha itt az ideje megemelni a fenekem és mozogni egy kicsit. És ha eléri a csík a kijelző végét? Az óra csipogni kezd. A piros jel pedig csak akkor tűnik el, ha megfelelő „mennyiséget” mozgok. Csalni nem lehet: feketén-fehéren (na, jó, színesben) látszik a napi grafikonon, hogy mikor mennyit mozogtam. (Ma reggel 8 és fél 9 között jelentősen megugrott az aktivitási érték: otthon hagytuk a gyerek ünneplőjét, rohanhattam vele vissza a suliba. Hurrá! 1500 lépéssel beljebb vagyok!)

Sajnos az óra azonban nem fog helyettem dolgozni. Mondhatom azt az órának, hogy hagyjon lógva, ő nem fogja előrántani az ostort és nem hajt előre – ahogy egy hús-vér edző sem emelgeti helyettem a súlyokat. A technika mellém állt. Most már csak rajtam múlik…

UPDATE: Most találtuk, létezik kifejezetten gyerekeknek készült változat is.

Olvass további cikkeket hasonló témában.

A szerző további írásai