Trollok a neten: így kezeld őket

A troll eredetileg az északi mitológia és a skandináv folklór gyakori szereplője. A tulajdonságai alapján pedig lassú, buta, rosszindulatú, és az emberektől jó messze él barlangokban vagy sűrű erdőkben. Vagyis olyan elzártságban és kirekesztettségben, ami már közelebb hoz minket ahhoz, milyen módon is lett a troll szó az online zavarkeltők, beszólások és agresszív kommentelők gyűjtőneve.

Érdekes megnézni, hogy más országokban milyen szót használnak a trollokra. Japánban az arashi (trollkodik) kifejezést használják, ami azt jelenti elpusztítani valamit, Kínában bái mú a nevük, ami fehér szemű, vagyis vak embert jelent. Srí Lankán a trollt a kireema kifejezés jelöli, eredeti jelentése az, hogy krumplivá változtat, de ez valójában szabotálást jelent a köznyelvben.

Mit csinál egy online troll?

Az online troll célja sokféle lehet, azonban a rosszindulat, a bántó, megalázó viselkedés jellemzi minden cselekedetét. Mik a leggyakoribb módszerei?

• Felzaklat, megzavar, feszültséget gerjeszt.
• Választ és reakciót akar kicsikarni a többiekből.
• Személyeskedik, kifiguráz, fenyeget.

Talán te is ismered azt a mondást, hogy az „interneten minden fent van, és annak az ellenkezője is”. Mivel információban és véleményben nem szenvedünk hiányt, a legfontosabb ezek megszűrése lett. Csoportok alakulnak ki és ezek időnként komoly harcokat vívnak egymással. Elég csak egy cikk hozzászólásait vagy egy fórumot végiggörgetni, és látni fogod, hogy sokszor a vitázás elszabadult, a hangulat pedig ellenséges.

Hogyan maradhatunk ilyen közegben vitaképesek?

Először is jó tudatosítani azt, mi áll a trollkodás hátterében. Komoly személyiségtorzulástól kezdve az unatkozás is táptalaja lehet annak, hogy ilyen destruktív viselkedésbe merül valaki. Az anonimitás és az a tudat, hogy online nincsen a tetteinknek következménye, mind megerősíti azt a viselkedést, hogy mehet, ami csak a csövön – vagyis a billentyűzeten – kifér. Emellett a feszültség levezetése, az önigazolás és a hatalomtudat megélése is a vezető okok között vannak. Online másképp működnek az érzelmi „fékeink” is, így hamar elharapózik egy vita, vagy bele se gondolunk, hogy egy másik emberi lényt fenyegetünk vagy gyalázunk épp.

Ne etesd a trollt!

Itt kerül előtérbe ismét a trollkodás kérdése – a káros és destruktív véleményalkotás témája. Nem hiába a figyelmeztetés, hogy nem szabad etetni a trollt. Vagyis a reakció és a vitába bonyolódás pont azt erősíti meg, amiért a másik odajött. Figyelmet, érzelmi töltetet kap, és örömmel töltheti el, hogy problémát okozott, kibillentett másokat a nyugalmukból. Nem szükséges, hogy igazad legyen minden alkalommal. Annak belátása, hogy parttalan küzdelembe bocsátkoznál, ha leállnál vele vitázni, sokkal hasznosabb. Ha érzelmektől fűtve reagálsz, akkor arra a színvonalra csúszhatsz le, ahonnan a támadás vagy a kritika is érkezett.

Ha a feszültségkeltés és a káosz növelése a troll célja, akkor abból nem lesz békés beszélgetés, akkor sem, ha mindent bevetve próbálkozol. Ehhez ugyanis a másik fél is kellene. Ilyenkor a letiltás a jelentés vagy a figyelmen kívül hagyás (ignorálás) marad csak, ha meg akarod magadat vagy a családodat védeni. Ez egyfajta digitális, online önvédelem, amire a gyerekeket, a fiatalokat is meg kell tanítani. Ennek és a trollok elleni kiállás felelőssége a szülőké: határhúzás és példamutatás egyszerre.