Új definíció született korszakunkban: a filter bubble, azaz a szűrőbuborék. Az online buborék körülvesz minket, és akár csapdába is ejthet.
Festinger társas összehasonlítás elmélete két irányból közelítette meg az egyént: a teljesítmény és a vélemény felől. Bizonytalan helyzetekben támpontot keresünk, vagyis olyan mércét, amihez képest jónak vagy rossznak bizonyulunk – ezáltal kapva választ a bizonytalan helyzetre. Igyekszünk magunkhoz hasonlót keresni, hiszen a véleményünket támogató emberek, nézőpontok megerősítenek, és ha a teljesítményről, például érdemjegyről van szó, szeretünk nem nagyon eltérni a csoport, az osztály átlagától. Ezért szeretnénk megfelelni és ezért keressük azokat, akik egyetértenek velünk. Ez olyan kontextusba helyezi a világot, amiben jól és biztonságban érezzük magunkat. De ennek megvan az ára is.
Mi az az online buborék?
Új definíció a filter bubble, vagyis a szűrőbuborék. Ezt buborék hatásként is használja a szakirodalom és arról a jelenségről szól, ahol csak a hozzánk hasonlók és a velünk egyetértő vélemény, világnézet vesz körbe minket. Azért is, mert erre törekszünk, és mert az online algoritmusok is errefelé terelnek minket. Az algoritmusok szerepe azért fontos mindebben, mert azt nézik, mit szeretünk, milyen tartalmak érdekelnek minket, és ezekfelé terelik az online jelenlétünket is. Vagyis egyre több olyan információval vesznek minket körbe, amik megerősítik a világképünket és az érdeklődésünket – de eközben elveszítjük a más nézőpontokból, kritikákból, véleményekből származó szélesebb látókört. Így egy olyan zárt tér alakulhat ki észrevétlenül körülöttünk, ahol egyfajta világnézet és információforrás uralkodik. Így záródunk be egy mesterséges buborékba, ami a világ és a történések nagy részét távol tartja tőlünk, vagy csak egyféle szemszögből mutatja be. És ez nagyon veszélyes, hiszen a tájékozottságunkat, a nyitottságunkat és az érzékenységünket veszítjük el általa. Ha pedig belegondolunk, hogy egy tapasztalatlan tini, vagy egy kisgyerek miként kerül ugyanennek a csapdájába, máris látjuk, miért fontos, hogy a tudatosságunk erre a jelenségre is kiterjedjen.
A gyerekek is a buborékból fedezik fel a világot
Fontos részét képezi mindennek a forráskeresés és az online tudatosság is. És annak a gondolatnak való ellenállás, hogy rendben van az, hogy akármit is olvassak, online az megegyezik a véleményemmel, és olyan, mint kritika nincs is jelen, hiszen mindenki ugyanígy gondolja körülöttem. Ez egy fojtogató, bár kényelmesnek tűnő buborékba zárja a világunkat, és akiben nincsen meg az igény és a vágy arra, hogy kitörjön belőle, az fel sem ismeri mindezt. Beszélgessünk erről a fiatalokkal, hiszen a tudatlanság online is rejt veszélyeket és következményeket.
Hogyan törhetünk ki a szűrőbuborékból?
- vizsgáljuk meg előítéleteinket és azt, hogy miből fakadnak – ennek lehet családi, egyéni vagy munkahelyi gyökere is
- keressünk olyan gondolkodókat, akik több szemszögből vagy különböző közösségek tagjaként látatják a világot (pl. rendszeresen önkénteskedő vezérigazgató)
- kipróbálhatjuk milyen keresési eredményeket kapunk, ha kitöröljük a böngészőnkben a sütiket (cookies)
- alkalmazhatjuk az incognito keresés, és szűrjük meg, hogy mit töltünk fel magunkról a közösségi oldalakra nyilvános beállítással
- Ha kíváncsiak vagyunk, miként lehet mindezt egy érdekes kis kísérlet révén letesztelni, gyűjtsük össze néhány barátunkat, családtagunkat és ugyanarra a névre, kifejezésre, eseményre keressünk rá a saját eszközünkön. Az eredmény meglepő lesz!
