Retusált képeket posztolnak magukról a fiatalok

A Vodafone internetbiztonsági felméréséből kiderül, miért akarnak a fiatalok másnak látszani az interneten.

A továbbiakban Digitális Család pszichológusai is válaszolnak a fiatalok önképével kapcsolatos kérdésekre. A több mint ötezer, európai fiatal körében végzett kutatás azt mutatja, hogy a fiatalok több mint kétharmada szerkeszti meg a saját magáról készített fényképet, mielőtt posztolná azt a közösségi médiában. 41 százalék valamilyen szűrőt használ, hogy szebbnek látszódjon, sokan retusálják szépséghibáikat, és 8 százalékuk digitálisan karcsúsítja vagy sportosabbá teszi magát.

Miért posztolnak retusált képeket a fiatalok?

„A serdülőkor velejárója az a kihívás, hogy megfogalmazzuk, milyenek szeretnénk lenni – külső és belső értékek mentén egyaránt! Ennek megformálása természetesen nem egyik pillanatról a másikra történik, hanem egy folyamat során kristályosodik ki. Ennek a folyamatnak lényegi részét képezi a serdülő számára fontos személyekkel – külső, vagy belső tulajdonságaival – történő azonosulás” – mondják a Digitális Család pszichológus szakértői.

„Milyen vagyok? Úgy látnak-e mások, ahogy én szeretném? És milyennek látnak valójában?  – a digitális világ remek és gyors – ám olykor annál személytelenebb – visszajelzési lehetőséget biztosít. Bizonyos szempontból az, hogy kérdését nem egy személyes találkozás során teszi fel a fiatal, annak kikerülése védettebbé teheti őt, de egyben kiszolgáltatottabbá is válik.

A régmúlt kamaszszobái intim és biztonságos teret nyújtottak a fiataloknak hogy kipróbálhassák önmagukat különböző külsővel, melyről ott és akkor egy tükör vagy épp a legjobb barátnő befogadható visszajelzést tudott adni. Mindez nem csak saját énképük alakulásában, hanem kapcsolataik minőségében is fontos pillanatokat adott. A közösségi hálózatok terjedésével a valódi tükrökre rákerült a „divatjamúlt” címke. A privát szféra eltűnt. A fiatalok a következmények átgondolkodása nélkül kitárulkoznak egy soha nem felejtő platformon” - figyelmeztetnek a pszichológusok.

„Köztudott, hogy a mindennapi kommunikációink során a szóbeli közlésekre is hangsúlyt fektetünk, de ami igazán hat ránk az éppen az ezt kiegészítő jelzések, impulzusok, a testbeszéd jelzései. A digitális csatornán marad a szóbeli közlés, az is lerövidített, tömör formában és hogy árnyaljuk a tartalmat, használhatunk emojikat, hangulatjeleket. Amilyen rutinnal elboldogulhat bárki ezek alkalmazásában,  az őt érintő fontos kérdésekben mégis kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet, kifejezetten érzékennyé válhat a visszajelzésekre – talán még maga sem gondolta volna, hogy milyen mértékben” - teszik hozzá.

Roasting, mint a bántalmazás eszköze

A felmérés kitért az úgynevezett „roasting” témakörére is: ez azt jelenti, hogy az egyén fényképet tesz közzé saját magáról és megkéri ismerőseit, hogy nyilvánosan mondjanak véleményt megjelenéséről. A válaszok szerint a fiatalok negyedének van olyan barátja, aki a közösségi médián keresztül kérte ismerősei véleményét. Magyarországon ez az arány mindössze 13 százalék. Jelentős többségük szerint a „roasting” a bántalmazás egyik eszköze, és tízből nyolcan vélik úgy, hogy a „roasting” lerombolhatja az ember önbizalmát.

Védd meg a gyerekedet!

„Az identitás alakulása során különösen fontos élmény az, hogy a mások által tartott tükrök mennyire reálisak és hogyan hatnak ránk.  A szülőknek a realitás megtartásában nagyon fontos szerepük van. Az, hogy egy gyermek hogyan éli meg önmagát és hogyan szeretné látni magát, a legtöbb esetben nem esik egybe, a normál személyiségfejlődés-fejlődés részének tekinthető. Azonban, ha az idealizált, vágyott énképünk és a megélt között óriási szakadék tátong, és a gyermek csak elégedetlen, kritikus megjegyzéseket tud önmagával szemben megfogalmazni, a digitális alkalmazások határtalan lehetőséget jelenthetnek egy olyan vágy megkreálásában, mely által pozitív visszajelzések tömege zsebelhető be.

A szülőknek a roasting kapcsán elsőként maguknak kell elgondolkozni azon, hogy vajon mi az, amit a gyermekük csak ebben a formában tud, mer felvállalni, mi az oka annak, hogy a szemtől szembeni helyzet elővételezett feszültségét nem tudja vállalni?  Egy ilyen helyzetben a szülői győzködés hiteltelennek tűnhet és nem jelent valódi megnyugtatást a fiatal számára. Az önértékelési nehézségekkel, ugyanakkor bizalmi kapcsolatok szűkében lévő fiatalok újra és újra „kiteszik” magukat egy elismerő bók reményében. Az ördögi kör felismerése nagyon nehéz feladatot jelent mind a szülő, mind gyermeke számára” – mondják a Digitális Család pszichológusai.