Okozhat a közösségi média depressziót?

Okozhat a közösségi média depressziót?

Villányi Gergő | 2018.12.05 | Olvasási idő: 4 perc

Azt ígérte, ma keresni fog, de eddig még semmi. Az üzenetem se olvasta el, én meg itt depressziózom az ágyamon reggel óta… Tényleg ennyire nem érdeklem?”.  A köznyelvben elterjedt szó lett a depresszió, amit általában lehangoltság, rosszkedv, csalódás leírására használunk. Aki visszahúzódóbb, vagy láthatóan nem túl jó a kedve az „depis” és egy rövid, érzelmileg negatív időszakot vagy ilyen töltetű eseményt is depresszívnek mondunk. A hétköznapokra megtanultuk úgy érten egész a depresszió emlegetését, hogy tudjuk, nincsen nagyobb baj, csak épp nem jöttek össze a dolgok, szomorúak vagyunk, lehangoltak. Ez egy „életérzés” is lehet, fiataloknál a rengeteg változás, a kísérletezés és az új tapasztalatok sok kudarcot és csalódást is hoznak, szinte borítékolhatóan vannak olyan időszakok, amikor az elvonulás, a visszahúzódás vagy a rosszkedv normálisnak mondható. A hangsúly az arányokon és a deprimált hangulat hosszán, valamint a tapasztalt tüneteken van. Ettől függ, hogy valódi problémáról vagy „depiről” beszélünk.

Mi a depresszió?

Nem csak rossz hangulat jelezheti, hogy problémák akadtak – gyakori tünet az is, ha valaki úgy érzi nincs öröm az életében, motiválatlan, alacsony az önértékelése, túl sokat vagy keveset alszik, koncentráció és fókusz nehézségei vannak, vagy épp gyakoribbak a halállal kapcsolatos gondolatok. Ezeknek a tüneteknek azonban hosszabb ideig fenn kell állniuk, vagy stagnáló rosszabbodó irányba kell mutatniuk, hogy konkrétan betegségről beszélhessünk. A leggyakoribb (hosszú távon értendő) előrejelzők a fiataloknál a következők:

•    gyakori hangulatváltozás, zaklatottság

•    nehéz elalvás vagy aluszékonyság

•    visszavonulás

•    kapcsolatoktól, tennivalóktól, kötelességektől való távolságtartás

•    üresség, motiválatlanság

•    veszélyes, kockázatvállaló viselkedés

•    a halál témájának gyakori említése, fenyegetőzés

Hogyan befolyásolja az életünket a közösségi média?

Újabban sok kutatás foglalkozik a közösségi média és a depresszió összefüggéseivel. Nem meglepő, hogy egyre több a bizonyíték amellett, hogy a rossz szokásaink vagy a mértéktelenség komoly bajokat okozhatnak. Ide tartozik az is, ha egy fiatal képernyőn keresztül, online tartja a kapcsolatot a barátaival, ismerőseivel és a szociális élete is szinte csak erre a platformra korlátozódik.

Egy 1500 fős, 11 és 25 év közötti fiatal bevonásával végzett kutatás nagyon tanulságos eredményeket hozott nemrégiben azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással is van a közösségi média a lelki egészségre. A résztvevőket arra kérték, hogy monitorozzák és naplózzák a hangulatukat és az érzéseiket, gondolataikat, miközben a manapság 5 legnépszerűbb közösségi oldal egyikét használják. 

Sajnos beigazolódott, hogy a Snapchat és az Instagram használók számoltak be leggyakrabban szorongásról és arról, hogy értéktelennek érzik magukat, de a Facebook-ot kedvelők körében is 50%-os volt ez az arány. Ugyancsak az Instagram használatához köthető az a megfigyelés is, hogy 10-ből 7-en elégedetlenek a testükkel, főként az ott látható mindennapos „tökéletesség” miatt. Érdekes mód a legpozitívabb hatása a YouTube-nak volt, itt főleg az influencerekkel való kapcsolódás és a megszerzett tudás volt a középpontban.

Mások élete tökéletes?

A közösségi média egyik csapdája, hogyha nem megfelelő távolságtartással és kételkedéssel fogadjuk az onnan érkező információkat, és ezt nem tanítjuk meg a gyerekeinknek. Könnyű abba a csapdába esni, hogy elhisszük, mások boldogabbak, jobb életet élnek, mint mi, így a saját életünk és örömeink kevéssé válnak, állandó hiányérzettel, szorongással küzdünk és a lehangoltságunk is csak fokozódik. De akkor is rosszul érezhetjük magunkat, ha a mi szelfinkre, képeinkre nem érkezik annyi like, olyan komment mint azokéra, akikre hasonlítani szeretnénk.

Okozhat a közösségi média depressziót?

Tehát önmagában a közösségi média nem okoz depressziót, ám a nem tudatos használata miatt az élethelyzet odáig is fajulhat.  A fiatalokat, nem érdemes tiltani a közösségi médiától, hiszen létezik, jelenünk meghatározója, azonban szülőknek és gyerekeknek fontos tudatosítani:

•    Nincs lájk és komment verseny

•    Az influencerek népszerűségüket kihasználva gyakran jelenítenek meg terméket, szolgáltatást. Ez reklám és az ő életük sem tökéletes.

•    A „kirakatba” és így a közösségi médiába általában azokat a dolgokat tesszük, amelyekre büszkék vagyunk (vagy amire tudjuk, hogy sok like érkezik majd). Ez viszont olyan kis szelete az életünknek, amiből nem lehet a teljes életre általánosításokat levonni.

•    Az online kapcsolatok és beszélgetések mellett nagyon fontos, hogy élőben is találkozzunk, és szemtől szembe kommunikáljunk, ne egy monitoron keresztül.

•    Nem kell mindent megmutatnunk magunkból, gondoljuk meg, hogy évek múlva is jól esne-e azt a fotót vagy posztot viszontlátni.

•    Ha magányosnak érezzük magunkat, akkor offline keressünk társaságot, barátokat vagy közösséget, ami befogad. Ennek persze lehet online a kezdete, de fontos, hogy ne maradjon kizárólag a digitális világban.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai