A magyar fiatalok alapszükségletei: étel, ital, térerő

A Magyar Ifjúság 2016 című reprezentatív kutatás első eredményeit év elején mutatták be. Egy már biztos: az átlag magyar fiatalnak a zsebében okostelefon lapul, és általában élni se tud nélküle. A netezés is alapszükségletté vált, már csak azért is, mert ár-érték arányban jelenleg szinte verhetetlen a digitális térben elérhető szórakozási formák többsége.

Míg 2012-ben a hasonló felmérés szerint a magyar ifjúságnak (15-29 évesek) csak mintegy 31 százaléka rendelkezett okostelefonnal, ma már 85. A fiatalok 88 százaléka használja naponta az internetet, sőt, a megkérdezettek negyede folyamatosan online van. 8-10 százalékuk egyetlen napot se bírna a kedvenc okostelefon, a kedvenc közösségi oldal vagy internethasználat nélkül, bár igaz, a válaszolók másik 10-15 százaléka saját bevallása szerint egy egész hetet is képes lenne „nettelenül” vagy „eszköztelenül” eltölteni.

Ezzel felsorakoznak a fejlett világbeli társaik mellé: egy kutatás szerint az amerikai tizenévesek mintegy 73 százaléka birtokolt okostelefont 2015-ben, az Európai Unió fiataljai körében pedig már 2012 óta megfigyelhető, hogy a „napi számítógéphasználók” arányát a „naponta internetezők” aránya felülmúlja (talán csak a balti köztársaságokban nem annyira, hiszen náluk 90 százalék felett van a napi számítógép-használók aránya is).

A jó öreg tévét a fiatalok körében letaszítani látszik trónjáról az internet. A „netezés” pedig itthon is levált a „számítógépről” - akinél nincs se asztali, se táblagép, se notebook, annál is lehet net - jellemzően egy okostelefonos előfizetés formájában.

És hogy mit csinálnak a fiatalok a neten, mire használják az okostelefont? A szórakozás és a kapcsolattartás vezeti a világháló-használatot jellemző tevékenységek listáját: zenét hallgatnak, videókat néznek, a fiatalok 30 százaléka a közösségi oldalakat is szórakozási célból keresi fel. Azért a hírekre is kíváncsiak: 16-22 százalékuk olvas naponta általános vagy helyi híreket, miközben munkához, tanulásra már nem mindennapos a világháló-használata. Vitán felül áll a Facebook első helye a népszerűségi listán, messze lemaradva követi a Facebookot csak az Instagram, a Twitter, vagy az üzleti kapcsolatok építésére fejlesztett, jellemzően angol nyelvű LinkedIn.

Más kérdésekből kiderült az is: a virtuális világ sokoldalúbbnak és elérhetőbbnek, kevésbé nélkülözhetőnek tűnik a fiatalok többsége számára, mint jó néhány „analóg” tevékenység, köztük a mozi, a színház, az éttermek és szórakozóhelyek. A hvg.hu összefoglalója szerint szinte soha nem jár a fiatalok 37 százaléka étterembe, 40 százalékuk sörözőbe-borozóba, 42 százaléka multiplexbe, 43 százalékuk kávézóba-teázóba, 54 százalékuk koncertre, 67 százalékuk színházba, miközben könyvük is kevesebb van, mint a 4 éve megkérdezetteknek. Az első három legkedveltebb elfoglaltság a tévézés, internetezés és a csetelés, utána következik a zenehallgatás és a beszélgetés és együttlét a barátokkal, csak ez utóbbi kettő nem „online”.

Bár a megkérdezettek többsége nem kifejezetten panaszkodott anyagi helyzetére, valahol mégiscsak árulkodóak az adatok: négy mozijegy Budapesten jellemzően négy-hatezer forint, egy online tékából ugyanakkor 48 órára kaphatunk filmet potom 600 forintért, a Youtube kínálata pedig havi pár ezer forintos internet-előfizetésért cserébe már „ingyen” van, ahogy a közösségi oldalak napi fogyasztása is, csetprogramokkal és levelezéssel. Egy havi netezés költségéből egy pár egyszer tud egy jobb városi étteremben megvacsorázni, esetleg elmehetnek belőle egyszer vagy kétszer színházba. Kétségtelen, egy jobb tablet vagy játékkonzol árából rengeteg órányi játszóházi program vagy gyerekes kirándulás kijön, viszont ha már beszereztük őket, akkor igen sokoldalúan és sokáig szórakoztatnak bennünket.

2012-ben még újdonságnak számított, de 2016-ra minden negyedik 15-29 évesnek van saját táblagépe. Négy év alatt a játékkonzolt birtoklók aránya is közel megkétszereződött (7-ről 12 százalékra). Az okosórák, aktivitásmérők 2016-ban már a fiatalok 6 százalékánál használatba kerültek, de „okostévével” is már a megkérdezett háztartások 24 százaléka rendelkezett.

Minél idősebb valaki és minél kisebb településen él valaki, annál kevésbé jellemző rá a napi netezés, de a digitális szakadék legerősebben a regionális elhelyezkedés és az iskolai végzettség szerint mutatkozik meg az adatok elemzői szerint. A hozzáférés és a használat tekintetében is megállapítható, hogy az Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön élők, valamint az alapfokú végzettséggel rendelkező fiatalok maradnak el leginkább a magyarországi 1529 évesek többségétől, kevesebb eszközzel, ritkább használattal, kevesebb tudással.

A technológia az okostelefonokkal vált igazán demokratikussá – a 85 százalékos elterjedtség mutatja, nem csak egy „kiválasztott” réteg használja már. Egy jól képzett fiatal zsebében az apró eszköz (legyen az tablet vagy telefon) használattól függően lehet tudástár, kommunikációs eszköz, könyv-és játéktár, kamera és hordozható mozi, zsebiroda, bevásárlópláza és bank – az viszont rajtunk, szülőkön is múlik, mennyire képes a zsebébe sűrített lehetőségekkel élni az, aki még csak most ismerkedik vele.

Források:

http://hvg.hu/gazdasag/20170221_magyar_ifjusag_kutatas_2016_jovedelem_berek_eletminoseg_eletszinvonal

http://www.ujnemzedek.hu/sites/default/files/magyar_ifjusag_2016_a4_web.pdf