Hogyan lehet túlélni a komment-cunamikat?

Bármibe is fogjunk, az biztos, hogy az embereknek előbb-utóbb véleménye lesz róla. Videókat töltünk fel a YouTube-ra? Készítünk egy vicces TikTok klipet? Instagram vagy Facebook oldalt indítunk? Kaphatunk kritikákat, dicséreteket, segítő és bántó hozzászólásokat, tanácsokat, elemzéseket is, sőt, ugyanilyen hideg-meleg reakciókkal kell megküzdenie a gyerekünknek is, amikor elindul az online világban. Hogyan kezelhetjük a helyén mások véleményét?

Mindenkinek megfelelni? Lehetetlen!

A legtöbben (offline tapasztalataik alapján), azt mondják, a kritikákat, a véleményeket hallgassuk meg, foglalkozzunk velük, hiszen tanulni, fejlődni lehet általuk. Ez alapvetően nem rossz tanács, de abból indul ki, hogy a környezetünk, vagyis egy maréknyi ember véleményét, nézőpontját hallgatjuk csak meg. Online azonban az egész világgal összeköttetésben vagyunk, és a szűrőinktől és beállításainktól függően több ezer vagy millió ember is láthatja az oldalunkat, a fotónkat vagy a videónkat. Ez azt is jelenti, hogy véleményezhetik, kritizálhatják. Bárki, bármikor és bármilyen szándékkal.

Online más szabályok szerint kell kezelnünk a véleményeket, mint offline

Amíg kedves hozzászólásokkal, építő kritikákkal és támogató üzenetekkel van dolgunk, addig nem valószínű, hogy bármitől is félnünk kellene. Azonban, ha előkerülnek a trollok, agresszív, bántó kommentek bukkannak fel, akkor ott vitának, megbeszélésnek már nem igazán marad hely. Ez az a szint, ahol a szűrésnek és az önvédelemnek kell működnie. Meg kell tanulni letiltani azokat, akik így viselkednek, és jelezni a szolgáltató felé, hogy ez nem fér össze a közösségi oldalak vagy bármilyen közösség elveivel, szabályaival.

Vannak csaták, amibe nem érdemes beleállni!

Csak magunknak ártunk, ha meg akarjuk győzni az ellenséges, gyűlölködő vagy fenyegető kommentek gazdáit: nem fogunk sikerrel járni, de rengeteg időnk rámegy. Közben azokkal az önmarcangoló dilemmákkal is meg kell küzdenünk, amelyeket az ilyen támadások előhívnak: Valamit rosszul csináltunk? Vajon tényleg igaza van a másiknak? Tehettünk volna valamit, hogy ez ne így történjen?

Személyes felelősséggel a saját tartalmainkért és viselkedésünkért felelünk, másokért nem, ezért hiába próbálja valaki ránk hárítani azt, vagy olyan jelentést belemagyarázni egy posztba, ami eszünkbe sem jutott, az nem rólunk, hanem róla szól.

Tudomásul kell vennünk, hogy nem fogunk mindenkinek tetszeni, nem lesz mindenki a követőnk, rajongónk, támogatónk, de ez nem jelenti azt, hogy ellenségesen, bántóan viselkedhet.

Milyen a digitális „Én”?

Nagy különbség lehet a digitális Én és a valós Én között. Ha a mennyiségre törekszünk a minőség helyett, vagy viselkedésétől függetlenül mindenkit elviselünk és csak a lájkok és követők száma lebeg a szemeink előtt, érdemes átgondolni, mit is keresünk és akarunk pótolni az életünkben igazából.

Nem valószínű, hogy a legjobb barátunk, barátnőnk összes posztja tetszik nekünk – mégis mindenre lájkot, szívecskét nyomunk és elvárjuk ennek a viszonzását is. Így azonban a kapcsolat az őszinteség és a hitelesség helyett egyfajta cserekereskedelemmé vált, amiben a gépies lájkolgatás marad csak, saját vélemény, egyéniség nem.

Az internetes bántalmazók közkedvelt módszere, hogy minden lépésünket belájkolják, folyamatosan ódákat zengenek arról milyen csodálatosak, szépek, okosak, érettek vagyunk. Az ilyen típusú visszajelzésekre a kamaszodó gyerekek még fogékonyabbak. Erről szól a grooming jelensége is, amikor félrevezetéssel, „internetes cukrosbácsiként” olyan információkat, (esetenként szexuális) képeket csalnak ki, ami nem egy őszinte és bizalomra építkező kapcsolatból, hanem manipulációból fakad.

Egyszerre tanuljuk és tanítjuk

Az online közegben sokkal több információ és idő kell ahhoz, hogy valóban elhihessünk valamit és ezt nem csak a gyerekeknek kell megtanítani, hanem nekünk felnőtteknek is tudatosítani kell önmagunkban.

Valakinek a személyazonossága vagy titulusa olyasmi, ami mögé bizonyítékok kellenek és sok beszélgetés, különben reális a veszélye annak, hogy bemondásra bármit elhiszünk – akár azt is, hogy ő egy híres YouTuber álruhában, vagy hogy egy menő színész.

Minden korosztálynak érdemes egészséges önvédelmi mechanizmusokkal és kétkedéssel jelen lennie a digitális világban, és ezen a szűrön át olvasni a hozzászólásokat, kritikákat, véleményeket.

Ajánlott cikk

A netes barát nem igazi barát?

Sokan úgy gondolják, hogy az internetes barátság nem ér annyit, mint az "igazi" barátság. A barátság érzete nem feltétlenül azon múlik, hogy milyen régóta ismerjük egymást vagy milyen sűrűn tartjuk a kapcsolatot – azon pedig végképp nem, hogy miként ismerkedtünk meg.