Hányféleképpen tudjuk elmondani, hogy „szeretlek, anya”?

Hányféleképpen tudjuk elmondani, hogy „szeretlek, anya”?

Myreille | 2018.05.03 | Olvasási idő: 3 perc
Myreille
42 éves
2 gyerek édesanyja

Nagy csokor orgonával szoktam anyukámat felköszönteni anyák napján. Ez a mi hagyományunk, de a múltkor nagyon ízlett neki a New York-i sajttorta, így idén bővíteni fogom a repertoáromat. A fiaim - sulis és ovis készülődésen kívül - a nagyinak rajzolni szoktak valami szépet: virágot, rengeteg szívecskét, nevető emojit, Halálcsillagot, fókát, Rubik-kockát. Attól függően éppen mi foglalkoztatja őket. Idén videó-üzenetet akarnak készíteni a nagyinak, lehetek én az operatőr.

Még nem tudom, de izgatottan várom, hogy mit kapok a fiaimtól anyák napjára. Titkolóznak. A nagyobbik gondosan dugdossa előlem az anyák napi műsor szövegét és az íróasztal fiókjába se nézhetek be, a kisebbik pedig olykor-olykor játék közben dúdolni kezdi az „Orgona ága, barackfa virága” ének első sorát, majd hirtelen kapcsol, abbahagyja és megkérdezi, „Ugye, anya, nem hallottál semmit?”

Üzenetek a gyerekeimtől

A fiaim „szeretlek” üzenetei körülvesznek. Értékes kincs mindegyik: a piros Lego-kockákból épített szív, a fehér lap rajta a grafittal rajzolt kissé kusza betűk: „Kedves Anya! Szeretlek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!” és a kisebbik papírszívei. A szívek közepébe az ötévesek öntudatával nagy nyomtatott betűkkel írja, hogy ANYA és mindet pirosra színezi. „Mert szeretlek” magyarázza.

Olykor eljátszom a gondolattal, milyen hagyományunk lesz majd, amikor anyák napi „műsor” nélkül, ők maguk találják ki az anyák napi hagyományunkat. A kedvencemet főzik majd, vagy minden évben egy tő rózsát hoznak a kertembe, vagy programkódba rejtik el az üzenetet?

Jelenleg egyetlen biztos pontom van minden anyák napján: bőgök. Csak folynak a könnyeim a sulis és az ovis ünnepségen, pedig ugyanazokat a dalokat éneklik nekem, amit én énekeltem régen anyunak és nagyinak. De az ANYA feliratos papírszívekre is elfutja a könny a szememet. Olyan őrült helyzet ez, mint az anyaság. Lassan egy évtizede nem aludtam ki magam, mégis az anyaság a legjobb dolog, ami az életben történhetett velem. Az anyák napja pedig minden könny ellenére a kedvenc napom az évben. Hálás vagyok, hogy felköszönthetem az anyukámat, és hálás vagyok, mert a gyerekeim engem is felköszöntenek.

Mióta ünnepeljük az anyák napját?

Már az ókori Görögországban is tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának, az istenek anyjának és vele együtt az anyák tiszteletére. Az 1600-as évek Angliájában a családjuktól messze szolgálók a húsvétot követő negyedik vasárnapon szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek és a családjukkal, az édesanyjukkal tölthessék a napot. Az Egyesült Államokban 1872-ben ünnepelték meg először az anyák napját, de csak 1914-ben vált hivatalos ünneppé. Magyarországon 1925-ben ünnepelték meg először az anyák napját. Érdekesség, hogy amíg nálunk május első vasárnapja az anyák napja, addig Kanadában és Olaszországban május második vasárnapja, Norvégiában február második vasárnapja, Írországban a nagyböjt negyedik vasárnapja, Franciaországban május utolsó vasárnapja, Argentínában pedig október harmadik vasárnapja. De vannak olyan országok, ahol konkrét dátumhoz kötött ünnep.

Legtöbbször onnan tudom, hogy a világ más pontján éppen az anyák napját ünneplik, mert az Instagramon „mindenki” az anyukájával közös gyerekkori képet oszt meg és „Boldog anyák napját kíván a világ legcsodálatosabb anyukájának!” Bár kívülálló vagyok ezeknél a posztoknál, mégis érzem a bennük dagadó szeretetet.

Hányféleképpen tudjuk elmondani, hogy „szeretlek, anya”?

Nem a forma, hanem az üzenet a lényeg

Anyukám (gyerekeim nagyija) finoman szólva sem rajong a digitális eszközökért, viszont az unokái videóját meg fogja nézni, ha törik, ha szakad. És abban is biztos vagyok, hogy nem csak anyák napján egyszer fogja megnézni, hanem „rongyosra” nézi. Én is ezt tenném.

A gyerekeink (a Z- és az Alfa-generáció) nem tart számon „valódi” és „digitális” világot, számukra egyetlen világ létezik és a rendelkezésükre álló eszközökkel mondják el, hogy „szeretlek, anya” és „szeretlek, nagyi”. Örömmel és kreatívan használják a digitális kütyüket és ugyanolyan természetesen küldenek matricákat chaten, mint ahogy színes ceruzával rajzolnak. Vagy krétával az aszfalton. Vagy az ujjukkal a tableten. Nem korlátozzák őket elvárások és szabályok. Úgy fejezik ki szeretetüket, ahogyan nekik természetes, ahogyan szerintük a legszebben, a legjobban el lehet mondani. Lehet gyerekrajz, egy csokor virág, videó- vagy Insta-üzenet, a lényeg ugyanaz: az anyák napi köszöntés mindig szívből jön, ezért megismételhetetlen és felejthetetlen.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai