Kapcsolódó cikkek
Van a gyereknek néhány nagyon közeli barátja. Hetente, de akár naponta is több órát eltöltenek együtt. Játszanak, közben beszélgetnek. Talán már évek óta. Jól ismerik egymást. És az is lehet, hogy sosem találkoztak élőben. Mert valamennyien a World of Warcraft, vagy Final Fantasy, vagy Minecraft, vagy egyéb multiplayer világban találkoznak és válnak barátokká. Ezek a kötelékek éppolyan erőssé válhatnak, akár egy második család: és mi történik akkor, ha valamelyik játékos meghal? Nem online, hanem a valóságban? Erre is van megoldás.
1995 óta létezik a The World Wide Cemetery, az internet első számú, hivatalos temetője, ahol emlékoldalt lehet rendelni, a „síron” virágot, megemlékezést hagyni, és lehet online temetéseket is tartani. Ez egy olyan alapszolgáltatás, amit bárki igénybe vehet, játékon kívül is, és talán inkább az egymástól távol élő családtagokat célozza meg. Azonban a játékosok önállóan, játékokon belül is szerveznek megemlékezéseket, temetéseket a valódi világban elhunyt barátaik számára – nem véletlenül. Az MMORPG (massively multiplayer online role-playing game: azoknak a játékoknak a gyűjtő-elnevezése, ahol nagyszámú játékos egy karakter szerepét alakítva játszik egymással egy közös, virtuális világban) játékokban ugyanis a játékosok olyan sokféle módon vihetik bele a saját karakterüket a játékba, alakíthatják a döntéseikkel a többiek sorsát, segíthetik a csapatot kooperációjukkal, hogy egy társ elvesztése hasonló érzés, mint amikor egy „valódi” ismerős hal meg. És a gyász sem csak virtuális.
„A játékosok valódi érzéseket táplálnak egymás felé. Bajtársiasság, barátság. Ugyanúgy összekovácsolódnak, mint az életben. Megalkotják a saját online karakterüket, kiválasztják, hogy nézzenek ki, milyenek legyenek az attribútumaik, felelősek a saját tetteikért: ezzel egy online személyiséget hozva létre. Ez nem sokban különbözik attól az identitástól, amit a valós életben formálunk meg, hasonló gondossággal, ahogy a barátságainkra is hasonlóan sok időt fordítunk”- nyilatkozta a Psychiatrists Gaming the Mind blog egyik szakértője a brit Independent-nek.
Számos online játékban megszokottá vált, hogy megemlékezéseket tartanak az elhunyt játékostársak tiszteletére, hiszen ehhez nem kell más, csak megbeszélni az időpontot és a helyszínt a szerveren. De az online gyásznak más lehetőségei is vannak. Egy fiatal srác éppen az öccsével való Skyrim-party (a Skyrim egy 2011 óta létező MMORPG fantasy-világban játszódó akció-videójáték) közben lett rosszul, majd halt meg. Ezután az öccse, Taylor rendszeresen újranézte ezt az elmentett, utolsó játékot. Amikor a reddit online fórumán megosztotta a történetet, más játékosok is lerótták tiszteletüket, és megjelentek azon a helyen, ahol a „Bear” becenevű fiú meghalt. Miután a sztori nagy nyilvánosságra tett szert, a Skyrim programozói készítettek egy modot. Ebben mindössze annyi a változtatás, hogy Bear-nek sírkövet állítottak, ami fölött időnként enyhe világosság dereng fel…
Az online részvétnyilvánítást máshogy is ki lehet fejezni. Phillip Klemenov, játékosnevén Plizzurp egy profi Call of Duty játékos volt, aki autóbalesetben vesztette életét 2016 októberében, mindössze 24 évesen. A twitch-csatornáján, (a twitch.tv egy olyan stream-rendszer, ahol a játékosok élőben közvetíthetik, ahogy játszanak, majd ezeket a videókat elmenthetik, bekövethetik egymást, hozzászólhatnak egymás videóihoz. Egy élő videolejátszó és egy aktív, speciális közösségi oldal keveréke, ahol minden játékosnak saját csatornája lehet, ide tölti fel a tartalmait), ahol a többi játékos online figyelhette, miközben játszik, ezúttal a temetését osztotta meg a családja: az eseményt több mint 30 ezren követték, és hagyták ott részvétnyilvánító kommentjeiket arról, hogy mekkora hatással volt rájuk a fiú barátsága – még ha élőben nem is ismerték.
„Lehet, hogy elsőre komolytalannak tűnik, de az online temetéseknek és részvétnyilvánításoknak nagyon fontos szerepük van”- fejtette ki a Psychiatrists Gaming the Mind pszichológus szakértője. „A valódi temetésekre általában csak a család hivatalos, és sokszor fizikailag is lehetetlen részt venni rajtuk. De az online platform ellenére a veszteség és a gyász is valódi.”
Sokszor mintha teljesen más nyelvet beszélnénk, de valahol mégis egyformák vagyunk a legfiatalabb nemzedékkel is. A gyász emberi dolog. És a legkönnyebben feldolgozni közösen, emlékezések, rituálék segítségével lehet.
Mit mond a pszichológus?
„A gyász emberi dolog, egy belső lelki folyamat, melyben a rituálék, az új helyzethez, a változás elfogadásához nyújtanak segítséget”[/]
- mondja Erdei Kata, a Digitális Család pszichológus szakértője.
„A valódi közösségi gyászrítusok a modern világban jelentős átalakuláson mennek keresztül. Ilyen módosulás az elhunytakról való megemlékezés digitális módja is, melynek hagyománya már hosszabb ideje létezik. A gyászolók weboldalakat hoznak létre elhunyt rokonaik, barátaik számára, ezen keresztül tartják a kapcsolatot a közös ismerősökkel, miközben folyamatosan „gondozzák” az oldalakat. Ezzel azonban a feldolgozás folyamata átalakul. Az emberek legszemélyesebb érzései, gondolatai egy mindenki által látható és monitorozható platformra kerülnek. A virtuális emlékhelyek révén a gyász lelassul vagy megakad. A digitális világ fantázia uralta terében a végleges elválás átélésére és a gyász lezárására nincs mód”– teszi hozzá a Digitális Család másik pszichológus szakértője, Lengyel Valéria.
„Bár az online barátságok idői intenzitásban hasonlítanak a valódi barátságokhoz, azonban működésmódjuk, hatásuk inkább a fantáziavilág sajátos jegyeit mutatja. A gyermek vagy felnőtt az információtöredékekből egy virtuális barátot kreál az online játékokban megtapasztalt személyiségjegyek hozzágyúrásával. Így az online barátságnál a negatív tulajdonságok figyelmen kívül hagyhatók, miközben a személy által fontosnak tartottak felnagyítódhatnak – az egyén saját vágyai, igényei mentén. Így, mivel az online barát személyisége javarészt a saját teremtménye, a saját vágyai „megtestesülése” , folyamatosan alakíthatja is, mely mind a hozzá való kötődést és az esetleges elvesztésére adott reakció mélységét is meghatározza.
A szülőnek a cikkben szereplő helyzeteknél, az online barátok elvesztésénél, a gyermek belső lelki folyamataihoz kell kapcsolódnia, az ő feladata a valóság tükrözése és a valódi gyászfolyamatok – ha van valódi veszteség – megsegítése. A gyermek reális családi és baráti kapcsolatai nyújtják a biztonságos keretet ahhoz, hogy az online barátok vesztesége feldolgozható legyen. A feladat inkább a gyermek halálról való gondolkodásának és az ezzel kapcsolatos szorongások megsegítésében van” - vélik a Digitális Család pszichológusai.
