Ezt megosztom!

Ezt megosztom!

Vica | 2018.08.07 | Olvasási idő: 5 perc
Vica
48 éves
2 gyerek édesanyja

Az interneten már hihetetlen nagy tudásbázist osztottunk meg egymással és a gyerekeinkkel. Azonban a megosztásoknak ezzel még nincs vége és a megosztás fogalmát a közösségi oldalakon kívül is értelmezhetjük. Megszületett ugyanis az angolul "sharing economy"-nak, azaz megosztásos gazdaságnak nevezett jelenség, amit már a gyerekek is ismernek - legalábbis az Airbnb-t szinte mindenki ismeri.

A justpark.com (egyébként parkolási lehetőséget megosztó) oldal körkérdésére különféle ötletek érkeztek, mi lehet megosztható vagy elcserélhető, hogyan lehetne közösen használni vagy egymásnak kölcsönadni ritkábban használt eszközeinket, vagy akár tudásunkat, szellemi javainkat megosztani másokkal. Lássuk az ötleteket!

Pénz, kocsi, szörfdeszka

Még mindig a legtöbbeknek a "pénz" ugrik be, ha kölcsönadnának-kölcsönvennének. Ezt rögtön követi a közös feladatmegoldás (házimunka és egyéb kötelezettségek), az autók vagy szállások megosztása, a használtcikkek adásvétele. De meglepően sokan említették tudásunk megosztását tanítással, főzhetünk egymásnak, vagy felkészíthetjük a másikat valamilyen vizsgára. A megosztás olyan ritkábban használt eszközöknél is népszerű, mint a kerti szerszámok, a motorcsónak vagy a sátor. A lista közepén végezte a rendezvényszervezés, gyerekfelvigyázás, takarítás felajánlása valaki számára, a tanácsadás, a webdesign, a drágább cuccok (designer ruhák, hangszerek, sporteszközök) közös használata vagy költségeinek megosztása. Irodát vagy zenei stúdiót is sokan használnának megosztva, sőt energiát is termelnének és fogyasztanának afféle közösségi módon.

Kérjük kölcsön másokét vagy cseréljünk szolgáltatást!

Néhány országban a személyes fogyasztás sokaknál elérte a határt: arra már nincs további forrás, hogy raktárat béreljünk további tárgyainknak, és egyre többeknek gondot okoz a nagyobb, ritkább tárgyak gondozása, költségeik viselése. A józan ész is azt sugallja: amit nem használunk minden nap, lehetőleg osszuk meg másokkal: a gyerekeink már annak tudatában nőnek fel, hogy az anyagi és szellemi javak is megoszthatóak - persze nem minden és nem feltétlenül ingyen.

Amit sokan megosztanának, arra előbb-utóbb alkalmazás is születik, hogy minél egyszerűbben bonyolódhassanak le a cserék. Nem igazán a fájl-és zenemegosztókra gondolok itt elsősorban (bár teljes iparágakat alakítottak át), inkább az Airbnb-hez hasonló alkalmazásokra, a couchsurfing modellre, amellyel a világ szinte bármely táján lelhetünk ingyenes szállásokra, ha mi is felajánljuk saját hajlékunkat, a közösségi irodák egyre terjedő rendszerére, vagy a "szolgáltatáscsere" oldalakra, ahol például hegedűórát cserélhetünk kutyasétáltatásra, bébiszittelést fűnyírásra.

Ezt megosztom!
Cserebere fogadom….

A játékokat önmagukban is lehet cserélni – az Írországban fejlesztett Appytoy nevű (ingyenes) alkalmazás segítségével feltöltött játékok értéke egységesen egy Appytoy pont, a felajánlott holmit, ha valaki elviszi, a megszerzett pontot másoknál lehet „elkölteni” a rendszeren belül. (Azért a pénzt sem iktatták ki teljesen, ha valaki csak vásárolna, akkor egy pont értéke 1,99 Euro). Az alkalmazás helyérzékeny, tehát nem kínál fel játékot, amiért esetleg megyehatárokat kéne átlépni. Az amerikai ParqEx alkalmazás vagy a már emlegetett, londoni JustPark segítségével pedig parkolóhelyet bérelhetünk helyben lakóktól, ha gyerekeinket valamiért abba a városrészbe, helyszínre kéne fuvaroznunk, és szűkös a parkoló kínálat a környéken. A parkolás mellett a közlekedéshez kapcsolódó járművek megosztása is előkelő helyen szerepel a világon mindenhol a megosztható dolgok között: ebbe a sorba illik a GreenGo és a Mol Limo, amelyekkel kerültek közösségi használatba, a Bubi, közösségi kerékpármegosztó rendszer is.

Gyerekek számára nem ismeretlen a csere

A gyerekek egyébként érdekesen viszonyulnak a megosztáshoz: van, aki EZ AZ ENYÉM! felkiáltással, vicsorogva őrzi azt is, amit egyébként nem is nagyon használ, mások pedig boldogan csereberélik a holmijukat vagy adják kölcsön – a cserével néha fejfájást okozva a szülőknek, hiszen a pénzben kifejezett értékét kicsi korban nem ismerik a tárgyaknak, ezért vidáman elcserélnek egy rollert egy menő focistakártyára.

Nagyobb iskoláskorukban egyébként hamar felismerik, hogy bizonyos dolgok (például épp a digitális javak) úgy oszthatóak meg, hogy mi is vidáman használhatjuk őket tovább. Bár az aznapi házi feladat megosztásáról lebeszélném a kiskorúakat, miért is ne használják egymás jól sikerült prezentációját, vizuális sablonjait, saját készítésű oktatóvideóikat. Akik maguk is készítenek ilyeneket, azok hamarabb felismerik: bár korlátlanul „oszthatóak” és „szaporíthatóak” a digitális javak, egyszer valaki, valamikor megdolgozott értük, ezért nem feltétlenül várható el, hogy ingyen adja tovább ezeket másoknak. Ha egyre többen kerülünk át a tartalom-előállítói, szoftver/videó/e-tudás előállítói oldalra, akkor fogyasztóként is (talán- sóhajszmájli) felelősebb módon viszonyulunk majd más munkájához. Amit pedig nem használunk ki teljesen, azt bátran osszuk meg, akár a könnyű lebonyolítást segítő alkalmazásokon keresztül.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai