Érték vagy árucikk? – Gyerekek az Instán

Az influenszerek évtizedében akarva-akaratlanul hatnak szülői magatartásunkra azok a minták is, amelyeket a hagyományos és a digitális médiában tapasztalunk. Persze, nekem biztosan nem kínál majd fel egyetlen bababolt sem felső kategóriás babakocsit vagy gyerekülést azért cserébe, hogy vigyorgó totyogóm képével népszerűsítsem őket, de ha az Instagram-feedet átpörgetve egyik babás szponzorált tartalom után következik a másik, az befolyásolhatja azt, én milyen gyakran érzem szükségét annak, hogy a gyerekekről is posztoljak. Forintra, dollárra, vagy épp csak lájkra fordítható érték a gyermek, vagy inkább őrizendő kincs, akinek fotóit jól meggondolva osztjuk csak meg? Ennél összetettebb a kérdés.

Mindent vagy semmit?

A legtöbbször megmutatott gyermekeket és szüleiket a kereskedelmi tévék nézői és a bulvármédia fogyasztói jól ismerhetik. Amikor arról olvasunk, hogy a Híres Szép Nő vajon hány tízmillió forintos bevételre tett szert Instagramján annak köszönhetően, hogy mára külön élő férjével közös gyermekét is bevonta a szponzorált tartalmakba, vagy éppen egy Külföldi Realitysztár indít kislánya nevével almárkát sminktermékei közt, akkor az egyik végletet tapasztaljuk. Ugyanakkor ott van a Magyar Színésznő is, akinek extra kromoszómával született babája kapcsán akadtak médiamegjelenései, de a picit soha, egyetlen alkalommal sem láthattuk premier plánban, vagy a tehetségkutatóban Feltűnt Énekes, akinek kislányáról ő és az édesanya egyaránt posztolnak, de szemérmesen, arcát nem láttatva. És végül ott az Amerikai Színésznő, aki bőven negyven fölött vált édesanyává, a pici születését egy szöveges Instagram-posztban tudatta rajongóival, de semmi többet nem tudhatunk gyermekéről azóta sem. Vagy a Másik Színésznő, aki ismert színész férjével két csemetét nevelget, akiket soha nem mutogat, sőt, legutóbbi Insta-posztjaiban saját tökéletességéről is igyekezett lerántani a leplet azzal, hogy rámutatott, a photosopolt valóság más, mint a mindennapi valóság.

Nincsen szülői útmutatás

Nem nehéz összezavarodni, és azon gondolkodni, vajon mi is a „helyes”, ha ennyiféle lehetőség akad. Főként azok esetében, akiknek szülei teljesen analóg gyermekkorukban legfeljebb pókhálómintás rizspapírral elválasztott fekete kartonlapokból álló, becsben tartott családi albumba ragasztották be a gondosan kiválasztott fotókat a gyerekekről. Én egy hét alatt több képet készítek a két gyermekemről, mint amennyi egy ilyen albumba rólam bekerült óvodás koromig. Kit kövessek? Maradjak analóg? (Bizony, jó lenne egy ilyen albumot időnként elővenni, most már állíthatom, hogy évek óta tervezem a képválogatási projektet, de eddig elmaradt.) Hogyan legyek digitális? Mi vezéreljen?

Saját szabályok és következetesség

Az egészen biztos, hogy sem a gyermekeit sosem mutató, sem a reklámtól sem tartózkodó anya nem szereti kevésbé vagy jobban gyermekét, mint az, aki tarkójáról készít csak képet, vagy legfeljebb havonta tölt fel egy fotót. A döntésben nálam az arany középutat az hozta meg, amikor Instagram-fiókomat priváttá tettem, egyúttal eldöntöttem, hogy nem igazolom vissza azokat, akiket nem ismerek, vagy akiknek nem mutatnám meg a fotóalbumomat otthon. Ezzel együtt sem teszem közzé a gyerekek életének minden másodpercét követőim részére, de megértem azokat is, akiknek ennyi sem fér bele. Biztos vagyok abban, hogy magánszférát már a legkisebbeknek is kell adni, digitális térben is. Épp ezért nem tenném gyermekem képét reklámfelületté, nem indulok gyermekfotó-pályázatokon, mivel ezekkel megnyirbálnám ezt a jogukat. Teljesen ugyanakkor nem rejtem el egyiküket sem, életem részeiként kedves vagy fontos pillanataikat megosztom egy szűrt közönséggel, betartva a fotóposztolás szabályait (meztelen, síró, ellenkező gyermekről nem is készülhet kép, és a hiszti sem megörökítendő, hanem megoldandó). Fontosnak tartom e téren a következetességet, ez segít eldönteni, hogy sok lesz-e az a harmadik poszt a héten a gyerekekkel, vagy nem. Így marad a gyermek érték, amit időnként meg is mutatok, anélkül, hogy árucikk lenne.

Ajánlott cikk

Meztelen, sír, nem akarja – ne posztold a gyerekfotót!

Túl könnyelműek vagyunk a gyerekfotókkal. Ideje lenne észhez térni! Elmondjuk, hogy milyen képeket ne posztoljon sohasem a szülő!