Digitális kelengye: kell az újszülöttnek Instagram-fiók?

Sokáig azt hittem, elég az a fejtörés, amit egy születendő gyermek névválasztása jelent... aztán megtudtam, hogy van, aki legalább ilyen komolyan veszi a felhasználónév-választást is. Szüleinknek még eszükbe sem juthatott, hogy születésünkkor lefoglaljanak-e számunkra Instagram, Facebook és Gmail-felhasználóneveket, ma viszont ez is dilemma lehet, amikor a gyermek első digitális lábnyomait tervezgetjük.

Profil helyett képgyűjtemény

Mielőtt bármi ilyesmibe vágnánk a fejszénket, fontos tudni, hogy a legfontosabb közösségi oldalak használata korhatárhoz kötött. Az Instagram és a Facebook egyaránt 13 évnél húzza meg a felhasználók életkorának alsó határát, és ez alól az sem ad felmentést, ha gondviselőként szeretnénk helyettük fiókot nyitni. Az Instagram semmiféle kibúvót nem is kínál ez alól, a Facebook pedig alternatívára hívja fel a figyelmünket: képgyűjteményt készíthetünk gyermekünkről. Ehhez adatlapunkon családtagjainkhoz kell adnunk a gyermeket, majd ott kell képgyűjtemény létrehozását kezdeményezni. Ebben a gyermek másik szülője is részt vehet, abban az esetben, ha meg van jelölve a gyűjtemény létrehozójának adatlapján, mint partnere.

Egy ilyen képgyűjteményben csak a szülők által megjelölt fotók jelennek meg, vagyis kicsit másképp működik a dolog, mint amikor egy regisztrált felhasználót taggelünk: a nagynéni, a nagymama vagy a keresztanya nem tölthet fel megjelölt fotót a gyermekről. Hasonlatos a folyamat ugyanakkor annyiban, hogy azok láthatják a képeket s rajta a jelölést, akik a kép közzétételekor az adatvédelmi beállítások szerint erre jogosultak. Vagyis, ha a nagyi fotóján jelöljük meg az unokát, a nagyi összes ismerőse is látni fogja a jelölést.

Felügyelt felhasználói fiókot nyithatunk

A Gmail is a bűvös 13 éves korhatárt hirdeti, de itt létezik kibúvó: ez nem más, mint a Family Link alkalmazás. Ha még nincsen 13 éves a gyermekünk, de szeretnénk neki email-címet létrehozni, a valós életkor megadásával és a Family Link használatával készíthetünk neki. Ez a későbbiekben, amikor a gyermek már ténylegesen használni fogja a felhasználói fiókot, hasznos lesz: alkalmazások letöltéséről értesít, illetve beállíthatjuk rajta keresztül, mennyi képernyőidőt engedélyezünk a gyermekünknek – sőt, helymeghatározással is segít minket, ha aggódunk érte.

A gyermekjogokra figyelni kell

Nem érdemes tovább kerülgetnem az alapvető kérdést: egyáltalán mi értelme van annak, hogy az újszülöttnek email-címe, Facebook- és Instagram-profilja legyen? (Mert ha akarjuk, lesz: pofonegyszerűen bármelyiket létrehozhatjuk neki, ha az életkor kozmetikázásával 13 évesnek „hazudjuk” őt. Bár erre senkit se bíztatnék.)

A szülők, akik fontosnak tartják, aggódhatnak azért, hogy 13 év múlva szabad lesz-e például a „gyermekneve@gmail.com” cím. Hihetnénk, hogy ez ritkább név esetén egyértelmű, én azonban azóta, hogy ritkának gondolt, sváb lánykori vezetéknevemmel belefutottam abba, hogy a szakmában dolgozik egy kolléganő, akinek mindössze két karakterrel tér el a neve az enyémtől, nem lepődök meg semmin. 

Szóval van, aki egyszerűen be akarja biztosítani, hogy a megfelelő, trükközés nélkül létrehozható fiókok elérhetőek legyenek majd a gyermeknek, amikor/ha szüksége van rájuk. Mások jónak tartják, ha digitális platformon tudják megosztani a kicsi életének első éveit, és ezt örökségként át is akarják adni majd neki, ezért nem felel meg nekik a saját profilon történő közzététel. Utóbbi esetben nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni két dolgot: egyrészt azt, hogy a gyermek számára később roppantul kínos is lehet, ha találkozik az első évek fotóival és videóival saját profilján, másrészt pedig személyiségi jogait abban az esetben is tiszteletben kell tartanunk, ha szülőként cselekszünk. Ne éljünk vissza a lehetőséggel, ne töltsünk fel olyan tartalmakat, amelyek veszélybe sodorhatják, vagy rá nézve megalázók, és ne tegyük ki őket már pár naposan potenciálisan ezek, vagy még többek figyelmének.