A kommunikációnak mindig is fontos részét képezték az érzelmek. A testbeszédből, a hangsúlyból olyan visszajelzéseket kaptunk, amik segítettek abban, hogy a szándékok, a hatások és a hangulatok között minél nagyobb biztonsággal tudjunk navigálni. Élőben mindez természetesnek tűnik, az online világban azonban az emojik, a hangulatjelek és újabban a gif-ek (rövid mozgó képek) navigálnak minket több vagy kevesebb sikerrel. Pótlék lenne csak mindez, vagy egy új nyelv van kialakulóban?
Ha belegondolunk, komoly különbségek lehetnek abban, ahogyan az emojikat és a hangulatjeleket értelmezzük, vagy használjuk. A generációk között a digitális világban épülhetnek hidak, de az biztos, hogy a szokásokban időnként komoly eltérések vannak.
A fiatalabbak hajlamosak több emojit használni, sajátos testbeszédként alkalmazva őket a beszélgetésekben. Jobban is ismerik ezeket a jeleket, hiszen a chaten gyakran megesik, hogy csupán emojival üzennek vagy válaszolnak egymásnak, és jelentősége van annak is, hogy hány darab érkezik ugyanabból a jelből, így utalva az adott érzelem intenzitására. Külön érdekesség, hogy akik érzelmileg impulzívabbak, azok online is sokkal több (akár ismétlődő – pl. sok szívecske vagy mosolygós, sírós fej) emojit használnak, szemben azokkal, akik offline is visszafogottabb karakterűek. Kulturális különbségekről is beszélhetünk, nyugaton a száj formájával üzenünk örömöt, nevetést, szomorúságot vagy pl. csodálkozást: :) :D :( :O de Japánban mindezt a szem formája adja át: ^_^ -_- T_T O_O .
A fejlődés, mint a digitális világban általában, a képi érzelem-nyelvben is gyors és folyamatos. Az emoji csomagok állandóan bővülnek és sok esetben ma már személyre szabhatók. A mozgáskorlátozottak többféle jelet kaptak, de személyre szabhatjuk, hogy az arcokat, gesztusokat milyen bőrszínű emoji mutassa. A családok és a párkapcsolatok sokszínűségét támogatandó az azonos nemű szülőket gyerekekkel megjelenítő, valamint azonos nemű párok ikonja is elérhetők, de a vallási szertartások és az ide kapcsolódó tevékenységek köre is kibővült az elmúlt évek alatt. 2019 tavaszától pedig a menstruáció is emojit kapott, hogy a szégyen és a stigmatizálás helyett a természetes hozzáállást erősítse. Egyre komplexebb dolgokat tudunk emojikkal egyre pontosabban elmagyarázni.
Az emojikat is kutatják, és egyre érdekesebb dolgok derülnek ki az emojik, emotikonok világáról. Például agyunk hasonló aktivitást mutat egy ilyen jel láttán, mintha élő arcot látna, és igaz ugyan, hogy az intenzitás kissé gyengébb, ettől még az információ és a „letapogatás” valós. Érzelmeink átadása, az önkifejezés és a társas kötelékek kialakítása szempontjából tehát fontosak a hangulatjelek és így az élőben látott testbeszéd megfelelői az online térben.
Megfigyelték ugyanakkor azt is, hogy aki túlzottan az online térben kommunikál és ápol kapcsolatokat, az az élő beszélgetések fenntartására, a testbeszéd leolvasására, valamint a szociális kapcsolatok kialakítására való képessége terén egyre gyengébben teljesít.
A kommunikáció hangulatjelekkel és emojikkal tűzdelt formájától színesebb lesz a világunk, és majdhogynem egy különálló nyelvről beszélünk, de fontos tudatosítani azt is, hogy az élő találkozás és beszéd még mindig árnyaltabb és sokrétűbb.