Egyre több területen találkozhatunk hologrammal, és már nem csak "látványos", hanem "hasznos" is - ezért mindenképp érdemes megismertetni vele a gyerekeinket. A hologram használható az oktatásban, a virtuálisvalóság-alkalmazások és mérnöki modellezés során, de beleszeretett a szórakoztató-és reklámipar is.
Mi a hologram és mire jó?
A hologram a fénytörés tulajdonságainak felhasználásával jelenít meg egy képet egy bizonyos anyagon vagy felületen, és a kép háromdimenziósnak látszik az emberi szem számára. Megfelelő megvilágításban a minta az eredeti "fénymezőt" jeleníti meg, amely vizuálisan mélységeket, perspektívát láttat, méghozzá úgy, hogy az eredeti tárgy látványához hasonlóképpen, ha a képet különböző szögekből vizsgáljuk, változik, mit látunk.
Eredeti formájában a hologramot megjelenítő felületet lézerfénnyel kellett megvilágítani. Ha mikroszkopikus részleteket is látni akarunk, akkor most is erre van szükség, de a "szokványos" megjelenítéshez általában elég a "közönséges" fényforrás is.
A technológia fejlődésével a statikus (álló) hologramok után megjelentek a mozgó változatok is, ma már egészen nagy méretben is.
Az út, ahogyan a hologram mindenki számára láthatóvá vált
A magyar származású Gábor Dénes (Dennis Gabor) 1971-ben kapott fizikai Nobel-díjat az innovációért, amely korábbi elektronmikroszkópos kutatások "véletlen" melléktermékeként jöhetett létre a negyvenes évek közepén, de az optikai holográfiában igazi áttörést csak a hatvanas években hozott a lézer kifejlesztése. Ahogyan a lézerdiódák egyre olcsóbbá váltak és egy egyszerű DVD-lejátszóba is megérte beépíteni őket, úgy tudták széles körben adattárolási képességeit is kiaknázni. A nagyméretű "hologram-kivetítők" azonban még most is drágák.
A tudományos kísérletek és kutatás után a hologramot felfedezte az ipar, az oktatás és a művészet is. Erősen támaszkodik technológiára a biztonságtechnika: holografikus jelzés, matrica bizonyítja a tárgy eredetiségét, sértetlenségét (hitelkártyák, műszaki eszközök). Használják a hologram-technikát az autóipari tervezésben, az orvosi modellezésben, optikai adattárolásban is.
3D, de nem hologram
Háromdimenziós képet nemcsak hologramként készíthetünk. Nincs hologram a speciális szemüveggel élvezhető "háromdimenziós" moziban - ott vagy két kameraállásból vesznek minden jelenetet, vagy számítógépes képalkotó eljárással hozzák létre a két perspektívát.
Számítógépes grafikai eljárásokkal is lehet "háromdimenziós" hatást elérni, ám ezeknek semmi köze a hologramhoz.
Fotó: Instagram @ircustheaterroncalliHol találkozhat vele a gyerek most, és hol, ha majd felnő?
A gyerekek elsősorban művészeti alkotásokban, oktatási-szemléltető alkalmazásokban találkozhatnak a hologrammal legtöbbször a közismert, eredetiséget igazoló matricákon túl. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy felnőttkorukra a hologram használata teljesen megszokott lesz az orvosi anatómiában, az adattárolásban és formák, jelenségek modellezésében, de látható lesz színpadon és reklámokban is.
Egyre több országban tiltják be a cirkuszi állatszámokat, ezért a cirkuszi elefánt és majom is hamarosan csak illúzió lesz a porondon. Egy német cirkusz már hologramokat szerepteltet valódi állatok helyett, de arra vannak kísérletek, hogy elhunyt énekesek, színészek hologramként térhetnének vissza a színpadra.
A virtuális valóság vagy a "kevert valóság" hologramjait jeleníti meg a Microsoft pár napja forgalomba került HoloLens-e: a készülék meglepően könnyű, és közvetlenül a szemgolyó mozgását követi le. A kézen viselhető eszközrésszel pedig "megcsippenthetünk" egy hologram-tárgyat. Lehet firkálni is a levegőbe, azonban ennek eredményét jelenleg csak a HoloLens viselője láthatja. Nem videojátékosoknak, hanem elsősorban üzleti és ipari felhasználóknak (pl. autógyártóknak, mérnököknek) szánták: segítségével például egy távoli szakértő tud egy helyszíni technikusnak segíteni egy bonyolult eszköz javításában. És igen, bármilyen hihetetlennek is tűnik, ez nem egy filmes trükk, hanem a közeljövő!
