Amikor a gyereknek megengedjük, hogy regisztráljon a Facebookra (hivatalosan 13 éves kor fölött lehet), érdemes felkészíteni őt (és magunkat) a biztonságos használatra. A közösségi oldalak biztonsági beállításairól, a család szerepéről az IT szakértőt kérdeztük. A Facebook is segít
„A Facebook a maga módján igyekszik valamennyit segíteni. Ha valaki a valós életkorával regisztrál, akkor a 13-18 életév között szigorúbbak az alapbeállítások, például alaphelyzetben nem publikusak a posztok, és nem publikus a profil. Kívánságra ez persze bármikor módosítható, de az alapbeállítás legalább valamennyire védi a kiskorúakat.” – mondta el Csizmazia-Darab István, IT biztonsági szakértő, aki hasznos gyakorlati tanácsokat is ad: „Időnként fésüljük át a biztonsági beállításainkat, nézzük át, miket engedélyeztünk, és milyen alkalmazásokat, engedélyeket, ismerősöket, posztokat tiltunk le. Legyünk kreatívak a jelszavak használatát illetően. A tapasztalat azt mutatja, hogy a rövid, bugyuta, sablonos jelszóhasználat komoly kockázatot jelent arra, hogy illetéktelenek is be tudnak lépni a nevünkben. Ha ezt még súlyosbítjuk azzal is, hogy egy jelszót több helyszínen is használunk, ezzel további kellemetlenségeknek tesszük ki magunkat. Beszéljük meg a családtagokkal, hogy a jelszó szerepe éppen az, hogy titkainkat és magánéletünk másra nem tartozó részleteit óvja az illetéktelenektől.”
Ha a közösségi oldalra regisztrálunk, javasolt, hogy az e-mailcímünkkel tegyük ezt, ne pedig a telefonszámunkkal, tanácsolja a szakértő. Ugyanis a későbbiekben a telefonszámunkat használhatjuk a kéttényezős hitelesítéssel (kétfaktoros autentikáció) a biztonságosabb beléptetéshez. Emellett létezik „jelentem” gomb a zaklatások visszaszorítása érdekében, valamint a közösségi oldal az Interpollal is jó kapcsolatban van, így visszaélések – például pedofília – esetében igen gyorsan tudnak lépni a gyermekek érdekében.
Kérjük meg a gyereket, hogy ne álljon szóba idegennel. Egyezzünk meg abban a szabályban, hogy ismerős felvételét és fotó megosztását előbb mindig beszélje meg velünk. Ha esetleg a gyerek időnként mégis hibázik, akkor türelmesen és szeretettel kell megmagyarázni, hogy pontosan mi volt a hiba, és hogyan lehet mindezt legközelebb jobban csinálni. Ebből a tanulásból a család minden tagjának ki kell vennie a részét, javasolja az internet-biztonsági szakértő.
A „mi volt az iskolában?”, „milyen volt az edzés” kérdésekhez hasonlóan beszélgessünk rendszeresen gyermekükkel arról, hogy mi történt vele a virtuális térben. „Segítsenek nekik megérteni, hogyan lehetnek biztonságban, mikre érdemes figyelni, hiszen a biztonságos internethasználattal kapcsolatos ismeretek elsajátítása fogja megvédeni később az incidensektől. Ha tisztában van azzal, hogy ha így döntök, ez történhet, ha úgy döntök, az történhet, ha bajban vagyok, ide fordulhatok – akkor ezzel egyúttal mintegy felvértezzük új, ismeretlen helyzetekre is” – mondta el Csizmazia Darab István. Az én lányaimnál nagyon jól működnek ezek a megoldások: mindig szólnak, ha ismeretlen ember jelöli be őket, soha nem jelölnek vissza olyat, akit nem ismernek személyesen, és a képfeltöltés előtt is kikérik a véleményemet. (Ilyenkor arra is fel szoktam hívni a figyelmüket, hogy mielőtt feltöltenek egy szelfit, nézzenek a hátuk mögé, hogy ne legyen a képen a szobájukban széthagyott koszos zokni, szekrényből kikandikáló ruha, esetleg száradó kiflicsücsök az íróasztalon.)