12 nő, aki megérdemli, hogy a lányok példaképe legyen

Mindenkinek szüksége van példaképekre, akik fel tudják kelteni az egyéni ambíciót, és sikertörténetükkel erőt tudnak adni a lehetetlen helyzetekben is. 12 olyan nőt mutatunk, akinek nincs Instagram-fiókja, pedig életük és munkásságuk példakép lehet mindenkinek.

Ada Lovelace

200 évvel ezelőtt született, ráadásul és férje lévén járt neki a grófnő titulus. Apja nem más, mint Lord Byron, az ismert költő, aki leginkább rossz hírével járult hozzá Ada neveléséhez: Ada anyja rettegett, hogy az apja őrültsége – mert exférjét őrültnek tartotta – gyermekén is elhatalmasodik, ezért kiskorától matematikára és természettudományokra tanította. Ada élvezettel szívta magába a tudást, és a tudományos élet ismert alakja lett. Leírást készített az első mechanikus számítógéphez, amit Charles Babbage tervezett. Sokan az első számítógép-programozónak is tekintik, mert programokat írt a géphez, de a korabeli dokumentumok alapján az tűnik valószínűbbnek, hogy Babbage írta a programokat, Lovelace viszont hibákat talált benne, amiket javított.

Magyarországon a lányok hagyományosan nem választanak olyan nagy arányban műszaki és természettudományi tantárgyakat és matematikát, mint az indiai lányok. Arra szeretném bátorítani őket, hogy gondolják át a technológiai karrier lehetőségét – mondja Amrita Gangotra a Vodafone Magyarország műszaki vezérigazgató-helyettese.

Vodafone azért hívta létre az eddigi legnagyobb léptékű, nemzetközi programot a Code First: Girls együttműködésében, hogy minél több lány ismerkedjen meg a programozással és az informatikában rejlő remek karrierlehetőségekkel többek között Magyarországon is.

Joan Clarke

2014-ben mutatták be Benedict Cumberbatch főszereplésével a Kódjátszma (The Imitation Game) című filmet, amely a zseniális matematikus Alan Turing életéről szól. A felkavaró és szívszorító filmben Keira Knightley formálta meg Joan Clarke alakját. Turing és Clarke a II: világháborúban kódfejtőként együtt dolgozott és törte fel a megfejthetetlennek hitt Enigma-kódot és mentette meg több százezer ember életét. Mindketten lenyűgöző lángelmék voltak, de igen „rossz” korban éltek. Turingot homoszexualitása miatt üldözték és ítélték el – és csak halála után 59 évvel, 2013-ban részesült utólagos királyi kegyelemben -, Clarke-ot pedig szexista megkülönböztetés sújtotta. Az idő azonban őket és a tehetségüket igazolta.

Frances Spence, Jean Bartik

Frances Spence és Jean Bartik szintén a számítástechnika őskorában fordult az új tudomány felé és az ENIAC-on, az első programozható számítógépen dolgoztak, de nem csak feltérképezték a gép működését, hanem programozták is.

Ida Rhodes

Ida Rhodes matematikai tehetsége már gyerekkorában is megmutatkozott, majd nem meglepő módon matematikából doktorált is. 1940-ben kezdett el számítógépekkel foglalkozni. Az ötvenes évek elején kifejlesztette a C-10 programnyelvet. 1952-ben egy konferencián arról beszélt, hogy a személyi számítógép és a számítógépes hálózatok elterjednek majd és ezzel tulajdonképpen azt a jövőt jósolta meg, amit most élünk.

Lois Haibt

Lois Haibt szintén a számítástechnika úttörői közé tartozik. Tagja volt annak a 10 fős IBM csoportnak, akik kifejlesztették a FORTRAN programozási nyelvet. Három évet töltöttek a nyelv fejlesztésével és az új programnyelvvel a matematikai számítások optimalizálását tűzték ki célul. Később az elektronikus tőzsdék is ezt a kódot használták, sőt van, amelyik a mai napig használja.

Grace Hopper

Grace Hopper elsősorban programnyelvekkel foglalkozott: ő írta az első compilert (fordítóprogramot), amely valamely programozási nyelven írt programot képes a számítógép számára lefordítani, és ő vetette fel az első számítógéptől független programnyelv ötletét, ami a COBOL lett, és aminek ő maga is tervezője volt. Meggyőződése volt, hogy a programokat nem gépi kódban, hanem az angolhoz közel álló nyelven kell írni. Mindkét dologban igaza volt és irányokat mutatott. A COBOL több változáson ment keresztül, de a mai napig használt programnyelv.

Katherine G. Johnson, Dorothy Vaughan és Mary Jackson

A közelmúltig Katherine G. Johnson, Dorothy Vaughan és Mary Jackson neve csak kevesek számára volt ismert, pedig nélkülünk John Glenn nem kerülte volna meg a Földet. Legnagyobb örömünkre 2016-ban elkészült A számolás joga (Hidden Figures) című film, amely inspirálóan és  óriási szívvel mutatja be életüket és munkásságukat. – Minden lánynak látnia kell ezt a filmet! - Mindhárman azért kerülhettek a NASA kutatóközpontjába, mert a háború után az intézmények súlyos szakemberhiánnyal küzdöttek. Így felvettek nőket, sőt színes bőrű nőket is, miközben Virginiában és az USA többi déli államban még érvényben voltak a faji megkülönböztetést előíró törvények. Tehetségük és kitartásuk azonban erősebb volt minden gátló tényezőnél: Katherine G. Johnson nélkülözhetetlen röppályaszámításokat végzett, Mary Jackson űrmérnök lett, Dorothy Vaughan pedig nagyon jó szemmel vette észre, hogy az „emberi számológépeket” nagyon gyorsan le fogják váltani a számítógépek és önképzéssel a NASA egyik első programozója lett.

Margaret Hamilton

A Holdra szálláshoz is kellett egy nő, mégpedig Margaret Hamilton. Végigjárta a ranglétrát, míg végül az Apollo űrprogramjában használt fedélzeti navigációs szoftverek vezető fejlesztője lett. Az ilyen rendszerekben a hibák végzetesek, így ő nem egyszerűen programozott, hanem rendszerben gondolkodott, a programok megbízható működéséért dolgozott. Olyan koncepciókat hívott életre, amelyek a mai napig használatosak.

Barbara Liskov

Barbara Liskov volt az első nő az USA-ban, aki számítástechnika tudományokból doktorált. Leginkább az foglalkoztatta, hogyan lehet tökéletesíteni programokat, hogyan lehet jobb szoftvereket fejleszteni. A hatékonyság érdekelte, és ez olyan eredményeket hozott nekünk, mint a számítógépes játékok és az e-mail.

A bemutatott 12 nő nélkül nem olvashatnád ezt a cikket az okostelefonodon vagy a számítógépeden, oszd meg ezt a cikket és vidd tovább a hírüket!