Pixelnosztalgia: a retrónál is retróbb játékok

Pixelnosztalgia: a retrónál is retróbb játékok

Emma | 2016.12.27 | Olvasási idő: 6 perc
Emma
41 éves
2 gyerek édesanyja

Meghitt-meghatott röhögésekbe és féktelen játékmaratonba fulladt az a nap, amikor elkezdtem ezt az összeállítást. A retró videójáték-élmények egyeztetésért felhívtam ugyanis az egyik öcsémet, együtt pedig egyre csak növesztettük a listát, és közben még muzeális kincsek is előkerültek.

Letűnt szavak, régi pittyek

Még mielőtt a konkrét játékokhoz jutottunk volna, a tudatunk mélyéről előbukkanó szavakat és hangulatfoszlányokat ízlelgettük újra. Commodore? Atari? Spektrum? Sega? Game Boy? Na, és amit biztos nem ejtettünk ki a szánkon már vagy 25 éve: kvarcjáték!!! Meg aztán a joystick… és hogy kazettáról ment a játék (ugye mindenki megpróbálta ezeket hangként is lejátszani a sztereó magnón)? Hú, és az igazi király az volt, akinek kétképernyős kvarcjátéka volt. Vagy napelemes! És emlékszel, mennyi volt a rekordod a kígyón? És amikor annyit tetriszeztünk, hogy este a becsukott szemünk mögött is kockák estek lefelé?

Féltve őrzött kütyük

A verbálnosztalgiázás közben tesóm addig kutatott, míg előásta az Egyes Számú Kincset: egy kulcstartós(!!!) kétképernyős Donkey Kong videójátékot. Ennek egy nagyobb változatát birtokolta általánosban az egyik osztálytársam – pontosan be volt osztva, hogy melyik szünetben ki játszhat a liánokon ugráló gorillával, miközben a többiek a háta mögött lökdösődve drukkoltak, hogy a krokodilok meg ne egyék, ha leesik.

Előkerült aztán az a TV-re köthető csuda joystick is, ami a minimálnál is minimálabb grafikájú C-64-es játékok egész tárházát őrzi, hát egy klasszikus Impossible Missiont csak muszáj volt nyomnunk rajta…

Pixelnosztalgia: a retrónál is retróbb játékok

Ma már nem könnyű elhinni, hogy egy monitoron pattogó pötty és két mozgatható pálcika kedvéért akár az ujjgörcs kockázatát is vállaltuk, pedig tényleg órákat voltunk képesek a teniszessel (avagy Pong, ki hogy ismerte) játszani, de a Space Invadersben is ugyanilyen lelkesen lőttük halomra a meghatározhatatlan kinézetű űrizéket. Ezeknek a mai szemmel nevetségesen primitívnek tűnő játékoknak természetesen bőven van rajongótábora, így egyrészt a mai napig is könnyen beszerezhető egy csomó olyan eszköz, amivel simán visszahozhatók a gyerekkori high-tech élmények, másrészt sok klasszikus megtalálható online játszható formában vagy telefonra tölthető applikációként.

Megeszi, lelövi, ugrik

A 80-as, 90-es évek technikai adottságai nyilván nem tették lehetővé a bonyolult meneteket, a látványos grafikákat és a túl összetett feladatokat, így a legtöbb játékban körülbelül annyi volt a teendő, hogy menni kellett, néha ugrani, esetleg lőni – és döbbenetes, de a három lehetőség kombinációjából zseniális örökbecsűek is születtek.

A már többször is említett Tetris mellett két időtlen kedvenc volt: az eleinte csakis Nokia telefonokon lévő kígyós játék, illetve a feneketlen bendőjű színes pöttyök gyülekezete, az ikonikus Pacman. Aki persze volt olyan szerencsés, hogy kicsit komolyabban belemerülhetett az újdonságokba, az játszhatott (és hazudhatott a rekordokról) rengeteget a labirintusos-szörnyirtós Wizard of Worral, a roppant ügyességet igénylő Aztec Challenge nevű, egyéletes próbasorozattal, a vándorló lemmingekkel és persze az örök klasszikus vízvezeték-szerelővel, Super Marióval.

Csak nekünk élmény?

Ha úgy nézzük, a technológiai fejlődésen kívül sok dolog nem változott azóta: akkoriban a gémbojtól való eltiltás lehetősége számított sok családban a legkomolyabb fegyelmezőeszköznek, de már akkor is érvelhettünk azzal, hogy sokat tanulhatunk játék közben (igen, a Play, a Start, a Score és a Game Over sok angol szónak számított).

Ha kicsit nagyobbak lesznek a gyerekeim, biztosan megmutatom nekik, mikkel játszott az anyjuk hatszáz évvel korábban. És szörnyen kíváncsi vagyok már most a leendő reakcióikra, hogy hogyan viszonyulnak a se nem szép, se nem bonyolult, cserébe monoton gépzenés kedvenceimhez – vajon legalább a humorérzéküket megérinti majd az ősjátékokban rejlő báj? Nálunk ez csak pár év múlva fog kiderülni, de nálatok mi a helyzet? Mik a régi kedvencek és mennyire érdeklik most a gyerekeket?

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai