A legtöbb fiatal játszik videojátékokkal. Vagy számítógépen, vagy okostelefonon. Ennek kapcsán általában azt a kérdést szoktuk vizsgálni– és erről már mi is írtunk -, hogy mennyit játszhat egy gyerek videojátékokkal. Viszont ugyanilyen fontos kérdés, hogy mennyibe kerül a videojáték. A videojáték egy olyan műfaj, amit úgy is lehet űzni, hogy az semmibe sem kerül, de akár milliókat is el lehet rá tapsolni.
A legtöbb játék, amit az internetes böngészőkre terveznek, a reklámokból szerzi a bevételét, ezért az érdekük az, hogy minél több ember játsszon velük és minél tovább. Ezért a legtöbb ilyen játék ingyenes. Ezek a játékok általában nem túl komplexek, felépítésükben gyakran a 10-20 évvel ezelőtti videojátékokból merítenek és az ismétlődés jellemzi őket. A játékélmény ára a képernyő oldalán található és néha felugró reklámablakokban kimerül.
A legtöbb boltban kapható játék behatárolható tartományban mozog. A legújabb játékok általában 10 és 30 ezer között kaphatóak, ám pár hónappal később már jóval olcsóban meg lehet vásárolni őket. A pár évvel korábbiak pedig sokszor nem érik el a tízezret sem. A még régebbi, kisebb hírverést kapott vagy kevésbé ismert játékok akár egy-két ezer forintért is megvehetők. Az ár mellett az is fontos szempont lehet a vásárlás során, hogy meddig fog vele játaszani a gyerek. A játékok közötti fő különbség, hogy a játékban mennyi szórakoztató értékkel bír. Vannak akció játékok, amik 4-6 óra alatt végigjátszhatóak. A középkategóriás szerepjátékok gyakran 20-30 órára vannak kalibrálva, és olyan példányok is vannak, amiknek az egyszeri végig játszása is elérheti a 100 órát. Ezek olyan információk, amikre szülőként érdemes előzetesen rákeresni, így tudatos döntésként vehetjük gyermekünknek azt a játékot 10 ezer forintért, amivel több mint 50 órát fog tudni játszani, mint a 30 ezreset amivel csak 5-öt. A tényleges játékidő és újrajátszhatóság több szempontból tevődik össze erről bővebben egy későbbi cikkben fogunk beszélni.
Az „extrák” pár éve ütötték fel a fejüket, de ma már egy olyan bevételszerzési lehetőség, amivel egyre több játékfejlesztő cég él. Így működik: elkészítenek egy játékot, piacra dobják, megvásárolható mondjuk 10 ezer forintért, vagy az előfizetés után (ami pár ezer forint), már játszható is a videojáték. A játék élménye jó, élvezetes, és erre alapoznak. Ha a 10 pályás játék tetszett, vedd meg az utólag kiadott +2 extra pályát még 5 ezer forintért. Szeretnél személyre szabottabb lovagi élményt? Töltsd le a zebra csíkos hátast meg a rózsaszín sárkányemblémás páncélt 2 ezer forintért. Ezekre az extra tartalmakra gyakran jóval több pénzt el lehet költeni, mint amennyiben az eredeti játék került, de a játék teljes egészében élvezhető nélküle is. A türelem valamennyire itt is megtérül, mert idővel többnyire ezeket is meg lehet venni csomagban sokkal olcsóbban.
Ma az egyik legnépszerűbb játékfajta az MMO, erről már esett szó egy korábbi cikkünkben. Mivel ezek olyan online játékok, amiket a játékosok egymással interakcióban akár több száz órán át – igen, akár éveken át! – játszanak, a fejlesztők nem egy fix árért árulják, hanem havidíjat kérnek érte. Ez általában nem túl magas összeg, pár ezer forint, ám az igazi költekezési lehetőség itt is az extrákban rejlik. A legtöbb játékban (amelyek nem MMO játékok), ha minden extrát meg akarunk venni, akkor is átlátható és behatárolható összeget költhetünk. Például 50 ezer forintért megvásárolhatjuk az összes extrát. Az MMO játékokban azonban, mivel ezeknek a játékoknak a játék ideje a leghosszabb (akár több ezer óra) és a játéktér és a játék világa is kiterjedt, sok ezer játékos aktív résztvevővel gyakran komoly gazdaság és pénzforgalom zajlik. A valós pénzünk a játékon belüli pénzre átváltható, amiből ezer és ezer virtuális dolog vásárolható. Mondanom se kell, hogy erre sokkal többet el lehet költeni, mint a pár ezer forintos havidíj.
A freemium játékok kategóriájába tartoznak azok az ingyenesen letölthető játékok, amik koránt sem ingyenesek. Aki nem ismerné a koncepciót, a lényege az, hogy bár ingyenesen hozzáférhető, csak nagyon rövid ideig, vagy korlátozott módon lehet játszani vele. Ingyenesen játszható, mondjuk 15 percig, aztán lelassul, vagy leáll a játékmenet. Ha további életet, nyersanyagot, virtuális pénzt szeretnénk, akkor valós pénzünkkel tudunk azt venni. „Nem sikerült a pálya, megpróbálod újra 500 ft-ért?” „Elfogyott az életed, várj 5 órát vagy vegyél további életet 1000 forintért!” „Nem tudod felépíteni a váradat, mert nincs elég nyersanyagod? Vegyél nyersanyagot!” A fentebb említett extra tartalmakkal szemben itt jellemzően nem „maradandó” dolgokat kapunk, mint további pályák vagy virtuális tárgyak, hanem szinte kizárólag olyan dolgokat, amit elhasználunk, elköltünk a játékban, így egy óra vagy egy nap múlva újra költekezhetünk. Ötszáz forint itt, ezer forint ott, nem tűnik soknak, de a rendszer úgy van kialakítva, hogy szinte bármennyi pénzt bele lehet dobálni, így ahol a gyereknek hozzáférése van a szülők bankkártya adataihoz, ott ezek a játékok szoktak nagy meglepetést okozni a szülőknek. Mindezek után nem kérdés, hogy szülőként mindenképpen érdemes tájékozódni a videojátékokról, és képben lenni gyermekeink játszási szokásairól, valamint megtanítani őket az egészséges keretekre.