Konfrontáció – a gyerek, az okostelefon és a szülők

Konfrontáció – a gyerek, az okostelefon és a szülők

Villányi Gergő | 2020.02.06 | Olvasási idő: 3 perc

A kellemetlen, nehéz, kínos szituációkat mindenki kihagyná. A gyerekek is. Felnőttként tudjuk, hogy vannak helyzetek, amibe bele kell állni, csak így tudunk tisztességes megoldást találni. Hogyan taníthatjuk meg erre gyerekeinket is miközben rengeteget kommunikálunk írásban, chaten, és milyen problémákat okozhat, ha a gyerek nem személyesen teszi meg vallomásait, akár jó, akár nem annyira jó hírekről van szó?

Így egyszerűbbek a hétköznapok!

A „buta” telefonok korában a legfontosabb érv a mobiltelefon mellett az volt, hogy így a gyerek haza tud szólni, segítséget tud kérni és ő maga is hamar elérhető, ha kell. Gyorsan megbeszélhető egy késés, ahogy az is, ha valamiért változik a program, de szívességet is könnyebb úgy kérni, hogy nap közben is elérhető a csemeténk, mintha csak reggel és délután találkoznánk egymással. Az okostelefonok megtartották ezt az előnyt, sőt leegyszerűsítették a kapcsolattartást, hiszen gyakran elég egy chatüzenet és meg lehet beszélni a dolgokat. Azonban nem mindegy, hogy azt egyeztetjük 5 percet késünk, vagy az aznapi kudarcainkat küldjük el pár szóban. 

Telefonon könnyebb bevallani?

Megfigyelhető az a kommunikációs változás, hogy a fiatalok jobban szeretnek online konfrontálódni, mint személyesen.

A kellemetlen, ciki vagy nehéz helyzetekben valóban könnyebbnek tűnhet a képernyők takarásában lenni. Ezek a szituációk azonban az élet velejárói, és élőben tanuljuk meg igazán kezelni őket. Nemcsak a másik ember gesztusait, reakcióit veszítjük el az online kommunikáció során, de az értelmezésüket is. Hasznos tárgyalási, érvelési, önkifejezési lehetőségeket hagyunk ki, ha a chat vagy az online felület marad csak számunkra, mint (kommunikációs) közeg.

Emellett szintén sok kutatás és szakember hívta fel a figyelmet arra, hogy az érzelmek azonnali „kiöntése” azzal járhat, hogy egyfajta érzelmi inkontinencia jelenség lép fel és a türelem képessége, a feszültség elviseléséhez, kezeléséhez szükséges készségek is alulfejlettek lesznek.

Fontos azt is figyelembe venni, hogy online az információ sokkal könnyebben „megy félre”. Ez félreértésekhez vezethet, nem csak a mondanivaló terén, de abban is, hogy valójában mire is számíthatunk. Pillanatnyi megoldásként jónak tűnhet a chaten „lőre küldött” egyes vagy rossz hír, de attól még a konfliktus nem lett megoldva. A szorongás, a személyes találkozás ugyanúgy közeledik és ezen az sem segít, ha chaten már elindul a tárgyalás, a megbeszélés vagy a veszekedés.

Mire tanítsuk a gyerekeinket?

Mindannyian hibázunk és ennek felvállalása, a hibákból való tanulás ugyanúgy a fejlődés része – akár a szülők is mesélhetnek arról, ők miként oldották meg fiatalként a hasonló helyzeteket. Személyes, közeli kapcsolatainkban káros lehet az a gondolat, hogy csak büntetést, szidást kaphatunk, ha nem sikerült valami. A segítségnyújtás, a vigasztalás és a tanulságok levonása egy család életének fontos pillanatait, beszélgetéseit jelenti. Ebben minden családtag részt vehet és sokkal több tudással hagyhatják maguk mögött a kudarcot, megerősödve abban, hogy támogatás és megértés vár minket akkor is, ha elkövetünk hibákat.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai