Hétköznapi tárgyaink időnként nagy – olykor túl nagy - jelentőséget kapnak. Sok gyerek nevet, és ezzel az életében kiemelt helyet, ad a kedvenc játékának, ám az is előfordul, hogy felnőttek a kenyérpirítótól a mosógépig minden háztartási eszközt keresztnévvel látnak el. Ha ilyen nagy becsben tartunk bizonyos tárgyakat, akkor milyen a kötődésünk az okostelefonhoz, amit naponta többször is használunk, amivel elérhetjük egymást, ami segít a tájékozódásban, amin adatainkat, jelszavainkat, fotóinkat tároljuk. A Jexi – Túl okos telefon című film vicces-okos formában erre keresi a választ, viszont a szülőknek nem okoz felhőtlen boldogságot.
Nemrégiben került a mozikba a Jexi – Túl okos telefon című vígjáték, amiben a főhős, Phil (Adam DeVine) igazi telefonfüggő. Ébredéskor a képernyő az első gondolata, zuhanyzás közben is a telefonját nézi és minden gyalog vagy busszal megtett percben a telefonját bújja. Munkatársait alig ismeri, barátai nincsenek, mégis úgy érzi az élete rendben van, hiszen mindent és bárkit elér telefonon, ha pedig kérdése van elég csak bepötyögnie a keresőbe.
Amikor telefonja tönkremegy egy balesetben, egy csúcsszuper, új modellt ajánlanak neki. Így kerül az életébe Jexi (Rose Byrne), a nagyon fejlett mesterséges intelligencia, aki első lépésként elfogadtatja vele a felhasználói szerződést, letölt minden jelszót és fotót, majd igyekszik gazdája életét minden eszközt bevetve jobbá tenni. Nem sok sikerrel.
A film maga görbe tükör és egyfajta társadalomkritika is, hiszen hajlamosak vagyunk mindent telefonnal megoldani. Amíg információt keresünk, ezzel nem tévedünk túl nagyot, de amikor az emberi kapcsolataink vagy a párkeresés kerül előtérbe, ott a digitális világ jobb, ha eszköz marad és nem egy állandóan használatban levő mankó.
Phil bukdácsol az offline valóságban, hiszen nincs sok tapasztalata benne, Jexiről pedig kiderül, hogy a féltékenységet és az érzelmeket is beleprogramozták. A helyzetkomikumok egyszerre viccesek és szívszorítók.
A film ötlete, bármennyire is meglepőnek tűnik, nem új, hiszen a szerelmes számítógép már 1984-ben is szerepelt a filmvásznon a Komputer szerelem (Electric Dreams) című filmben és a gubancokat ott is a technológia túlértékelése, és az online, offline egyensúly felborulása okozta. A nő (Her) című filmben pedig egy magányos férfi és egy intelligens operációs rendszer elményülő barátsága bontakozik ki annak minden szépségével és nehézségével.
A technológia és az okoseszközök tudatos használata, az online/offline egyensúly fontossága mellett egy másik, szomorú jelenséget is megmutat a Jexi. Phil ugyanis nem magától lett kütyüfüggő felnőtt. Szülei már kiskorában telefont nyomtak a kezébe, ha nem akartak vele foglalkozni. Gyerekkora alatt a telefon babysitterré avanzsált, és gyerekként megtanulta, hogy ha el akarja magát foglalni, vagy játékra, társaságra vágyik, ott van neki a telefon. A film vígjátéka ellenére „vészcsengő” a szülőknek, hiszen Phil szülei szándékuktól függetlenül kárt okoztak gyereküknek.
Itt a cikk végén önreklám, de bolondok lennénk, ha nem mondanánk el, hogy a Digitális Család magazinban nap mint nap ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk, szülők és szakértők az okostelefonok gyerekekre és családokra gyakorolt hatásáról gondolkodunk, írunk.