Internet nélkül jobb volt gyereknek lenni?

Internet nélkül jobb volt gyereknek lenni?

Judit | 2019.04.25 | Olvasási idő: 4 perc
Judit
47 éves
2 gyerek édesanyja

Többször hallottam már velem egykorú anyukáktól, apukáktól a kérdést: miért tekintik a mai gyerekek, fiatalok alapszükségletnek az internetet? Hiszen régen is lehetett nélküle gyereknek lenni, sőt, az volt az igazi gyerekkor, amikor még átmentek egymáshoz játszani a gyerekek. Én viszont egyáltalán nem érzem ezt a két dolgot egymást kizáró tényezőknek.

Igen, mi még internet nélkül voltunk gyerekek. Volt a vezetékes telefon (szerencsés esetben), vagy a személyes találkozás. Ez utóbbi fontosságát persze nem becsülném le, de amikor betegen kellett átmenni a szomszédba a leckéért, akkor valószínűleg mindenki hálás lett volna azért, ha a vírusok közvetlen csereberéje helyett inkább chaten beszéljük meg a tananyagot. És bár akkoriban még ritka volt a csoportos projektmunka, ha mégis ilyesmit adtak fel, nem volt könnyű olyan időpontot találni, amikor egyikünknek sem volt ilyen-olyan különórája, vagy egyéb elfoglaltsága.

Azok a bizonyos mai fiatalok

Ehhez képest mit csinálnak azok a bizonyos „mai gyerekek”? Egyrészt szinte folyamatosan kapcsolatban vannak egymással, ami számomra megint csak nem azt mutatja, hogy éppen elidegenednének a barátaiktól. Akikkel egyébként a személyes találkozás is megvan, hiszen együtt ülnek az iskolában, együtt sportolnak az edzésen, sőt, időnként át is mennek egymáshoz, vagyis egyáltalán nem csak digitálisan találkoznak.

Ha a leckére van szükségük, egy pillanat alatt csinálnak egy Facebook-csoportot, ahol a hiányzók is hozzájuthatnak a házi feladathoz. Ha kiselőadást kell tartaniuk, nem csak a papírra leírt vázlatpontok felolvasására hagyatkozhatnak. A képekkel illusztrált ppt-t (fejlettebb esetben a Prezi-ben tervezett, vizuálisan is érdeklődést kiváltó prezentációt) egyszerűen egy pendrive-on viszik be az iskolába, és máris sokkal érdekesebb az előadás, mint ha csak többé-kevésbé döcögve felolvasnának valamit.

Az informatika házit is hálózaton csinálják, vagy pendrive-on szállítják le, a közös feladatokhoz pedig nem kell feltétlenül egy szobában lenniük. Egyszerűen megbeszélik a chaten vagy Skype-on, közben átjönnek a szomszéd szobába vacsorázni, majd visszatérnek a házihoz. Nem sokkal egyszerűbb, mint mindent személyesen, vagy legfeljebb vezetékes telefonon intézni? 

Internet nélkül jobb volt gyereknek lenni?

 

Utazásszervezés öt perc alatt

És lássuk be, a mi felnőtt életünket is sok téren megkönnyítette a digitális világ. Korábban, ha felrémlett egy recept, de nem emlékeztem rá, hol is olvastam, sok-sok szakácskönyvet nyálaztam át, mire végre megtaláltam. Ma egyszerűen csak beírom a keresőbe, és már indulhatok is a konyhába. Ha pénzt akartam átutalni, rezsit akartam fizetni, sorban álltam a postán – ma elintézem két perc alatt, online. Ha vásárolni szerettem volna, a boltokat jártam – ma az egész világ választéka ott van előttem, bármikor bármit megrendelhetek.

De említhetném a nyaralás témáját is. Régen hazacipeltük a katalógusokat az utazási irodákból, végignézegettük, majd beültünk az irodába, és alig fél óra alatt meg is volt a szervezés. Ennek valamivel vagányabb, spontánabb és olcsóbb verziója volt, amikor az utazási irodában eleve a last minute utak mappáját kértük el, és abból választottunk, hirtelen felindulásból. Persze, szigorúan a nyitvatartási időn belül.

Ehhez képest ma egyszerűen kitaláljuk, merre szeretnénk menni, és a konkrét elhatározástól számított nagyjából tíz perc múlva kezünkben a repülőjegy, a szállás, vagy akár egy külföldi koncertjegy – akár éjfélkor is, közvetítő nélkül, a saját igényeinkre szabva.

Nem tudtuk, mi hiányzik

Vagyis igen, lehetett internet nélkül is élni, amikor ez még nem volt része az életünknek. Nem szenvedtünk a hiányától, hiszen egyszerűen nem volt, nem tudtuk, mit kellene hiányolni. Mint ahogyan a lovon járó elődeink sem szenvedtek autó nélkül, ám ez nem jelenti azt, hogy a mostani autósok többsége szívesen cserélné egy deli paripára a lóerőket. Nem gondolom, hogy elviselhetetlenül bonyolult volt akkoriban az élet, azt azonban világosan látom, hogy ma mennyivel egyszerűbb. És azt sem gondolom, hogy a bonyolultabb utat kellene választanom, csak azért, mert vannak, akik azt valamilyen okból „igazibbnak” tartják, mint a ma már egyszerűnek és kézenfekvőnek számítót. Én örülök, hogy a technika időt, energiát spórol nekem, és nem látok bele különösebb ideológiai tartalmat. Mint ahogyan azt sem tagadom, hogy lehet rosszra is használni az internetet – ám ezért már nem az eszköz, vagyis az internet a hibás.

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai