Így kutass családfát a családoddal

A családfakutatás olyan dolog, ami valakinek előbb vagy utóbb eszébe fog jutni a családban, remek móka, nagyon érdekes, összehoz különböző generációkat és olyan családtagokat, akik addig alig kommunikáltak egymással, vagy nem is nagyon tudtak a másik létezéséről. Ráadásul egy olyan projekt, ami gyerekekkel közös hobbink és projektünk lehet, és nagyon sokáig el lehet benne jutni online is. De hogyan kell elkezdeni, és miben lehet a segítségünkre az internet? Mutatjuk.

Először is, a családfakutatáshoz kell egy jó kis rendszerezőprogram. Lehet papíron, füzetbe is, de minek, ha pl. a myheritage.com oldalnak sokkal több előnye van. Az ingyenes regisztráció közben meg kell adnunk pár adatot: szüleink, nagyszüleink nevét, születési évét és helyét (ha nem tudjuk, hozzávetőlegesen, vagy még az se szükséges).

• Tipp: ezt gyönyörűen tudja a gyerek is csinálni. Kérjük meg, hogy vigye be ő az adatokat, segítsünk a kitöltésben. Az oldalra jelenleg a legkésőbb 2004-ben születettek regisztrálhatnak saját néven.

Ezután a program körülnéz, talál-e egyezést a más felhasználók által felvitt adatokkal. Mivel a myheritage.com a világ legnagyobb családfaszerkesztő programja, nagy az esélye, hogy valaki a családjában már nekiállt összegyűjteni az adatokat. Nekem például regisztráció után rögtön 49 személyt talált, akiknek nagy része valóban a családfám része: amikor pedig elfogadtam és a megfelelő helyre illesztettem őket, alig kellett már valamit szerkeszteni rajta. Aztán kiderült, hogy az egyik másodunokanagybátyám, és más távoli rokonok is szeretnek családfakutatással bíbelődni.

• Nézzük át közösen a találatokat! Ehhez elő lehet venni a gyerek Facebookját vagy a miénket, és úgy megadni az egyezéseket.

Miután a program létrehozta a családfámat az elfogadott adatok alapján, módosíthatom: további embereket, ágakat adhatok hozzá, megerősíthetem más családfák hasonló embereivel az egyezést, ezzel összekapcsolva a családfákat, tölthetek fel fotókat és adhatok dátumokat az életutakhoz, pontosíthatok. Segít abban is, hogy egy családfakészítő programot töltsek le a gépre, ahonnan aztán vissza tudom tölteni a felvitt adatokat.

• Nézzük meg, kinek az adatlapján vannak fotók. Keressünk a gyerekekkel közösen, majd töltsünk fel fotókat magunkról és a családtagjainkról: az élőktől kérjünk engedélyt a fotó felhasználására, ami feleslegesnek tűnhet, de adatvédelmi szempontból fontos és erre a gyerekeinket is meg kell tanítanunk. A családfakutatáshoz, természetéből fakadóan, személyes adatok megadása szükséges, ezért körültekintően kell eljárjunk: előzetesen tanulmányozzuk az egyes oldalak felhasználási feltételeit, az adatvédelmi tájékoztatót és szerezzük be a fotón szereplők engedélyét a fotó használatához.
• Keressük elő az elérhető, régi családi fotókat. A gyerekek beazonosíthatják őket, ami jó móka, aztán közösen beszkennelhetjük vagy csak fotózzuk be és töltsük fel őket a megfelelő helyekre.

Ha esetleg a myheritage.com nem szimpatikus, kipróbálhatjátok az Ancestry oldalt, ami hasonló elven működik, interaktív, érdekes felület, rengeteg adattal és felhasználóval.

De mit csináljunk akkor, ha a mi családunkról nincs fent ennyi adat, vagy azok nem elégségesek?

Először is, üljünk le, és a szűk család emlékeiből és tudása alapján rakjuk össze a családfánk magját. Ez egy jó pár generációig és leágazásig menni fog. Amikor ezzel készen vagyunk, keressük meg a családban létező születési és halotti anyakönyveket, és ezeknek az adatait tápláljuk be a megfelelő személyek mellé.

Ha valakinek nem tudjuk a születési vagy halálozási dátumát, kezdjük egy Google kereséssel, hozzáadva az életrajz, született, születési hely, haláleset, gyászeset stb. szavakat, ugyanis néha egészen váratlan helyeken bukkanhatnak fel információk. A távolabbi rokonoknál keressük meg, ki az, aki él azon az ágon, és kérjük el tőle a hiányzó adatokat. Ebben a Facebook akkor is segítségünkre lesz, ha egyébként nem vagyunk kapcsolatban vele.

• A kapcsolatfelvételt nyugodtan a gyerekekre lehet bízni, bár segítsünk a keresésben és az sem feltétlenül baj, ha ellenőrizzük a leveleket. Kérjünk adatokat és családi fotókat, amivel kiegészíthetjük a kutatást.
• Meg is hívhatjuk őket az oldal szerkesztésére a myheritage.com-on keresztül.

A myheritage.com oldalán is kereshetünk halálozási és születési adatokra. Magyarország anyakönyvekről készült mikrofilmeket itt böngészhetünk. Rengeteg gyászhirdetést találhatunk ezen és ezen az oldalon.

A legnagyobb online genealógiai portál a FamilySearch nevezetű nonprofit családfakutató program, amely összesen 3,5 milliárd bejegyzést tartalmaz. Ez az oldal nagy segítségünkre lehet, mivel folyamatosan és nagy ütemben frissülnek bejegyzései. A honlapon családfakutatásban segítő adatok digitális képei láthatóak, amelyek között számtalan adatbázisban lehet kutatni, és nem csak önkéntesek segítik a munkájukat, hanem világszerte 4500 központja van, 132 országban.

• A bonyolultabb adatbázisokban való keresés kezdetén segítsünk a gyerekeknek, később azonban már egyedül is elboldogulnak egy-egy részfeladattal. (családi névre keresés, dátumokra, helyekre, családfán előforduló nevekre keresés, stb.)

A magyar genealógiai portálok közül a genealogia.blog.hu-t érdemes felkeresni nagyon is praktikus, gyakorlati tanácsaiért, archívumok közül pedig a Magyar levéltár családkutatással foglalkozó online gyűjteménye itt található.

Ha ritka nevünk van, érdemes „csak úgy” rákeresni: ezen az oldalon például rengeteg különböző területet lefedő családfakutató oldalon rákeres a családi név egyezésekre, illetve izgalmas lehet ez az oldal is, ahol a családi név történetét, eredetét és elterjedését kutatják (nem csak különleges nevűeknek). Hasonló oldal ez is, ami pl. az én nagyon ritka családnevemmel is elboldogult, és országokra, majd megyékre lebontva megmutatta, hány hasonló nevű él ott (ez valljuk be, egy kicsit azért ijesztő). Közli azt is, hányadik a rangsorban, a világon összesen hány ember él ezzel a családnévvel, illetve mik a leggyakrabban választott keresztnevek mellé. Ez persze inkább csak érdekes, mint hasznos.