„Az én telefonomon előbb volt ovulációs naptár, mint a feleségemén”

Emma | Olvasási idő: 6 perc

Emma

Kor: 41 Gyerekek száma: 2
"Tudok lekvárt főzni, betont keverni, horgolni és birkát nyírni – ezeket és sok más hasznos dolgot már mind az internetről tanultam, egy nagyvárosoktól távol eső kis faluban, ahová néhány éve költöztünk. Itt kezdett feltűnni igazán, hogy bár az emberek mindenhol használják a netet, a legtöbben valójában nem tudják, mi mindenre használható."

A férfiaknak régebben szinte esélyük sem volt előre felkészülniük párjuk terhességére és az apaságra. Szerencsére ma már ebben a témában is fordulhatnak az internethez segítségért – ki így, ki úgy. Négy igen különböző habitusú apuka mesélt arról, hogy az elsőszülöttjükre várva a digitális világ milyen újabb arcait ismerték meg.

A praktikus

„Kezdettől fogva követtem a leendő babánk növekedését egy nagyon jó alkalmazással, de az nyilvánvaló volt, hogy a terhességet férfiként sose fogom igazán átérezni” – szögezi le Péter. „Közben persze szerettem volna hasznossá tenni magam a talpmasszírozáson és a csokifutárkodáson túl is. Úgyhogy míg Maja a kismamás oldalakon csivitelt, én a gyakorlati kérdésekre koncentráltam. Már-már nevetséges mélységekben képes voltam elmerülni magyar és külföldi oldalakon, mindenféle fórumokon és összehasonlító tesztekben. Nem akarok arcoskodni, de nálam jobban szerintem egy leendő apa sem tudja, hogy mi a különbség az egyes pelenkák között, mi alapján kell babahordozót és kocsiba való gyerekülést választani, melyik a legjobb babamonitor, vagy hogy milyen gyerekcuccot melyik oldalról érdemes rendelni.”

A nyugodt erő

„Amikor kiderült, hogy babánk lesz, a feleségem természetesen rávetette magát az összes létező kismamás fórumra és terhességgel foglalkozó oldalra” – meséli Ádám. „Eleinte örültem, hogy sokféle információhoz és tapasztalathoz hozzájut, de nagyon hamar eljött az a pont, hogy a neten már semmi mást nem olvasott. Ezeken az oldalakon 4-5 órát is eltöltött naponta, közben pedig nagyon durván magára vette mások rémtörténeteit és aggodalmait, és az én eredetileg laza, mosolygós feleségemben napról napra gyűlt a félelem és a stressz. Nemcsak a terhességgel és a szüléssel kapcsolatban, de extrém módon már olyanokon is aggódott, ami nagyjából a gyerek iskolás koráig nem is aktuális. Úgyhogy kénytelen voltam közbelépni: megállapodtunk, hogy onnan kezdve minden ilyet csak együtt olvasunk. Tulajdonképpen nagyon jól jöttünk ki ebből az egészből: együttérzőbb lettem, olyan érdekességeket megtudtam a magzatról, amikkel egyébként nem foglalkoztam volna, a nejem számára pedig én lettem a hormonviharoktól mentes racionalitás, aki ki tudja belőle dumálni a félelmeket.”

„Az én telefonomon előbb volt ovulációs naptár, mint a feleségemén”

A nagy gyerek

Botond – talán nem egyedüli férfiként – kissé éretlenül reagált a babahírre:

„Teljesen belelkesedtem, és egyből azon kezdtem fantáziálni, miket fogok mesélni neki, miket játszunk majd együtt, és mik voltak az én kedvenceim kiskoromban, amit mindenképp meg akarok mutatni a gyerekemnek. Online antikváriumokban és aukciós oldalakon elkezdtem begyűjteni a régi kedvenc mesekönyveimet és diafilmjeimet, videómegosztókon újra megnéztem egy halom klasszikus mesefilmet, listákat írtam a beszerzendő társasjátékokról. Mire négy hónapos terhesek voltunk, már egy komplett retró gyerektábornak elegendő cuccot összeszedtem. A barátnőm ekkor látta elérkezettnek az időt, hogy komolyabban elbeszélgessen velem, mert úgy tűnt neki – teljesen jogosan –, hogy nem igazán vagyok tisztában azzal, hogy a gyerekünk nem háromévesen fog megszületni, szóval a Kockásfülű Nyúlnál vannak jelenleg kicsit fontosabb dolgaink is… Most viszont Dávid már hároméves, és imádja a gyűjteményt, úgyhogy mindig azzal húzom a barátnőmet, hogy látod, nem gyerekesen viselkedtem, hanem előrelátóan…”

Apja helyett anyja

„Lehet, hogy furán hangzik, de a legeslegelső pillanattól kezdve része akartam lenni a gyerekem életének és a terhességnek is” – emlékszik vissza Laci. „Ráadásul egyébként is előre tervező típus vagyok, így történhetett meg az is, hogy az én telefonomon előbb volt ovulációs naptár, mint a feleségemén. A babás oldalakról tájékozódva időben rákészültem, milyen változások történnek majd Erika testében és lelkében, miben tudok neki segíteni. Utóbb belátom, néha kicsit idegesítő lehetett, hogy sok mindent én tudtam jobban, viszont nyugodtan rám bízhatta magát. Már a hatodik hónapban volt például olyan alkalmazás a telefonomon, ami az összehúzódások közti időt méri. Az útvonaltervezőben három lehetséges kiindulási pontból állítottam be különböző utakat a kórházig, de a taxitársaságok applikációit is letöltöttem. Úgy voltam vele, hogy minden apróság jól jöhet, de a feleségem igazán a vajúdáshoz összeállított zeneválogatástól hatódott meg.”

Emma

Olvass további cikkeket hasonló témában!

A szerző további írásai